Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-20 / 51. szám
XII. évfolyam. Nagysomku', 1914. december 20. 51-ik szám.- — , | |- - I W I » —f KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JARÄSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. »I«rizel«it ár: Kg£x> tíf . . . 8 K Mtgyt-a érr* . Z K Fii évre ..................< K Egyes ssám ára 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. Olm«/.kj Viktor. Felelő* szerkesztő: Ború« Han$, S*»rk*»ii6*íg éi kia<f(Miívatai. Nagysomtuit.Teleki tér 484 Telefon szám 2. MEtiJELEAIIH iliAUU» VAHÁKNAP Az uj moratórium-rendelet. December l-óii adta ki a kormány a monotórium rendeletét, melyet a hivatalos lap rendkívüli kiadása közöl. Az uj moratórium-rendelet a legutóbbi rendelettel engedélyezett halasztást mindazokra a pénztartozásokra, amelyeket most halasztás alól ki nem vesz, 1915. január 3 t-ig bezárólag meghosz- szabiija. November 30. után 1915. január 3l-ig lejáró pénztartozások teljesítésére, amelyek 1914. augusztus 1. előtt kiállított vallón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy augusztus 1. előtt keletkezett kereskedelmi ügyleten vagy magánjogi címen alapulnak, a lejárattól számított két hónapi halasztást enged az uj rendelet, Csak a látra vagy lát után, bizonyos időre szóló váltónál hatályos a lejárat megállapítását célzó bemutatás. A váltóbirtokos az augusztus 1. előtt moratórium alá eső követelés okából kapott kitöltetlen váltót csak augusztus hó 1, napja előtti kelettel van jogosítva kitölteni. Halasztás alá nem esnek: az állami és államilag biztositott adósságok kamatai, részletei és járadékai; kamatszelvények és címletek, záloglevél kölcsönkamatok, közüzemnek fizetendő dijak, egyesületi tagdíjak, a Vörös Kereszt Egylettel szemben, vagy a hadbavoJiullak segélyezésére elvállalt pénztári ozások, tartásdijak, életjáradekok. A biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére kötött biztosítási összeg 25”/«-a, tűz- és jégkárbiztosításnál az egész kárösszeg, minden más kárbiztosllásuál az összeg 52 ®/0 -a fizetendő ki. Az augusztus 1. előtti biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biztositott katonai szolgálatot teljesít. Moratórium alá nem esnek a bértartozások kivéve, ha a kötelezett lél katonai szolgálatot teljesít és nem részesül alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban, vagy lakpénzben. A bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő. Nem esik moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik. Nem esnek halasztás alá a haszonbértartozások, jelzálogos kölcsönök tőketörlesztő részletei, a szolgálati viszonyból eredő tartozások. A személyes munkateljesítményekből eredő tartozások 25%-a fizetendő. Augusztus 1. előtt vett és szállított ingó dolgok vételára c mén havonként a lejárt tartozás tiz százalékát kell kifizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok kéihónaponként utólag fizetendők. Az 1914. augusztus 1. előtt kell és október 1. előtt lejárt váltón, kereskedelmi utalványon cs közraktári jegyen, valamint az auguszlus 1. előtt kiállított csekkben alapuló tartozás tiz százalékát kell megfizetni. BoyKott a francia és angol divat ellen A francia divat, Lies és ipái cikk azt hitte, hogy nélküle már meg sem lehet u világ. Meg kell vallani, hogy csaknem len- tartás nélkül a rabszolgái is lettünk mindannak, ami francia és a béke évtizedeiben szinte eszünkbe se jutott, hogy legalább részben szakadjunk el Paris uralmától. A francia háború első óráiban brutális természete kitörésével hirtelen gondoskodott azonban arról, hogy vége legyen a régi jó állapotnak s egy nagy győzedelmes csatával is felér már boy- kottunknak az eredménye. Gyönyörűség, hogy milyen örömmel száműzzük a francia importot, egy-ket nap még és Budapest külső képéről is eltűnik minden gall idegenség, egy szó, egy felirat sem emlékeztet bennünket a rég. beiiódo- lásra. Ahol a cégtáblákat nem lehetett hirtelen kicserélni, mindent nemzetiszinü boríték rejt el. A lelkes boykottmozgalom épp Ä „KŰVÁRVIDÉK“ TÁRCÁJAA páholy. Irta : Szomaházy látván. (Folytatás és vége.) Keleti dr. a cilinderje után nyúlt. — Ne ölje meg magát, ez fölösleges. Most már tisztában vagyok a dolgokkal s biztosítom, hogy levonom^ a konzekvenciákat. Fgy kissé o tóba voltam, ez az egész. Isten önnel, nem háboKga- torn többé. — Hová megy ? — kérdezte Sárika bágyadtan. — Nem tudom, de kegyeddel most beszéltem utoljára, arra esküszöm. Sárika a szeme körül bab. á t. — Ne kínozzon, — szólt. ■— hiszen láthatja, hogy oda vagyok már. Az ügyvéd letette a kalapját.-- Nono, csillapodjék. Ugyan Sárika, hát térjen magához. Értsen meg a közös javunkat akarom. Maga egy kissé félénk, ez a hiba. Lássa, ha erélyesen kijelent né, hogy ezt akarja és az atyja ne is reméljen mást: végre is mcglágyulna, mert nem tehetne egyebet. Hiszen a saj.it ura, nem kényszeríthetik semmire. Egy erélyes szó, egy kis határozó.tság és minden úgy történik, ahogy mi akarjuk. Úgy e ért engem, édes Sárika, ugye é ért? No, mosolyogjon szépén, mondja, hogy akarja kissé . . . S.uika szomorúan, szelíden mosolygott, de e pillanatban — a második föivunast már megkezdték — a páholy ajtaja föluyilott s az angol nő ijedten gőgicsélte: — Oh, Je^us, Jesus . . , Cay 11, sz öreg, hirtelen megjelent a páholy ablakában, Valami gyanú hozia-e a színházba, értesítették-e a találkozás felől, el eg a hozzá, hogy itt volt . . . Sárika behunyta a szemét, Keleti sápadtan felállott, De Cayll, aki tudta, hogy az egész színház reájuk néz, nyugodtan ült le a negyedbe székre, mintha a legjobb hangulatban készülne végignézni az előadást. Mosolyogva fordult az ügyvédhez : — Nem tudom, mi nagyobb, — szólt csöndesen, — az öh merészsége vagy pimaszsága-e? Keleti szintén mosolygó arcot vágott: — Köszönje, hogy az édes atyja . . . Itt uem fogunk botrányt csinálni ... De a fiával majd késedelem nélkül leszámolok . . . Sárika szívó nem dobogott e percben. Az előbbi beszélgetés és a jelenet, a háromnapi vigasztalan Mrös úgy szólván kicseréltek ezt a félénk kis g lambot. És a színpadon most egyszerre fölhangzo’.t az édes szerelmi ariette, mely lágyan, poétikusan bontakozott ki a fúvó hangszerek Iármájibót. A primadonna hangja szinte elhalt a parkot ábrázoló fényes disz etek közt . . . Cayll nem hallotta a muzsikát. — A fiummal számol le ? — Ha ugyan megengedném, hogy ilyen emberrel . . . Sárika halványan vágott közbe : — Papa, kérlek, egy szót se többet! . . . — Ha megengedném, — folyatta Ciyll, — hogy ilyen vakmerő iparlovaggal . . , A leány szelíd szemei ijesztő fényben égtek. — Ne folytasd, — mondta hadarva, — mert megbánod . . . Cayll kímélet nélkül folytatta: — Egy ilyen utcai kalandorral . . . Hirtelen fölugrott a leány, ajkszélei remegtek. És mintha elvesztette volna az eszét, a fiataléin- I bér kezét mindenki szeme láttára két forró kezébe
