Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-01 / 31. szám
Nagysomkut, 1915. augusztus I. 3i-ik szám. XIII. évfolyam. KÖZÉRDEKŰ 1’AKSADALMl HETILAP, A „NAGYSOMKUT! JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Főszerkesztő: Pj|cz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. A hús. A háború természetes és logikus következményeit minden ember szó nélkül töri. Áldozatokat mindenki szívesen hoz, ha a közügynek hozza. De jogosan fölháborodik mindenki, ha a hozott áldozatok értéke mellékcsatornákon magánzsebekbe foly dogál. Már pedig az élelmiszerek módfeletti gyors megdrágulásáról nem i«het azt állítani, hogy mindenkor a háború kikerülhetetlen következménye. Van természetes drágaság és van mesterségesen csinált. Az utóbbi ellen joggal felháborodik a közönség és kötelességszerüleg kell- eljárnia a hatóságoknak. Az élelmiszerek árhullámzása egyáltalán nem természetes nemcsak Budapesten, hanem az egész országban. A búzától a kukoricáig, a liszttől a főzelékekig és a marhától a disznóhusig oly horribilis áremelkedés mutatkozik a közélel - inezés egész vonalán, ami gazdag agrárállamunkban érthetetlen. S most néhány nap alatt oly drágaság állott be a húsban, mely a háború mai stádiumában abszolúte nem indokolt, ennélfogva nem is jogosult. •Mindenféle hús méregdrága, csak az emberhús olcsó. A közönség tehát felháborodva keresi, hogy ki a bűnös az élet mesterséges megdrágításában. És keresi az utakat, amelyeken orvoslást lehetne találni. Az az ut, amit a búza a termelőtől a malmon, a kereskedőn, péken s a közvetítőkön keresztül megtesz, mig kenyér formájában a vevő kezébe kerül, nem hosszú, de sok ezüstpénzzel vau kikövezve. Az az ut pedig, amelyen a falusi szarvasmarhá- i bői és disznóból a közvetítőn, mészároson és hentesen keresztül fővárosi í^efsteak és sertéskaraj lesz, még rővidebb, de ez már drága arannyal van kirakva. A haszon itt már túlhaladja a legöregebb uzsorások rekordját. Az eleven állal hús ára a háború kezdete óta 80—100 százalékkal emelkedett, de az áremelkedés a legutóbbi egy hét alatt hatvan százalékot telt ki. Már maguk a mészárosok , is megijedtek ettől az uzsorától s azt mondják, hogy leteszik a bárdot, mert a mai árakkai mar igazán a közönség húsába vágnak. A közönség is följajdult Budapesttől Becsig s több helyen hangoztatják a hús-bojkott helyes jelszavát, mert az ilyen gonosz lelkű áremelksdésre csak a fogyasztóközönség sztrájkja lehet a válasz. De a baj gyökeres orvoslásának kötelessége a helyi hatóságok és a kormány között oszlik meg. Ma még sem a háború időtartama, sem az állati eledelek mennyisége nem te- ' szí indokolttá a húsárak mértéktelen eme• lését. Itt tehát oly mesterséges akcióval állunk szemben, amit a hivatalos hatalom s*erk»**tí*íg é» ki*d(Miív*tai: Nagysomkut,Teleki-tér484 Telefon szám 2. MEGJBLBNIK MUKMEAI VASAltN AF gyors lecsapásával lehet csak kivédni és megtorolni. A baj gyökere ott van, hogy a termelőtől a fogyasztóig sok közvetítő kézen megy keresztül nálunk minden áru s tegyük hozzár_-hogy sok közvetítőnek olyan piszkos, ragadós keze van, hogy a legiöbb hasznot magához akarja ragadni. A falun panaszkodik sok gazda, hogy szükségében olcsón kellett eladnia mindenét, a városi ember pedig panaszkodik, hogy drágán vesz mindent. Persze, mert közbüi áll a közvetítő kereskedelem, az ügynök s az alkalmi kereskedő, aki fölhajtja az árakat. .Ennek a közvetítő kereskedelemnek normális békés időben megvan a maga jogosultsága is, hivatása is; de most, a háború szűkös napjaiban, nem lehet hasznot nyújtani a rideg spekulációnak, különösen nem akkor, mikor ilyen szemérmetlenül él vissza a kényszer helyzettel. A közvetítő kereskedelemnek ma nem lehet helyet adni a mi belső, házi forgalmunkban, legfeljebb az állatbehozatalnál tölthet be hivatást, mert mindenfelől hangzik az óhajtás, hogy szükségleteink fedezését behozatallal s esetleg a behozatali vámok elengedésével is lehetne és kellene biztosítanunk. A közönség husboykottja mindenesetre ajánlatos fegyver, amellyel rövid időre megbüntethetjük a tulélelmes kapzsiságot; de gyökeresen nem orvosolja a drágaságot. AIŐVÁBVIDÉK“ TÁRCÁJAOlajág*) 2>cus Összeráncolta homlokát. Dl vén Európa megremeg. °iZér,... vér mindenütt! 5 milliók jaja ! 3iel él'tet aratnaií a fegyverek. Délceg virések! 2’íon hű fiai! j'fagyságtok előtt lecorul áldva : Dl gyenge nőnem, imát rebegve Dlgg, gyermek, ifjú, ösvegy és árra. * -1: * ...........2íoldsugaras éjben, 3&le gek nevében reborulok én is lantos imádságául • Ssenvedő katonák olajfa=hegüén nett, S-sív könnyétől ásott éle hálaáooal. too * *) Mutatvány, szerzőnek, a helybeli Vörös- kert szt Egylet pénztára javára bocsátandó, snjtó alatt levő verskötetéből. — (l kötet 2 kor.) D^atoneukórháaban. üKoíehér ruhában Sebeket kötöző angyalssívű lélek, Spinek minden ssava orvosság, üdv, élet : Dlki letérdepel a sebzettek előtt, — Delejt magas rangot, .. . felejt előkelőt, — Csak a hasát nési, csak a sebet látja: S/tagyarok üsténél DUd meg jóltevőnket, Dl mi angyalunkat,... sser.t ssívű (grófnőnket! Szabó Géza. Egy orosz udvari hivatalnok. Egyedül, lehangolva ültem egy amsterdami füstös éjjeli kávéházban. — Pincér, hozzon ogy pozsgő-frücsöt — Parancsára, uram. Határozottan orosz dialektusa figyelmessé tett. — Orosz ? — kérdeztem tőle, mikor az itallal visszaérkezett. — Igen, uram, orosz vagyok, — felelte a pincér, felsőtestével alázatosan előrehajolva, mig a jobbkezében levő piszkos szalvétával a márvány- asztal kávéfoltjait igyekezett eltüntetni. — Hogy került ide ? — kérdeztem, inkább unalomból. — Hosszú és szomorú történet, uram, — monda a pincér. — Ha érdekli, elmondhatom .. . Par esztendővel ezelőtt magam sem hittem volna, hogy ez lesz a sorsom, Ahogy engem itt látni méltóztatik, fiatalabb éveimbnn orosz császári főhivatalnok voltam. — Udvari hivatalnok ? — Leb-t, hogy kételkedni fog szavaimban, de szavaim valódiságát igazolni tudom. Tizenöt evvel ezelőtt „persona gratissima“ voltam a péter- vári udvarban. Nagy karriert jósoltak nekem. Es egész szerencsétlenségemnek egy bering az oka. — Egy hering ? — Amint mondom, egy hering. E hering miatt lettem tizenöt évvel kegyvesztett. E beringet farkánál fogva az udvari színházban előadás közben egy színésznő lábai elé dobtam, aki engemet megsértett. A színésznő azonban egy fiatal nagyhercegnek volt a barátnője. A nagyherceg az esetet igen rossz néven vette. így lettem kegyvesztett... A fiatal nagyherceg atyja, ki fiit az énekesnőtől el akarta választani, most megragadta az alkalmat és kényszeritett, hogy e nőt feleségül vegyem. Kényszsritette, hogy elvegye ? Hát az meg hogy lehetséges ? Blftflietéil ár: Égési évre . . . 8 K Negyed évre . J K | F él évre . . , , . 4 K Egye» isim éra ÍO fillér I
