Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-24 / 43. szám
' ^ -V * Fémet a hadseregnek« albizottsága, valamint a »Rézmozsarat vasmozsárért» és »Rezet vasért« név alatt működő hazafias célú fémgyűjtés (Uránia országos nővédö »gye- sület) részére ajándékképen vagy csere- tárgy ellenében való átadása nem esik korlátozás alá. (Folytatjuk a jövŐszámban). 2 _________ _______________________________ Járási tiszti értekezlet. A nagysorakuton a főszolgabírói hivatalban 1915. ovi október hó 18 án megtartott járási tiszti értekezletről. Jelen voltak: A nagysomkuti főszolgabírói hivatal je- lenbeiii vezetője Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró, mint elnök, Lasin TivaJar tb. szolga- bíró, Komlósi József járási számvevő, László Sámuel járási irodatiszt, Barna Benő nagysomkuti jegyző, fiadó Antal jederi helykörjegyző, Dunka Gerő nagynyireai körjegyző, IJngur "Jákób pribékfalvi körjegyző, Rácz Dezső kőrárhosszufalusi körjegyző, Szabó Béla hagymásláposi aljegyző, Fejes János szakállasfalvai körjegyző, Farkas János ko- vási körjegyző, Szabó Ernő magyarberkeszi körjegyző, Erdóss Aurél csolti körjegyző és Lów Mihály kővárgarai körjegyző. Elnök az értekezletet megnyitja a a jegyzőkönyv hitelesítésére Barna Benő és Radó Autalt kéte fel. Elnök a megjelenteket üdvözli és egész terjedelmében ismerteti vármegyei Alispán urnák a III. hadikölcsön sikerének biztosítása tárgyában hozzá intézett leiratát, valamint az országos vármegyei szövetségnek e tárgyban küldött felhívását, amely szerint a Pesti Hazai Takarékpénztár Eegyesület és. a vármegyei tisztviselők országos egyesületének igazgató tanácsával történt megállapodásait. Ezeknek ismertetése után hangsúlyozottan kijelenti, hogy úgy neki, mint a járás- beli összes jegyzői karnak kötelessége, hogy IővAividSk a III. hadikölosön jegyzéséből részét kivegye, ez hazafias kötelesség, ezen áldozaltal mindnyájan tartozunk. Elsősorban megállapitandó- nak tartja, figyelembe véve a községek, mint erkölcsi testületek anyagi erejét, hogy melyik község mennyi hadiköicsönt jegyezzen. Ezen megállapításnál figyelembe veendő az, hogy a községek az I. és II. hadikölcsönök jegyzésénél tartalékalapjaikat és betétjeiket nagyobbrészt kimerhették, s a megmaradt betétek kivételével azon intézetek, ahol az áthelyeztetett kellemetlen helyzetbe hozhatnák, ennélfogva a III. hadiköicsönt községekkel pótadóból akarják jegyeztetni és pedig oly- ként, hogy a jegyzett összegnek 257.-át a községek befizetik, a fentmaradó 759/#-ot pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől 5% kamat mellett veszik fel elyként, hogy ezen 757,-ot 1917. évi december 31 ig 57,-oa kamatozás mellett fogják kifizetni. Ennek megoldását akként látja legcélszerűbbnek, ha 25*/,-ot kitevő előleget, nem várván be a törvényhatóság közgyűlésének jóváhagyó határozatát, már most adóarány szerint kivetik, felhajtják és folyó évi november 17-ig a hivatalhoz befizetik és ezen összeget túlfizetés gyanánt szerepeltetik. Természetesen az egész összeg a községi képviselőtestület által 1885. évi XXII. t.-cikk 59. §-a alapján szabályszerűen letárgyaltatik és ennek megfelelőleg vagy rendes vagy pótköltségvetésbe beállittatik. Szükségesnek tartja ennélfogva azt, hogy a jegyzőknek az eló- leges felhatalmazást a 257, kivetésére már most megadja annak hangsúlyozásával, hogy az értekezleten megállapított és az egyes községek által jegyzendő összegek mint végleges összeget terjesztendő a képviselőtestület elé megszavazásra. Elnök azon hiszem ben van, hogy nem akad a járásban egy képviselőtestület sem, aki a jegyzett összeg nagysága vagy aki kölcsön jegyzése ellen felszólalna és azt ellenezné, mert ezzel a legnagyobb hazafiatlan tényt követnék el, mely lett kötözni, különben utánunk szökött volna. Ilyenkor keservesen vonított és nem evett egy falatot sem, amíg gazdája vissza nem tért. Néháuyszer az is megtörtént, hagy elszakította kötelékét és felkereste gazdáját a livészárokban, a legnagyobb golyózápor közt. Bot zatmas napunk következett. A kis hadnagy Hol ebeke falunál egy bokor mellett feküdt védett állásban és onnan lövöldözött. Hűséges szolgája mellette röpítette a golyókat az ellenségre. A távolból több angol látszott, akik egy romhalmaz mellett a gépfegyvert akarták állásba helyezni. — Ezeket lepufftntom, nem hagyok nekik békét, — biztatta magát a kis hadnagy ée csakugyan láttuk, amint az egyik angol görcsösen a levegőbe kapkodott és azután a földre zuhant. A kis hadnagy újra célzott, de abban a pillanatban egy ellenséges goljó fúródott homlokába és fegyvere lehanyatlott kezében. Szt pi tágra nyitott szemekkel me léje térdelt: — Hadnagy uram, édes, jó hadnagy uram 1 kiáltotta kétségbeesetten, mintha uj életre akarná költeni. Megvizsgáltuk szivét... már nem dobo gott. Ajkain tiszta, boldog mosoly vonult át. Szepi lefogta szemét, azután holttestét Hol- lebekebe vittük egy kertbe. A katonák sirt ástak neki, szolgája magához vette írásait és értéktárgyait, hngy szüleihez juttassa. Lgfektettük a sírba, arccal hazája felé fordítva. Egy katona halkan imádkozott .. . Szepi letörte az elpusztult kert egyetlen megmaradt fehér őszi rózsáját, elholjezte a frissen hantolt síron, azon a helyen, ahol a föld alatt kedves gazdája szivét sejtette. Azután leült • sir izéiére, elővette szájharmonikáját és elját- ■zotta rajta volt gazdája kedvenc dalát, oly meghatóan, mint azelőtt soha. A zene közepén Káro kétségbeesett vonítása hallatszott. A hűséges állat körülszaglászta a sirt, lábaival kaparta a földet, azu'án olyan keservesen nyögdécselt, hogy alig lehetett könayezós nélkül végighallgatni. Az öreg, harcedzett katonák «[fordultak, hogy fájdalmukat leplezhessék. Az országúton hirtelen nagy mozgás támadt. — Jönnek az angolok I — hangzott minden oldalról. Katonák futottak át a falun. Hozzájuk csatlakoztunk. Szepi magával akarta vonszolni Ká- rot. de lehetetlen volt. mert a kutya harapott, karmolt és nem lehetett helyéről elmozdítani. Ott maradt gazdája sírján és még akkor is hallottuk siralmai vonítását, mikor a falutól messzire eltávolodtunk. Két nappal később erősítéseket kaptunk és hátraszoritottuk az angolokat. Üldözésük közben ismét eljutó*tünk HoIIebekébe és én Szepivel együtt felkerestem a kis hadnagy sírját. Káro holtan és hidegen feküdt a sirdombon, mellette az elhervadt őszirózsa. Szepi egy kis gödröt ásott neki és gazdája lábainál elásta a hűséges állatot, azután a szomszéd kertből néh ny késői mezei virágot téptünk és behintettük velük a ki3 hadnagy sírját. Mikor egy pataknál a hi Jón áthaladtunk, Szepi valami fényes, súlyosabb tárgyat dobott le a vízbe. A szájharmonika volt. Azóta senki se hallotta többé muzsikálni a hűséges, bánatos szolgát,.. képviselőtestület megérdemli megbélyegzését. Tekintve azt, hogy az aláírás időköz van kötve, igy tehát szükséges, hogy ezen értekezleten történjen annak megállapítása, hogy a községnek annyi hadiköicsönt jegyezzenek. Felkéri ennélfogva a jegyzőket figyelembe véve a község lakosainak anyagi erejét és fizetőképességét, tegyen javaslatot arra nézve, hogy mennyi összeg jegyzését tartja biztosítottnak és beíizethetónek. A tett kijelentések szerint alábbi összegek volnának jegyezhetők: Nagysomkut 10.000 korona, Jeder 1200 kor. Nagykörtvélyes 500 kor. Somkutpataka 1200 kor. SzamosLricse 500 kor. Kővárgara 300 kor. Durusa 200 kor. Jóháza 2000 kor. Kőváralja 1000 kor. Csőit 700 kor. Bucsom- falva 1200 kor. Hávord 600 kor. Törökfalu 2ü00 kor. Magyarberkesz 1000 kor. Ber- keszpataka 1000 kor. Nagyfcntós 1000 kor. Pusztafentős 500 kor. Szappanpataka 200 kor. Kovás 1000 kor. Karuly 500 kor. Kővárremete 1000 kor. Szakállasfalva 100q kor. Erdőaranyos 5C0 kor. Költő 1000 kor. Kő- várkölcse 800 kor. Hagymáslápos 2000 kor. Kolcér 1000 kor. Kubozinta 500 kor. Nagy- bozinta 300 kor. Kővárhosszufalu 1000 kor. Kisfentős 500 kor. Magosfalu 600 kor. Pusz- tahidegkul öOO kor. Pribékíalra 1200 kor. Dánfalva 100 kor. Fehérszék 1000 kor. Szamoslukácsi 300 kor. Nagynyires 2000 kor. Gyökeres 500 kor. Jávorfelu 200 kor. Szamostölgyea 500 kor. Összesen 43.700 koronát. Járási tiszti értekezlet egyhangú ha'áro- zatkénl kimondja, hogy a felsorolt községek által a III. hadiköicsönt jegyzi, illetve a jegyzet összeg megszavazását a községi képviselőtestületek által biztOBilja, amennyiben a lakosság soha sem volt olyan fizetőképes mint most, mert a legcsekélyebb embernek is van birtokában kamatozatlanul heverő olyan összeg, atnelylyel a háború előtt soha nein rendelkezett. Kölcsönnek a jegyzése községi pótadóból azért is szükséges, mert igy minden egyes községi adófizető polgárnak bizonyos százalékkal hozzá kell járulnia a községi törzsvagyon gyarapításához, hazafias ténykedést kell gyakorolnia, amelyet e járásban másként a lakosság nagyobb részénolc elmaradottsága folytán elérni nem lehat a legnagyobb agitáció és buzgalom mellett sem. Különben is a mostan létesítendő törzsvagyon kamataival a háború után a községi pótadó lejobb fog szállani. Minden tekintetben elfogadják elnöknek a hadikölcsön jegyzése tárgyában tett indítványait, kijelentvén azt, hogy aláírási és gyűjtőiekbe sajátkezű- lég beirt összeget a községek által a Hl ha- dikölcsönre a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél Budapest jegyzik, mint a mely Intézet a vármegyei tisztviselők orsz. egyesületének azon ajánlatot tette, hogy a községek és vármegyék által jegyzett összeg százalékát jótékony célra alapítvány ként helyezi el, melylyel az orsz. egyesület fog rendelkezni. Helyesnek tartják, hogz a jegyzett ösz- szegnek bizonyos százaléka adóarátiyban már e folyó évben kirovassók és mint túlfizetés hajtsák be, melybói fogják fizetni folyó évi november 17-ig az esedékes 25 százaléko, a fentmaradó 75 százalékot pedig az említett intézettől 5 százalékos kamatozás mellett kölcsönveszik is ezen összeget vagy a ren- j das vagy pótköltségvetésbe 19IG. évre telje# _______________________________október 24.
