Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-05 / 27. szám

julius ft KŐVARVIPÉR 2 állapotokhoz vezet. Különösen télen az okta­tásnak reggeli 8 órakor való megkezdése na­gyon korai, nemcsak hogy a gyermekekre nézve nem előnyös a korai felkelés, de elő­fordul az is, hogy a gyermekek megjelené­sekor az iskolában az iskolatermek még nin­csenek eléggé fűtve és a világosság sem alkalmas még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterheltelése főfájást okoz* A szellem túlterhelése még inkább jár ezzel a bajjal. Dr. Bresgen véleménye, hogy a gyermekek szellemi túlterhelte’ését az isko­lában általában véve nem annyira a tananyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosztása. A tulterheltetéshez hoz­zájárulhat még azonkívül a tanórák helyte­len beosztása is, ha pl. a nehezebb és köny- nyebb tantárgyak nem váltják föl egymást helyes és kellő felosztásban. Az előadó rossz beosztást lát abban az általános szokásban is, hogy már a közép­iskola első éveiben a 10-12 éves gyerme­kek folytatólagos oktatásban részesülnek a 6—7 óráig terjedő délelőtti órákban, ami na­gyon is alkalmas szerinte arra, hogy az ifjú­ságnál az id ges főfájást terjessze. A gyérnukek szellemi túlterhelése azon­ban maguk a szülők által is annyira gyara- pittatik, hogy az eljárásuk gyorsan ideges fejfájást teremt. Elsősorban a zene az, amelynek gya­korlásához különösen a leánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át késztetnek szülőik által, továbbá leginkább a jobb kö­rökben nem ritkán előforduló magán órák idegen nyelvekben vagy más az iskola ke­retén kivid álló tantárgyakban. A szellem netáni tultei keltetésének ellensúlyozását Dr. Brosgen a test kiképzésében látja, de ügyel­nünk kell arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testgyakorlat ne fajuljon üres sporttá. Egyéb okok, melyek ideges fejfájást — Jobban tiszteled, mint a feleséged, miután szívesen elhiszed, hogy ez a keztyü az enyém !... — Mindenekelőtt te említetted ezt a hölgyet. Ehhez a dologhoz neki semmi köze. Megmondtam neked s újra ismétlem bizonyára csudáiatraméltó nyugalommal, hogy ez a keztyü va-ló-szi nü-leg a tied. Se többet, se kevesebbet ennél nem mondok, — Egyelőre tehát... te csak gyanakszol. — Majdnem bizonyos vagyok benne, mert minden jel arra vall. — És mit fogsz teani, hogy ha az igazat meg­tudod ? — Arturohoz fogok fordulni. — Ez nevetséges. — Éppenséggel sem. A keztyü ott volt a hálószobájában a földön. Nem vette észre. Titkon zsebre tettem. És ha majd megmutatom neki a keztyüt, meg kell hogy mondja, hogyan került ez a keztyü a szobájába. — Azt fogja mondani, hogy másik asszonyé. — Bizonyítékot fogok kérni. — S ha nem lesznek bizonyitékai ? — Arinál rosszabb rá, meg rád nézve ! I E szavakra vad fény lobogott a szemében s az élet gourmandjának halvány arca félelmesen kí­sérteties kifejezést öltött. Luciana, aki a g3 érmék pó.'ában szemben ült vele egy könnyű kis széken, a merészsége mellett is remegni kezdett s mialatt azzal a kifogással, hogy csinos cipöcskéjének a csokrát köti meg — lehajolt, elrejtette a férje előtt halotthalvány arcát. De azután megint közönbös arcot öltött, gondosan igazgatott egy fürtöt a hom­lokán s ogyszerii hangon szólt : — Nos hát, én jóságos Othellóm, mi a végső terved ? (Folytatása következik.) idéznek elő; az orr, a fülok, szemek, a fo­gak és torok megbetegedése. Mindebből lát­juk, mily számos indító oka van a főfájás­nak. Ha tehát saját gyermekeinkkel jőt akarunk, úgy azokat az iskolai éveikben kell legnagyobb figyelemmel kisérnünk. Különö­sen fontos, hogy a tanítóknál megtudakoljuk a gyermekek szellemi tehetségét és felfogá­sát, mert felfogásától függ, hogy szabad e a gyermeket az iskola köteles munkáján kí­vül még magán tantárgyakkal, nyelv és zene oktatással terhelni. Gyakran mondjuk a gyermeket lustá­nak. hanyagnak, ösztökéljük folyton mun­kára. pedig visszamaradásának oka testi gyen­geségében rejlik. Dr. P. híre k. Tisztujitás. A múlt hó 30-án ejtetett meg Nagysomkuton a községi tisztujitás Dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró elnök­lete alatt, mely alkalommal községi bírónak Buttyán János, alb'rónak Szeráfin Elemér, pénztárnoknak Longin Péter, első tanácsos és községi közgyámnak: ifj. Buttyán János, másod tanácsosnak: Buttyán Péter, harma­diknak : Drágos Gábor, negyedik tanácsosnak: 2surz.se Simon, községi végrehajtónak Braun Samu választatott meg. Érettifjak. Cseh Jenő és Kürfiiy Dezső helybeli ifjak a szatmári ref gimnázium ta­nulói és Farkas Sándor kolozsvári kereske­delmi iskolai tanuló az érettségi vizsgát si­keresen letették. Tanítónői képesítés. Máthé Valéria, Máthé Athanász tak. pénztári pénztárnok leánya a szatmári róm. katb. tanítónői képző növen­déke kitüntetéses tanítónői oklevelet nyert. Gratulálunk a szép eredményhez. Villámütés által okozott tűz. A múlt hó 29-én Pribékfalván Kozo János gör. kath. lelkész istállójába sújtotta villám, minek kö­vetkeztében a szalmával fedett istálló egy­szerre lángba borult és földig leégett. Az istállóban volt marhák egyrészét nagy nehe­zen meglehetett menteni, mig egy csikója beleégett. Öngyilkosság. Schönfeld Dezső 17 éves kereskedő tanuló (Waldman Sámuel helybeli kereskedőnél) a múlt hó 30-án délután 3—4 óra között munkaadójának lakása padlásán felakasztotta magát és meghalt. Munkaadójának neje állítása szerint alig tiz percig volt távol a tanuló az üzletből a mikor ő az udvarba ment, hogy fölkeresse. A padlásra is felment és a szegény fiút fel­akasztva látta. Mindjárt szaladt hívni valakit a ki levágja a kötelet. Éppen a község­házánál időzött ekkor Kamuti Lajos csendőr- önnester a ki odasietett és levágta a kö­telet, ugyanakkor érkezett oda Dr. Kovács Mór orvos is, aki felélesztését megkisérlette, de eredménytelenül, mert akkor már meg­volt halva. A szerencsétlen életerős fiút va­lószínűleg vagy az ártatlan gyanúsítás folytán a szégyen, vagy pedig a büntetéstől való félelem kergetto a halálba, mert főnöke azzal gyanusitotfa, hogy egy nyakkendőt lopott az üzletéből. Kir. közjegyzői állás szervezése. Azon alkalomból, hogy Magyar Bertalan nagybá­nyai kir. közjegyző hosszas szenvedés után elhunyt, ismét szőnyegre került egy közjegy- zőségnek községünkben való szervezése. Ugyanis a község 1907. évben, később ismét 1911. évben kérelmezte a m. kir. IgazságügyminiszlernóI egy kir. közjegyzó­ségnek a rendszeresítését. Mindkét ízben azonban eredménytelenül. Most újabban a múlt hó 30-án tartott rendkívüli képviselőtestületi ülésben elhatá­rozta a képviselőtestület, hogy e tárgyban memorandummal fordul az Igazságügyrni- niszterhez. Annak átadására Mán Lajos és Gróf Teleki József országgyűlési képviselő­ket kéri fel. A fürdés áldozata. Vise Mária kővár­remetei 7 éves kis leány ebédet vitt a mezőn dolgozó bátyának. Mig bátyja az ebédet fo­gyasztóba, a kis leány a közelben levő Lá- posvizéhez fürdeni ment, dacára annak, hogy bátyja figyelmeztette őt, hogy a viz mély. A folyó közepére érve, hirtelen alámerült és csak másnap vetette fel a viz. Vármegyei közgyűlés. Szatmár várme­gye törvényhatósági bizottsága e bó 9 én délelőtt 10 órakor Nagykárolyban rendkívüli közgyűlést tart, a melynek első tárgya: A Belügyminiszter távirati értesítése 0 császári és királyi Fensége Ferencz Ferdinand trón­örökös és Fenséges neje ellen elkövetett ha­lálos kimenetelű gyilkos merényletről. Községünket különösen érdeklő tárgyai a következők: 1. Nagysomkut, Nagynyircs, Gyökeres és Szarnostölgyos községek kérelme a Nagysom- kut-nagvnyires vicinális utak a törvényható­sági úthálózatra leendő felvétele tárgyában. 2. Nagysomkut község tűzrendészeit sza­bályrendelete. 3. Nagysomkut község hatá­rozata vadászterület bérbeadása ügyében. 4. A nagysomkuti kórház 1913. évi zárszá­madása. A katonák aratási szabadságolása. A közös hadsereg és a honvédség csapatai most kapták meg a hadügyminiszternek és a hon­védelmi miniszternek az aratási szabadság­ról szóló rendeletét. A rendelet szerint min­den kisbirtokos és minden földmiveléssel foglalkozó katona 21 napra szabadságolható Jun. 27-től két turnusban, úgy hogy augusz­tus 8-ára már minden szabadságolt katoná­nak be kell vonulnia szolgálattételre. A ren­delet szerint azok a gépészek és más fog­lalkozásúak, akik az aratásnál nélkülözhetet­lenek, szintén szabadságolhatok, Szatmármegye gazdasági albizottsága. A közigazgatási bizottság f. hó 12 én meg­alakította a gazdasági albizottságot, melynek tagjai Madarassy Dezső, Tóth Mór, Gábor Sándor főerdőtanácsos és Osztadál főerdő- mestert megválasztotta. Állásától felfüggesztett körjegyző. M­darassy István járási főszolgabíró a csanálosi körjegyzői hivatalban tartott hivatalvizsgálat alkalmával észlelt többrendbeli hivatali sza­bálytalanságért Szabó Dezső körjegyzőt állá­sától a fegyelmi vizsgálat elrendelése mellett felfüggesztette. Az okos elefánt. A budapesti Állatkert legnépszerűbb elefántja Kuba. Ez jár körül a kertben, hátán egy-egy csomó gyerekkel, akik büszkén ülnek a magas trónuson. A minap ily körséta alkalmával, nagyon meg. bámulta Kubát egy kis leányka, Behotzky Gizus, egy fővárosi tanár gyermeke s e köz­ben a labdája kiesett a kezéből s odagurult a Kuba lába elé. A kis Gizus rémülve rohant a labda után, egyenesen a Kuba hatalmas lábai közé. Anyja sikoltva ugrott oda, de már késő volt, az elefánt fölemelte rettene­tes lábát, egy pillanat s a gyermek széttapo­sott fővel marad a földön. Do Kuba hirtelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom