Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-19 / 38. szám

2 szállításra nem alkalmasak, értékesíti s a befolyó összeget az özvegy és árvaalaphoz csatolja. A közönség bizalommal és szere­tettel minden hadsegélvző ügyben a Had- segélyzö Hivatalhoz, mely a legnagyobb készséggel és díjmentesen ad tanácsot és felvilágosítást. Elintéz a lehetőséghez ké­pest ez irányban minden kívánságot. Felka­rolja a háború szerencsétlened, segíti a rászorulókat. Éppen s kielégítésre váró igények nagy mérve indokolja, hogy a Hivatal fejlődő alapjai a társadalom állandó jóindulatára és támogatására szorulnak. A Hadsegélvző Hivatal vezetősége a Képviselőház palotá­jában van. Átvételi különítménye és nagy raktára Budapesten, Váci utca 38. szám alatt található és ide cimzendő az élelmi és élvezeti cikkeket, ruhanemüeket stb. tar­talmazó csomagok, ládák. A pénzküldemé- nyékét a Hivatal pénztára (a Képviselőház földszrnljén) veszi át. A gyűjtő és propa- gadna osztály (Képviselőhöz földszint) az összes jelvényekre és egyébb kiadványokra vonatkozólag szívesen szolgál szóval vagy írásban utbaigazitással. Ugyanitt van a Nemzeti áldozatkészség szobrának végre­hajtó bizottsága is. Az ellenség által elpusztí­tott felvidéki községek újra építése. Vármegyénk Alispánja a következő fel­hívást adta ki a község elöljáróságoknak: Köztudomású dolog az a pusztulás, melyet hazánk északi vármegyéi a téli had­járat alatt a pusztitó ellenség fegyverétől szenvedtek, mi által a községek és az egye­sek évtizedek verejlékes munkájának ered­ményét vesztették el. Hála az isteni gondviselésnek, sikerült földnyi tsrüieteten. Azt mondják róla. hogy a lo­vas alól még a nyerget is el tudja lopni. Én erre nem mernék esküt tenni. Lehet, hogy csak közönséges rágalom, de az bizonyos, hogy egy alkatommal Pillken erdészről, a tauroggeni vá­sáron, féuyes nappal lelopta a nyerget, amikor az erdesz a tömegben kantárszárdriál fogva vezette a lovát. Miután a nyerget megtalálták nála, a kozá­kot megkancsukázták. De azután a kapitánya egy rubelt adott neki jutalmul, büszke volt Iván ügyes­ségére, sőt a szottnyában kérekedeít is vele. Hiába, minden országnak megvannak a maga sajátosságai, amelyekkel kérkedni szoktak. Hogy az utazás unalmát némileg elűzzük, háromkopekes pénzdarabokat dobáltunk ki a kocsi­ból, amelyeket a kozák gyors vágtatás közben ügyesen felkapta a főid porából. Biztos fogása — amelynek tolvaj renomméját köszönhette — en­nél a műveletnél nagy előnyére vált. Az utca pora nem feszélyezte egy cseppet sem ! Oroszországban még bűzösebb piszokból is felszedik a pénzt I Tauroggén vásártere szokatlanul élénk volt. A vámeljárás formalitásainak átszenvedése után betértünk a Glatt-hotelbe és annak terraszán gyö­nyörködtünk a szemünk elé terülő képben, A kaf- lános zsidók mellett fagylaltárusok, elegáns len­gyelek, kisoroszok, tatárok, cserkészek, parasztok, katonák, asszonyok és leányok hemzsegtek az em­beráradatban. L ittunk litváni leányokat, fejükön rikító tarka kendőkkel, lefátyolozott arcú zsidónő­ket, érzéki szépségű, fekete szemű lengyel nőket és rongyokba burkolt koldusokat,akik csekély pénzért minden szolgálatot meghunyászkodva teljesítettek. Fülsikeritő zaj, kacagás és kiabálás töltötte be a levegőt. dicső hadseregünknek s hü szövetsége­sünknek a Korpátok közül kiűzni a pusztitó ellenséget. c* Megtisztult szent hazánk földje az el­lenségtől, de megmaradt a rombolás és a hazatérő menekültek csak romhelyét talál­ták lakhelyüknek. Szent kötelesség hárul ránk hazánk ezen elpusztult részét újjáépíteni s annak érdekében a legnagyobb áldozatokat meg­hozná, annál is inkább, mivel mi sem sze­mélyünkben, sem vagyonúnkban a pusztító ellenség kegyetlen .sarcolásától mit sem szenvedtünk. Hogy ezen célt elérjük s az elpusztult községek minél hamarabb újjáépíttessenek, hozzuk meg az elképzelhető legnagyobb áldozatokat s járuljunk hozzá a legnagyobb áldozatkészséggel az elpusztított falvak fel­építéséhez. Ez okból a vármegye törvényhatósági bizottságának a folyó évi augusztus hó 16-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésében kelt 428/915. bjkv. 12683/915. alisp. számú vég­határozata alapián a gyűjtést a vármegye egész területén elrendelem s felhívom fő­szolgabíró (polgármester) ural, hasson oda, hbgy úgy az egyesek, mint a községek ve­gyék ki részüket a hazafias mozgalomról Az ide mellékelt gyűjtői vet kellő szám­ban megküldöm s felhívom, hogy azt kellő módon kiosztva a gyűjtés sikere érdekében a leghathatósabb intézkedéseket tegye meg s az egyeseket, különösen a vármegye na­gyobb birtokosait az adakozásra hívja fel, a községeket pedig utasítsa, hogy e célra szánt adományokat költségvetésükbe ál­lítsa be. Végül felhívom, hogy az egy begyült valamint a községek által megajánlott ösz- szegeket annak idején jelen rendeletemre való hivatkozással a nagykárolyi ni. kir. _____R ö V A R V I P ft R ad óhivatalba küldje be és a gyűjtői veket hozzám terjessze be. Nagykároly, 1915. augusztus 31. Ilosvay Aladár s. k., alispán. Felkérjük áldozatkész községünket, hogy a fenti felhívásban jelzett célra a községi elöljáróság által klbocsájlandó íven minél számosabban adakozni szíveskedjenek. szeptember 19. LI 1 R E K. Személyi nir. Gróf Teleki Jenő járásunk főszolgabírója az 5. honvédhuszár ezred fő hadnagya, a harctérről nyolc napi szabad­ságra a napokban haza érkezett. Katonai kitüntetés. Ő Felsége a király, Gróf Teleki Pál önkéntes gépkocsizólestüleli népfölkelő főhadnagynak az ellenség előtt ta­núsított vitéz magatartása elismeréséül leg­felsőbb dicsérő elismerését nyilvánította. Kinevezés. Az Igazságügyminiszter Dr. Tárczu Aurél ügyvédjelölt, helybeli lakost, a helybeli kir. járásbuósághoz ideiglenes ügyé­szi megbízottul nevezte ki. Kórházi látogatás. Lovag Kissling Ottó vezérőrnagy, dr. Acs József katona-orvos és dr. Grichvalszky Arthur ügyvéd, önkéntes tizedes társaságában meglátogatta községünk sebesült kórházait. Vármegyei rendes közgyűlés lesz f hó második telében, amelyen az 1910. évi háztar­tási költségvetés is tárgyaltatni fog, — az 1916. évre a következő vármegyei pótadók kiveté­sére fog előterjesztés tétetni u. m: ’/, u/0 köz­művelődési célokra, 1 ,/.l "/# vasuthozzájárulási célokra felvett kölcsön törlesztésére, 1 '///„ kü­lönböző célokra felvett kölcsön törlesztésére. 1 '/, °/0 tisztviselői nyugdíj alapra, 3% rendkí­vüli hozzájárulás a tisztviselői nyugdíj-alap­hoz, 1.35% az 1915. IL. t.-c.-ben nyert felha­talmazás alapján b. ó. vasutak segélyezésére l°/0 az elhagyott gyermekek segélyalapjára. A tömeg hirtelen oldalvást hullámzott. Egy csapat kozák fölemelt kancsukával a piac­térre rontott és kíméletlenül ütötte-veite az embere­ket, akiknek nem maradt idejük a menekülésre. Mögöttük egy egész ezred határkozák jelent meg a t rségen. Megállanak. Néhány vezényszó hangzik. A szottnyák jobbra balra bekanyarodva négyszöget képezuek, amelynek oldala nyitva ma­rad. A kozákok tompán, közönyösen bámulnak ma­guk elé, de a tisztek közt élénk izgalom és fe­szültség mutatkozik. Gesztikulálnak kezeikkel, he­vesen beszélgetnek, mintha valami rendkívüli eseményt várnának. Hirtelen clcsendesednek. Balról, két kozák kíséretében, mint fogoly megjelenik egy tábori pópa hivatalos ruhájában. A talárján lévő nagy görög kereszt megragyog a napfényben. Bevezetik a négyszögbe és a katonák melléje állanak. Egy tiszt, aki háttal áll feléje, hármat köp, azután vállán keresztül, hüvelykujjá­val hátrafelé mutat a pópára, akiről nyilvánvalóan valami mulatságos viccet mondott, mert a tisztek hangosan telkacagtak szavai után. Újabb vezényszó hangzik. Minden ti-zt elfoglalja kijelölt helyét és az ez­red olyan keményen, feszesen áll, mint a sziklafal. Az ezredes, néhány szolgálattevő tiszttől kö­vetve, lóháton megjelenik a négyszög nyitott olda­lán. A hivatalos jelentések meghallgatása után az ezredes segédtisztje belovagol a négyszögbe és ki­bontja a kezében tartott iratot, amelynek tartalmát hangosan felolvassa. Azután az ezredes leszállt lováról és a pópa elé lép, aki még mindig ott áll a négyszög kö­zepén és sápadt arccal, merően az ezredes sze­mébe néz. Az ezredes keresztet vet magára, néhány szót mond, azi» án meghajol és megcsókolja a pópa mel­lén levő keresztet. Majd leveszi nyakától és a sa­ját nyakára fűzi. Egy kemény vezényszó, egy intés és két mar­cona kozák!iszt a pópa mellé ugrik ér leszedi róla ruháját és ingót. Aztán gyorsan egy cölöphöz szijazzák és kancsukát ragadva, jobbról, hatról a legsúlyosabb csapásokat mérik az áldozat meztelen testéro. Hirtelenében ötven súlyos ütést sikerült megszámlálnom. Minden ütés nyomán vér freccsent ki az ál­dozat testéből és a szerencsétlen pópa, aki eleiuta kínjába» felorditott, most már csak fájdalmasan nyöszörög. A pribékek pálinkával mossák az eleven se­beket, azután ráadják a félig áléit emberre az inged és felsőruháját. Az ezredes ismét közelebb lép hozzá. leveszi saját nyakáról a keresztet, megcsókolja, azután visszahelyezi a pópa nyakába, aki előtt mélyen meghajol. Majd lóra pattan és kíséretétől követvo gyor­san elvágtat. Ismét néhány vezény.-zó hangzik. Az ezred sorakozik és elvonul. A tisztek egyike ismét há­romszor leköpi a remegő, sápadtaicu pópát, aki két katonára támaszkodva, roskadozó léptekkel e!* váaszorog . . . Még fiatal ember voltam, mikor miüt szemtanú e borzalmas jelenetet végignéztem és még mai napon sem tudom, hogy a szerencsétlen pópa mi­lyen vétket követhetett el, hogy ilyea szörnyen j kellett érte bűnhődnie. De a jelenet vérfagyasztó hatását életemben I sohasem fogom elfelejteni 1 . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom