Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-18 / 3. szám
I9!4. január 18. 3-ik szám. XII. évfolyam. VT Nagysomkul, KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési A r : Egész éve . . . 8 K Negyed évré , 2 K Fél évre .... 4 K Egyes szem ára 20 fillér Főszerkesztő: Kr. (Ksavszky Viktor. Felel<>H szerkesztő: llama Kenő, Szerkesztfiség és ki«ri«Mn’vntai. Nagysntnkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEr.JRIJ^Ik «I.VIHIV VASÁRNAP Kerti iskolákat. Minden vonalon a szabad felé való tör- telést tapasztaljuk ezidaszerint. Mint uj és szokatlan jelenség természetesen akadtak magyarázói is, amelyek közül lege. fogad hatóbb az, amit Pikier Gyula tanár mond egyik munkájában, hogy t. i. ez a törtetés nem egyéb, mint visszahatás 'a falak közzé való beszorullság ellen a kultivált embernek a j vágya olyan életet élni, mint amilyent őseink éltek. A világvárosok körzetébe nem mesterségesen, hanem természetes folyományként illeszkedik kertváros, a város maga üzleti és gyárvárossá akikul lassan át, a közlekedési eszközök javultával és gyorsaságával pedig az emberek kifelé gravizálnalc ki a szabad természetbe, hogy emberi cs ne vakond életút éljenek. Az ókori népek elloiltiváltsága után is ilyen fajta reakció keletkezett. Ok már szi- nielőadásaikat is nyitott amphiteatrumokban tartották és ez áOzármazott a mai generációra, amely a nyári hónapokban már sokféle nyitott arénákban hallgatja nemcsak a klassikus darabokat, hanem a moderneket is. A sport, amely legújabb időben olyan nagy lendületet vett, szintén erre a szabadságra való tülekedésre vezethető vissza. Közel fekszik a gondolat, hogy ezt a természetes hajlamát a kulturembernek egy más léire is átvigyük, a közoktatásra. Ma még csak a fejlődés kezdetén vagyunk, de ez a kezdet annyira biztató, és minthogy a szabadban való oktatás, a kot ti iskola, természetes szükséglete a kulturell.bernek, egészen biztosra vehetjük, hogy azok a kerti iskolák, amelyek már a főváros ban is örvendetes módon tért hódítanak, nem maradnak elszigetelve. Berlinből jön a hir, hogy a szabadban való oktatásnak egy nagy mecénása akadt, aki nem kevesebb mint 5 millió márkát, a mi pénzünkön 0 millió koronát adott át a polgármesternek azzal a célzattal, hogy a gyermekek közül annyit, amennyit csak lehet vezessenek ki a szabadba cs ott az Isten szabad ego alatt tanuljanak. Már Berlin közvetlen közelében egy uradalmat is vásároltak ebből a pénzből a tanulók ide könnyen jutnak el a fővárosból, tiszta levegőt szívnak, a nap egyik nagyobb részét olt kiunt töltik, sporttal és játékkal és sétálgatva tanulással töltve a napot. Egy nagy német kritikus, Kerr Alfrédet a minapábau megkérdezte valaki, hogy mit köszönhet az iskolájának. Azt köszönhetem — mondta a kritikus — hogy megszoktam miszerint boldogulni az éleiben nem azzal lehet, amit a könyvből tanultunk, hanem amire magunktól rájöttünk. Én rájöttem arra, hogy semmi egyéb nem használ az éleiben, mintha önmagunk értékét felismertük és a modern iskolának ne is legyen egyéb célja, mint az, hogy a gyermekeket önnállóságra nevelje. Önállóságra olyan értelemben, hogy a gyermekek iskolai segítség nélkül is tovább fejlesszék a maguk sajátos egyéniségüket. Ezt pedig, ha nem is éri el, de az ideált megközelíti a szabad iskola, ahol a tanító csak előad, a íiu pedig jegyez, leljegyzi azt, ami őt legjobban érintette és ez legyen a 1 öladata, nem pedig a tankönyben kijelölt oldalak. Oldalau szövegét bemagolni, magyartalan és mesterkélt stílusban megirt dolgozatokat szószerint agyvelöbe vésni nehezebb munka a favágásnál. Nehezebb és lelketölőbb olyan munka ez, amit még büntetésből sem szabadna a gyermeknek elvégeznie. Ez nem hogy felnyitná a gyermek szemét, nem hogy fejlesztené ágybéli képességeit, hanem még lerontja azt, amit a természet felépített. A kerti iskola hivatva van arra, hogy a nyomasztó nyűgöt egyszerűen megszüntesse a gyermeknevelésben. A kerti iskolában, mint a görög bölcsek iskoláiban kinnt a szabadban kérdés és felelet és dialog formájában tanítják a gyermekeket mindarra, amit lud- niok kell az életben. Akinek az egyik vagy másik tárgyhoz van nagyobb hajlandósága, A „KÓVÁRVIDEK“ TÁRCÁJA- Itt a földön... Irta: Sully Prudhomme, franciából fordi'.otta a „hőviirvidék“ számára Elek Ilona. Itt elvirul minden virág . .. Madár dala se hosszasan szól: De álmodom örök tavaszról. Hervad az ajkak bársonya Fakul, mint ősszel a levél, Almom örök csókról regél. Itt minden ember kesereg, 8ír tűnt szerelmen, barátsigon, Mig hű szivekről szól az álmom ... ft meghűlésről és kihűlésről. Irta és a Nagysomkuti Izr. Jótékony Nöegylet által múl hó 27-én rerdezett estélyen felolvasta: Dr. Kovács Mór. (Folytatás és vége.) Az ember rendkívül nagyfokú hidegeket bir elviselni. De ez bizonyos külső körülményektől is függ. Mig pld. szélcsendes időben 41° C fokú hideget is eltűr még, addig szeles időben mär lö—20° C fokú hideg is elviselhetlen lehet, A nedves hideg nehezebben viselhető cl, mint a száraz. így nedves hóban sokkal könnyebben történnek megfagyások, mint száraz és laza hóban. A megfagyást előidéző ténjezök: a hideg levegő, hideg viz, hó és jég egy és ugyanazon tünetcsoporttal járnak. E tünetcsoportok lehetnek általánosak és lehetnek helyiek. Az általánosak Icgelsejo didergés és egy intenzív hidegségi érzés. Ezután egy mhuliiuább fokozódó fáradtsági érzés jelentkezik és alvási vagy. Ha e vágy uralomra jut, ha e vágynak engedve, az ember aludni dől le, úgy ez az alvás majdnem kivétel nélkül halálba megy át. Ha pedig az egyén elég eréllyel bir, folytonos mozgáskifejezéssel a inegfagyási halállal bírókra kelni, úgy az következik be, hogy az érzékek lassanként eltompulnak, az arc elborul, a hallási érzést tompa zugás zavarja meg, a járás ingadozóvá és bizonytalanná válik és végül öntudatlanul zuhan az illető a földre. Napoleon diadalmas hadserege igy pusztult el Oroszországban. A Grande année katonái igy dőltek ki egymás után majdnem mindnyáján. A mit túlerő, puska és ágyu- tüz elvégezni képtelen volt, azt elvégezte az oro?z tél hidege. Abban az állapotban, amikor öntudatát vesztve leroskad az ember, még mindig megmenthető, ha a kihűlés — a megfagyás nem más mint kihűlési halál — lassú és fokozatos, és e közben segítség érkezik. Krajevszki dr. egy hozuhatag által eltemetett parasztról tesz említést, aki tizenkét nap múlva még élve találtatott és két hónapig húzódott betegsége után teljes erejét nyerte vissza. A hidegnek helyi, vagyis a csak egyes testrészekre történő hatása az enyhébb esetekben oly- képp nyilváuul, hogy a fedetlen testrészek, arc és kezek piros-pozsgásan sziueződnek el, mig magasabb hidegségi fokokra e részek elfehérednek és igy maradnak a teljes megmerevülésig, A hidegnek folytatólagos hatására a teljes megfagyás következik be. Leginkább a fül és orr vannak ezen eshetőségeknek kitéve. A meghűlés és megfázás elleni ovakodásnak sokféle módozata van. Ezek sokféleségére itt természetesen ki nem terjeszkedhetem. Fontos szerepe v..n a megfelelő öltözködési módnak. Mindig inkább a melegebbnek a tűrésére, mint a hidegnek az elszenvedésére legyünk készen. Hideg időben különösen ügyeljünk arra, hogy alsó ruházatunk felül a nyaknál, alul a bokánál és a kézcsuklónál szorosan a testhez simuljon hozzá, úgy hogy a hideg szél ne simogathassa végig alulról fölfelé, avagy fejűiről lefelé testünket. Hányán viselnek három- négy centiméterrel is bővebb gallért, mint a nyak- bőségük, úgy hogy csak úgy lötyög bele a nyakuk. Lehet az ilyen egyéneken akar bőrbekecs is, a mandula, torok, gégUobot, vagy akár a tudőgyula- dast, mcllhártyagyuladást, sovány emberek pedig a szivburoklobot könnyen megkaphatják a nyakfelől be-be és végigsurranó éles hideg hatása következtében. Hány ifjú hölgy sétálgat hideg, nj irkos időben mere szén kivágott félcipőben, lenge harisnyában. Persze igy jóéban érvényt sülhetnek a termesze adta formák. Ha ilyen negédes könnyedség'
