Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-24 / 21. szám
XII. évfolyam. rr Nagysomkuf, 1914. május 24 21-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKÚT] JÁRÁS] JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évr» . . , 8 K Megyed évre . . 2 K. Fél évre .... 4 K Egyes szám ára 20 Alléi Főszerkesztő: IIr. ülsavszky Viktor, Felelős szerkesztő: Btroa Benő, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. mUGJÜUlNIk A1INOEN WASillNAI* Az orvosi tudomány jelene r • rr • es jovoje. Or. Tauszk Ferenc királyi tanácsos, egyetemi tanár előadása nyomán. Basedow gyógyítása a pajzsmirigy eltávolítása által ma fénykorát éli és az eredmények felette biztatók. A vakbélgyuladás operálása, kelló időben, a mihez a fehér vérsejtek megszaporodásának figyelembe vétele a kellő utbaigazo- dást megadja, a bélelzáródás mütevése a kellő időben, a fiilgyuladáshoz csatlakozó tályogok megnyitása, a koponya meglékelese utján, egy olyan életmentő beavatkozás, a melynek kivitele ma már nem érdem és csak az elmulasztása orvosi hiba. A sebészet a belgyógyászattal karöltve ma szinte csodával határos eredményeket ér el és nem is tartozik a csodák közé, amidőn egyik betegnél, egyik kiváló sebeszünk, a meglevő terhesség fentartásávai, távolította el a rákosán elfajult gyomor nagy részét és volt alkalmam láthatni, hogy az igy megoperált nő egy egészséges gyermeknek adott életet és meg néhány évig volt alkalmam anya és gyermek sorsát szemmel kisérhetni, a mely minden tekintetben kielégítő volt. De a sebészei ma nemcsak gyógyít, hanem szépít is. Betegségek által elpusztult orr helyettesítéséhez már a régi sebészek is értettek, de hogy csúnya orrokat zaratia befecskendezés által kellő formában hozzanak, ráncos arcnak re’dőit elsimítsák, ez már megint az uj orvosi beavatkozás eredménye. Még a világ egyik legnagyobb sebésze is tudományát a kosmetika szolgálatába helyezte, midőn egy hírneves énekesnőnek, a kinek jirtjflét egy daganat miatt kénytelen volt eltávolítani, a zsir maradékból a hiányzó mellét níüiegesen pótolta, úgy, hogy az illető dekóltált ruhában léphetett a nagy közönség elé. De óriási az a haladás is, a melyet a szó szoros értelemben vett belgyógyászat elért. Abszolút biztonsággal tudjuk gyógyítani a vérbajt és hisszük, hogy nincs messze az az idő, amidőn nemcsak ritkábbak lesznek,., do elmaradnak azok a súlyos bajok, a mely ék annak következtében lépnek fel és sajnos ma még oly ^jitkoriak, A salvarsan e tekintetben egy leletle érdekes gyógyszer. Feltétlen b;ztonsággal gyógyítható a dil'teritisz az oltások által és a gyógyulás bekövetkeztéig képesek vagyunk a beteget egy csőnek a légcsőbe vezetése által, az eddig dívó lég- csőmetszés elkerülésével, a fuladás veszélyétől megmentem. Gyógyítjuk a fehérvérűséget, fgy lazánkból kiinduló felfedezés kapcsán benzollal és vissza vagyunk képesek fejleszteni a mellkasban székelő legnagyobb daganatokat, a hasat kitöltő lépet, Königen sugarak kellő alkalmazásával. A váltóláz gyógyítása ma nem képez nehézségeket és miután tudjuk, hogy szúnyogok közvetítése okozza, nemcsak gyógyítás, de az az ellen való védekezés eszközei is divatosak, külör ősén Olaszország egyes mocsaras, szúnyogokkal telt vidékein. A Basedow kórt nemcsak, mint előbb említettem, sebészeti beavatkozással, de magassági klímával igen sokszor sikerül meggyógyítani és talán csak ennek cserbenba- gyásánál jogosult a kés igénybevétele. Egy csomó betegség van, a mely et a vérbe jutott és eddig nem eléggé méltatott baktériumok okoznak. Módunkba van a vérbe került ezen baktériumoknak kitenyésztése és a megfelelő serum alkalmazása által gyógyítani. Bőt ott, ahol nem létezik ilyen serum, a betegnek saját véréből kitenyészlett baktériumoknak igénybevételével történtek sikeres kísérletek gyógyítására. Fmsen óta a fehér sugarak alkalmazásával gyönyörűen gyógyítjuk a bőr-tuberkulózist és kitartó keze és után, alig néhány .finom heg mutatja, a megelőző súlyos elváltozásokat. Úgy a tüdő-tuberkulózis, mint a csont és nyirk-mirigy-tuberkulózis ma feltétlenül gyógyíthatók. Bizonyítják ezt a szanatóriumokból elbocsátott gyógyult betegek e/.rei és mutálják a higtnás-diétas gyógymód jogosultságát azon gyégyeredmónyek, melyeket Angliában és Németországban elértek, a ho^ J_ „KÜVÍEVIDÉK“ TÁRCÁJATízéves találkozó. Tizesztendő. Az idő, hogy eljár! Bezzeg elszáguldott felettüuk a mindig fürge, bár nem fiatal idő. A múltban bizony a napokat percek ké szerettük volna varázsolni; most meg a pillanatokat heteknek, hónapoknak óhajtanok megtenni. Hja, akkor tanulni kellett, hogy tudjunk valamit; nem is annyira, hogy tudjunk, hanem, hogy meg ne bukjunk. Most pedig, midőn kinn vagyunk az élet iskolájában, megállítanék a perceket, nehogy megbotránkoztató gyorsasággal tova rohanjanak, mert minden perc mar közelebb visz bennünket a meg- öregedes felé. lukabb szeretnénk újból ifjak lenni, öiöiue fiatalok. Tiz esztendő múltán valóban szépnek tűnik fel a múlt. Nem látjuk oly. mogorvának, szigorúaknak a profassorok ábrázatát; nem találjuk oly rettenetesnek a „büflázást,“ a „<irukkoláa“-t. Sőt mi idea szépnek, elbájolónak tetszik. Valóban szép is volt a diákélet és ezt annál is inkább el kell ismerni, mert most tiz év után, megállapodottabb fejjel gondoljuk el. Es összekerültünk egy évtized után a volt iskolatársak, kik az ország, talán a világ egyes részeibe elszé.edtek annak idején. Az arcvonás k jórészt nem val.óztak, csak némileg komcLulb kifejezést öUöttek. Azonban az ajkak fölött néminemű elváltozások észlelhetők : a gyerekek meg- bajuszosodtak, sőt némelyek megszakálosodtak. Ér sajátságos. A köröttünk ülő tanai ok, az igazgatóval az élükön, mintha megfiatalodtak volna a tizesz- tendó alatt. Ők az öregek, megifjodnak ; mi a fiatalok, elöregszünk. Pláne sokan már másodlatijukkal is eljönnek. Elhozzak Imvestársukat, amely körülmény méginkabb vénségüuk mellett bizonykodik. Jól csinálták bizony a fiuk a dolgot. Mintegy harmadi észük sietett meghazasodni, azt tartván, hogy jobb előbb, mint soha. Aztán az „agglegények“ resté.kednek, hogy nekik erre meg idejük sem volt, sót nem is gondoltak eddig ilyesmire. Sokan azonban megígérik, hogy a legközelebbi találkozókor — öt év múltán — lehetőleg ők is párosával vesznek reszt az ötömlakomáu. Addig a régi házasemberek mar több rendbeli családtagjaikkal felszerelve mennek él a találkozóra. így azután egyre népesebb és .arkabb lesz a találkozó. A létfenntartásért folyó nehéz küzdelemben még csak áz emlékezésre sem marad ideje az embernek. De ilyenkor, tizesztendő után, egy pil latra megállhatunk és meggyujthatjuk agyunkban az emlékezés mécsesét. Emlékezzünk régiekről. Emlékezzünk a letűnt szép időkre, melyek m‘*r csak fiainknál, unokáinknál térnek vissza. Amikor édes volt az, ami tiltva volt. Amidőn ketten egy cigarettát (d.bja2 fillér) szivtuak, testvériesen megfelezve, de wüátnan pöfékelve, mert jól esett és mert főleg tiltva volt. Aztán délután billiárduztunk, természetesen azért, hogy testünk edződjék. Ez is tiltva volt. De hát. édes I-tenem, mi nem volt tiltva a diákoknál ? Éppen a tanulás. És ezt legszívesebben nem tettük. De azéit mégis emberek leltünk. Amit az iskolában elmulasztottunk, arra akarva, nem akarva megtanított az eiet, ez a - legkitűnőbb tanintézet. Meg volt jelelve a találkozó hely : egy hatalmas kerti, helyiség. A \o.t iskolatáisak egyenként szállinkoztak ; többen, mint már jeleztük — másod- magúkkal. Volt öröm. Szervusz ! Hogy vagy! Egy szemernyit sem változtál. Szervusz 1 Hozott Isten! . Az ifjak azután a tanárokat üdvözölték, ezek meg a volt nüvenutkeket Megindult a beszéd. Szó folyt a jelenről, szó esett a múltról. A mái jelenlévők va ahányszor egy-egy fiatalembert feltűnni láttak, a: ónnal rákezdtek: — Jön a Fehér. O.t jön a Kelemen! Amott áll és keres bennünket a Boros ! Ehun jön a feleségével a Vértes. (És igy tovább). Csakhamar a hnsszu nagy asztal benépesült. Élénkség, zajos társáig; s folyt. Beszéd folyt, bor
