Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

március 29. Anyák iskolájában arra fektetik a leg­nagyobb súlyt, hogy mivel legyenek a gyer­mekek akkor táplálva, ha a természetes táp­lálás az emlőn keresztül megszűnik? Ez iskola egyetlen tanítása, hogy minden anya tudomást szerezzen a Pliosphantiue Falieres létezésé­ről és annak pótol hatatlanságáról. Ki Phospha- tine Faiieres-el táplálja gyermekéi, annak fá­radozása biztosítva van, mert nincs jobb és értékesebb tápszer; kel eines izü, könnyen emészthető, a logzást megkönnyíti és bizto­sítja a csontrendszer fejlődését. Az o'C3Ó pénz, ami nincs. Az Osztrák­magyar bank rátát 4%-ra szállította le és ezzel visszatérünk ahhoz a kamatlábhoz, amely néhány évvel ezelőtt jó pénzviszonyok között a normális volt. A i°/0-os bankréia 1911. szeptember 21-ike, tehát több, mint két és fél esztendő óta, nem fordult elő. Érthető hát, ha a közvélemény hozsannával fogadja. Sajnos, az alacsony kamatlábtól gazda­sági életünk hamaros fellendülését alig re­mélhetjük. A pénznek gyors megolcsóbbodása ezúttal nyilvánvaló a válságot követő dep­resszió egyik kisérő jelensége. A nagy pénz­tömegek lassanként visszafolytak gyűjtő me­dencéjükbe: a nagy pénzintézetekhez, holott a gazdasági élet és főleg az ipar és a vál­lalkozás a fogyasztás nagymérvű visszafejlő­dése miatt stagnál és a tőkéket egyelőre igénybe nem veszi. A 4°/0-os kamat, mint mondani szokás, jórészt csak névleges. Érvé­nyes azokra a pénzintézetekre, amelyeknek az Osztrák-magyar banknál visszleszámitolási hitelük van és érvényesül azoknál a kivá­lasztott legprímább cégeknél, amelyeknek vál­tói az Osztrák-magyar bank szempontjából bankszerüek. A kamatláb olcsóbbodásából to­vábbá kiveszik löszüket a nagy pénzintézetek klientélája, valamint általában azok a legelső- rendű cégek, amelyeknek váltói a nyílt piacon üzleti forgalom tárgyát képezik. Ezek számára van csak 4°/0-os, vagy e bankrátához igazodó alacsony kölcsönpénz. Ellenben a nagy pénz­bőség dacára a közép és kisebb exiszteneiák számára a hitelforrások csak úgy el vannak zárva, mint eddig és a pénzolcsóbbodása ezekre a széles rétegekre nézve egészen közömbös. Hiába 4°/0 os a hivatalos bankkamatláb, amikor nincsen, aki hitelt nyújtson a keres­kedőnek és iparosnak. A kereskedői és ipari hitel hiányosságát a múltban és teljes bedu­gulását és hiányát a jelenben már többször tettük szóvá és szüntelenül sürgetjük nemcsak az intéző köröket, hanem magát az érdekeit kereskedő- és iparos világ it ennek a legfon­tosabb problémának megoldására. Nem rette- netes-e nap-nap után észlelni és tapasztalni, hogy szolid, liszlességes gazdasági exiszten- ciák, becsületes és ügyes kereskedők, törekvő, hivatásuk magaslatán álló iparosok küzködnek a pénztelenség gondjaival és nem képesek üzletüket és vállalatukat kifejleszten, csak azért, mert üdetűk méretei oly szegények, hogy a nagybankoknak derogál velük hitel- összeköttetésbe lépni! Mit használ az olcsó kamatláb, amikor a kereskedőnek és iparosnak semmiféle ka­mat mellett nem adnak hitelt ? Ma úgy áll a helyzet, hogy a bankráta magassága vagy alacsonysága nőm is érdekli a gazdasági élet legnagyobbszámu egyedeit. Egy olyan olcsó kamatnak, amely csak a papiroson marad meg, de amely nem válik élő valósággá, örülni nem tudunk. Prutyi megint mesél. Nagy Endre kedves, mulatságos gyermek-alakja, Prutyi, megint feltűnik a Jó Pajtás-ban, a március 22-iki számban s a ki­tűnő iró elmond egy pompás kis történetet. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának e számába is, mint mindegyikbe, legkitűnőbb íróink Írtak: Sebők Zsigmond folytatja Az arany cipő, Benedek Elek pedig Oh, szép ifjúságom cimü re­gényét, Szemére György elbeszélést ad, Benedek Elek és Endrődi Béla bájos verseket, Gedö Lipót kacagtató verses elbeszélést irt, Voit Ervin szép képet rajzolt, Zsiga bácsi mulatságos mókát mond el, A rejtvények szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki ; i kővArvidék s előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél év.e 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány- számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest VI., Egyetem-utca 4. Nyi Ittér.*) Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő ur! A folyó hó 17-én megjelent „Magyarország“- ban, valamint a kolozsvári „Estilap“ ban Dr. Ke- nessey Béla erdélyi ref. püspökhöz intézetten egy nyílt levél jelent meg, melyben Romocsa Mihály helybeli iparos a mi egyházi építkezéseinkre hiván fel Püspökünk figyelmét, egész nyíltan visszaélé­sekkel, panamával vádolta meg az intéző faktoro­kat. Addig is, míg ez az ügy illetékes fórumok előtt tisztáztatnék s megtámadott reputációnknak elégtétel adatnék: kérem Szerkesztő urat szíves­kedjék b. lapjában helyet adni az alábbi soroknak, melyek a „Református Szemlé “-ben, vagyis az egy­házkerület hivatalos lapjának legutóbbi számában jelentek tneg, annál is inkább, mert sokan vannak e község lakosai között is, kik filléreikkel hozzájá­rultak a tempiomépitési alaphoz s bizonyára nem érdektelen rajuk nézve, hogy filléreikkel mi tör­ténik. Szerkesztő uruak szives készségét előre is köszönve, maradtam Nagysomkut, 1914. márc. 24-én tisztelettel: Gergely Károly, ref. lelkész. „Nagysomkuti ref. egyházi építkezések ügyé­ben, ogy aditólag ottani presbiterünk aláírásával a kolozsvári „Estilap“-ban nyilt levél jelent meg Dr. Kenessey Bála püspöpünkhöz címzetten, melyben az illető azt panaszolja, hogy az építkezések kö­rül visszaélések történnek, amelyre nézvo vizsgá­latot kért s a Püspök most az E. T.-ckre való hi­vatkozással 100 kor. előző perköltség letételére utasította, ami ellen ő a nyilvánossághez lordul. Utánna jártunk a dolognak s kitűnt, hogy a hatóság már az aktákból megállapíthatta, hogy a panasz forrása abban a körülményben keresendő, hogy a helyi építési vállalkozók elestek e biztosra vett építési üzlettől, miután a nagysomkuti kir. járásbirósági építkezések vállalkozója (Tévedés a vállalkozó személyére nézve G. K.) közben több ezer koronákkal olcsóbban és nagyobb garanciák mellett vahalta az ottani ref, templom és papi.akás építését. A vállalkozói hátrány most az egyházi állás köpenyege alatt próbatna legalább kellemet­lenkedni. Ami mehetne is, ha költségbe nem ke­rülne. De ugyan ki hordozza az ily*n költségeket. A törvény úgy intézkedik helyesen, — hogy ha a magán vadló oly biztos a dolgában, a 100 kor. elő­leget tegye le, hisz a biróiUg marasztalt lél fogja úgy is hordozni. A nyilt-levelező azonban úgy lat­szik — kockázatosnak tartja magára nézve a dol­got : oda fordul tehát, ahol maga nem kockáz­tat, — mert hogy egyházi jó hírnevét rontja: neki ez nem kockázat.“ Ezen rovat alatt közöltökért nem vállal fele­lőséget a szerkesztőség. Fömuukatárs: Or. Oisavszky Gyula. Laplulajdonos: BARNA BENŐ. ____________ 13 93/914. tksz. A nagysomkuti kir. járásbíróság tkvi hatósága. Hirdetmény. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. évi feb­ruár 14-én 5204. 1. M. VII. sz. alatt elrendelte, hogy a nagysomkuti kir. jbiróság mint telekkönyvi hatósághoz tartozó Kőváralja község telek jegyző­könyveibe felvett mindazon ingatlanokra nézve, amelyekre az 188(5: XXIX. t.-c., az 1889: XXXVIII. és az 1891. XVI. tcikkek a tényleges birtokos tu­lajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. XXIX. teikkben szabályozott eljárás és ezzel kapcsolatban a telekjegyzőköuyvi bejegyzések helyesbítése foga- natosittassék. E célból a helyszíni eljárás a nevezett köz­ségben 1914-, Április 27-%i fog kezdődni. Ennélfogva felbivatnak : 1. mindazok, akik a teiekjegvzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előter­jesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi ható­ság kiküldöttje előtt, a kitűzött határnapon kez­dődő eljárás folyama alatt jelonjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulaj­donjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy ez átírásra az 18*6. XXIX. t. c. 15—18. és az 18a9. XXXVJ1I. t.-c. 5. 6.. 7. és 9. §§ ai él teimében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igé­nyeiket a kiküldött előtt igazoljak, avagy oda has­sanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyil­vánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedési kedvezménytől is elesnek; es 3. azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy egyébb meg­szűnt jog van nyilváaköny vileg bejegyezve, úgy­szintén az ily bejegyzésekkel ternelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését ké- íelinezhessók, illetve, hogy törlési engedély nyilvá­nítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetbon a bélyegmentesség kedvezmé­nyétől elesnek. Nagysomkut, 1914. március 16-án. Berks s. k. kir. albiró. A kiad. hit. Merza tkvvezető. 1153/1914. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1913. évi 15762. számú végzése következtében Dr. Kálmán Hemik ügyvéd által képviselt Kereskedelmi bank r.-t. javára adósok ellen 238 kor. s jár. erejéig 1913. évi szept. hó 11-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 860 koro­nára becsült következő ingóságok u. m. csűrök és lovak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás­bíróság 1913. ;évi V. 537. számú végzése foly­tán 238 kor. tőkekövetelés, ennek 1913. évi julius hó 30. napjától járó 6 százalék kamatai, egy- harraad százalék váltódij és eddig biróilag már meg­állapított költségek erejéig, Somkutpatakán adósok lakásán leendő megtartására 1914. évi április hó 8 ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX, t.-c. 107, és 108, §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígé­rőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielé­gítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1914, évi március hó 20 án. __________Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. Eg y gramofon és 180 lemez eladó. Hol? megtudható a kiadóhivatalban. | Eredeti Müncheni J | Salvator gyógysör | • kapható • Hirsch Izidor Z nagyvendégtöjében. S * Bérbe adó lakás. Egy 3 szoba, külön konyha, ka­mara és mellékhelyiségekből álló la- fT aj kás azonnal bérbe kiadó. ff Mümalomnál Nagysomkuton. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom