Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

Levél a harctérről. Dr, Jakab Menyhért helybeli gyakorló ügyvéd, a ki a mozgósítás óta a harctéren van és a kit Ö Felsége már előbb lóhadnagygyá léptetett elő, itten lakó édesapjának Jakab Sándor polgártár­sunknak az alábbi tartalmú levelet irta: „Kedves Szeretett Apám! Hallom, hogy Zoltánt is (a levélírójának testvérbátyja festő­művész. Szerk.) becsipték katonának. Ne búsuljon, jó katona lesz belőle. Mind lepin- gálja az oroszokat, hisz az a mestersége. Én jól érzem magam hála Istennek és a na­pokban az a meglepetés ért, hogy az ezüst vitézségi érdemrend 2. osztályával lettem kitüntetve. Újság itten a régi: perlekedünk az oroszszal. Határ-villongást és mezsgye iga­zítást perek napi renden vannak. Csak még a perlekedési költségeket szeretnök a nya­kába sózni. Hát majd a végén meglátjuk micsoda Ítéletet kovácsol össze a Mindenható addig sokszor csókolja mindnyájakat szerető fia Menyus.“ Tragédia a kórházban. A kolozsvári Ka­rolina kórház sebészeti klinikáján egy sebe­sült katona, Lazár János állami tanító, akkor lehelte ki leikéi, mikor bajlársai a román karácsony évfordulóját ünnepelték. Ugyanak­kor vetett önkezével véget életének fiatal felesége, aki eljött falujából meghalni Kolozs­várra, hogy ne élje túl férje halálát s egy sirba aludja örök almát élettársával. Lázár János Lacfalu község állami iskolájának volt igazgató tanítója. A román lakta nemzetiségű vidéken törhetetlen hittel terjesztette a ma­gyar nyelvet. Érdemei feltűntek felebavalói eiőil is és többször állították nyílt dicsére­tekben pályatársai mintaképéül. A halai tanító a nagynyiresi iskola igaz­gatójának nővérét Pap Mariskát vette pár évvel ezelőtt feleségül, akivel ideális boldog családi életet élt. A részleges mozgósításkor bevonult. A harctéren oly derekasan küzdött, hogy köz­legény ból szakasz vezetőnek léptették elő. De­cember 31-én a íelsóinagyarországi A .. .r községnél ütköztek meg az oroszokkal s vé­res csata után^ Lázár Janos rohamra vezette szakaszát. Lázár már nem éi hette meg a diadalt, mert roham közben egy golyo ha­lántékán falaita, mire összeesett a csatatéren. Teljesen reménytelen állapotban szállí­tották be a kolozsvári sebészeti klinikára, ahoi a véletlen megrázó viszontlátási jelene­tet rendezett. A klinikához van katonai szol galatteielre beosztva hónapok óla Lázár Já­nosnak sógora. Pap Gyula, nki a lel arcot eltakaró kötés alait is leiismertc sógorát. Pap Gyula, táviratban kíméletesen éitcsiiette testvérét férje megsebesüléseról a Kolozs­várrá hívta. Lelkileg teljesen feldúlt állapot­ban érkezett Lázár Jánosué csütörtökön dél­ben Kolozsvárrá. Lazár eszméleténél volt, mikor felesége a kórágyou átölelte s csók­ját ralehelte, eszméletet elvesztette s többé nem is tért magahoz, Lazámé órak hosszáig haldokló férje mellett maradi, majd megkérte bátyját, hogy nézze meg férjet. Pap Gyula nem is sejtve semmi rosszat, elhagyta a szo­bát s felment az emeletre. Fel óra múlva nyitott be a szobába, ahol rettenetes látvány tárult eléje. Átlőtt halántékkal vértócsában feküdt a díványon testvére. Kezében meg ott január 17.__________________________________ RÖVARVIDÍK szorongatta görcsösen a gyilkos fegyvert, egv hét milliméteres browningot. A golyó iszonyú roncsolási végzett a koponyába, mentésről szó sem leheteti. Fél óra múlva meghalt. Csak pár perccel előzte j meg férje halálát. Egy kusza betűkkel oda vetett levelet találtak nála, melyben kereset­len szavakkal búcsúzik el szüleitől s beje­lenti, hogy nem cselekedhetett mást, mert fogadalmat tett arra, hogy férjét halálába követni fogja. Még arra kéri hozzátartozóit, hogy egy siiba temessék őkel. A kérés elé a katonai parancsnokság nem gördített aka­dályt. Temetésüket egyszerre tartották meg a Karolina kórház kápolnájából, katonai pom­pával. Meghívó. A szakállasfalvi román ifjúság J. Contiu teológus vezetése mellett és Ilies János esperes és Jeszenszky Béla főszolga­bíró urak védnöksége alatt a Nagysomkut és vidéke harcban sebesült katonák és azok családtagjainak segélyezésére folyó hó 2l-én a nagysomkuti gör. kath. iskola nagytermé­ben tartandó szinielőadásra tisztelettel meg­hívja. Műsor: 1. Jézus születése. Vallásos színmű 4 felvonásban, egy előjátékkal. 2. Hintőn ülő cigány. Komikus dialog Előadja Berkiu Illés es Nagy Miklós. 3. „Az orr.“ Komikus monolog. Joan Comiu. 4. „Légy.“ Komikus monolog. Vasile Triff. 5 „Eu má dúc codrul tamáiie.“ Ének négy szólamban — soloval. Kezdete este pont 7 órakor. Be­lépti dij szemólyenkónt; i. l őü K. II. 1 K. HL. üü fillér, állóhely 50 Sülér. Felülfizeté- sek a nemes célra való tekintettel köszönet­ül fogadtatnak és hiflapilag nyngtáztatnak. Tekintve a nemes céit tisztelettel kér­jük becses pártfogásukat. A vasúti uj menetrend. Január hó 8 ától kezdve a hadimenebend lépett életbe a bu- dapesí—kőrösmezői vonalon, mellyel kap­csolatban az élő állatot és romlandó áruk kivételével a gjors és teluráru forgalom is szünetelni fog pár napig. A személyszál­lító vonatok a következők. Szatmárra érkezik : | Kőrösmezőről este 6 ó 57 pkor: Budapest- 1 iői regg 5 ó 52 pkor; Feheigyaruiatról regg. 8 ó 18 pkor; Mátészalkáról regg. 7 ó 50 pkor; Nagybányáról regg. 8 ó 30 pkor; Szatmárrül indul: Budapestre este ? o 12 pkor; Kőrösmezőre regg. 6 ó 07 pkor; Fe­hérgyarmatra d u. 2 o 4 2 pkor; Mátészal­kára este 7 ó 2'.) pkor; Nagybányára este 7 ó 3G pkor. — A személyszállító gyorsteher- ■ vonul eikezik Máramarossziget felől: d. u. j 4 o 58 pkor; Debrecen felől: éjjel 11 ó 05 pkor; indul Debrecenbe: d. u. 5 ó 40 pkor; Maiainaiosszigetre: éjjel 11 ó 50 pkor. A munkásbiztositó jótékonysága. A szat­mári munkásbizlositó pénztár elhatározta, : hogy a hadba vonult katonákat, kiknek je­lentékeny része pénztári tag, téli ruhane­műéit kei látja el. E célból akciót indított., ! hogy minden pénztári tag a jáiulékon felül heti 10 fillért űzessen. Hisszük, hogy a mun- ; kásbiztositó akcióját szívesen veszik a műn­I ' : kaadók, hiszen alig számbaveheto összegről van szó, mely végeredményében mégis szép summát fog kitenni. Korlátolt áruforgalom felvétele a debre­ceni iizletvezetöség területén. Múlt 28-tól í kezdve gyors és teher áruként úgy darabáru­’ ban, mint kocsirakományban az alább kö­% 5 vetkező polgári áruk adhatók fel, illetve szállíthatók: írvndenfóle .élelmiszerek, gyógy­szerészeti cikkek, ideértve a fertőt lenitő anya­gokat és gyógyszerészek részéic szolgáló üvegeket is, nyers dohány és dohány gyárt­mányokat, élőállatokat, baromfit is, takar- mányfélék, tüzelő és világitó anyagok, szesz és szeszes italok, a cukorgyári állomásokról szeszgyárak részére tartánykocsikban feladott mella.se küldemények, üresen visszamenő cso­magoló edények, tankönyvek és taneszközök, papirküldoincityek, mezőgazdasági gépek és gepalkairészek, fűtési célokra szolgáló külön- 1 éle folyadékok, ideértvo a nyers olajat, ben­zint és denaturált szeszt is, kenőolajak és végül a műtrágya küldemények; az összes helyiérdekű vonalaink állomásain és ezen vo­nalak állomásaira mindenféle polgári áruk korlátlanul feladhatók és szállíthatók. Uj okmánybélyegek. A hivatalos Dp » pénzügyminiszter hirdetményét közli, mely szerint a törvénykezési illetékekről szóló 1914. évi XL1II. 1. cikk életbeléptetése foly­tán a felmerülő szükséglet ki,elégitéséro 1915. évi január hó 1 ével 1 K 25 filléres és 1 K 75 filléres kincstári bélyegjegyek hozatnak forgalomba. Ezen 1 K 25 filléres és 1 K 75 filléres bélyegjegyek az 1911. évi április hó 1-én forgalomba boc áfott bélyegjegyek- hex teljesen hasonló alaknagyságban és pa­píron vannak kiállítva. Az 1 K 25 filléres és 1 K 75 filléres vegycsértékü béljegjegyek- nek a Ínye inat- és bélyegképei a fentidéxctt körrendeletben ismertetett typografiai utón készül 1 K 20 filléres, 1 K 2ü filléres, 1 K. 50 fülóies, 1 K 80 filléres, 1 K 88 filléres és 2 K 50 filléres vegyesél tékü bélyegjegyelc ninyomat- és bélyegképével vannak előállítva, de 1 K 25 fillér, illetőleg 1 K 75 fillér ér­tékszámmal jelölve. A bélyegjegyek a követ­kező színben vannak nyomva: az 1 K 25 filléres bélyegeknél az alnyomat színe őz­barna. a bélyegkép szilié narancsvörös; az I K 75 filléres bélyegeknél az alnyomat színe világospiros, a bélyegkép színe kékesibolya. liyen a magyar huszár Két magyar’huszár lakott abban a házban amelyben én is lakom, írja egy krakói magyar ember. A házigazda szalmazsákokat is adóit nekik. Mikor aztán tovább vonultak kisült, hogy a szalmát a lovak alá teregették ők maguk a puszta föl­dón háltak. Ilyen a magyar huszár! A Blonián egy magyar huszár tüzéroz- redet helyeztek el. Hogy örültek ezek a fel­vidéki magyar fiuk, mikor magyar lapokat vittem nekik. Több napi fáradságos ut után voltak nyakig sárosán. — Ugyancsak elfáradhatlak, — szóltam egy káplárhoz. — Szó sincs róla mindjárt dolgunk lösz a muszkával. — No maguk igazán derék vitézek — mondottam, — Iranern mondja csak hát a többi hogyan harcol például a lengyel ? — Oh a lengyel baka úgy verekszik, hogy ölöm nézni, a német is. — No és a többi? —kíváncsiak ódium — A többi ... a többi . . . nem min­dig .. . — tette hozzá nagy diplomatikusan. Eömunkaláis: Or. Olsavszky Gyula. Eaptulajüouos: BARNA BENŰ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom