Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-22 / 47. szám

Azok, akik a befizetésekre ilyen betét­jüket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető belé‘i üzlettel fog­lalkozó Intézet vagy cég közvetítésével je­gyezhetnek, s ezek az intézetek és cégek — amennyiben nem hivatalos aláírási he­lyek — a betétekből teljesíteni ő befizetése­ket a hivatalos aláírási helyek valamelyikével számolják. 3. Az aláírási ár minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az eeész aláirt ősz- szeg befize tetik 9" korona 50 fillér, b) ha pedig az alábbi 4. pontban körül­irt kedvezményes fizetési módozat vétetik igénybe 98 korona. Ezen az áron felül az aláíróval szem­ben sem folyókamat, sem jutalék felszámítá­sának helye nincs. 3. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával mindenkor az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó al órásoknál, amennyiben az aláír ás alkal nával nem fizet­tetik be az egész aláirt összeg, az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10°/1 biztosi- tékképen leteendő és pedig a kir. á'Iampén/- táraknál és adóhivataloknál, a m. kir. posta- t ikarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult Orszá­gos Központi Hitelszövetkezetiéi készpénz­ben, a többi aláírási helynél pedig vagy kész­pénzben, vagy olyan értékpapírokban, ame­lyeket az aláírási hely elfogadhatónak tart. Az aláirt összegek annál a-, aláírási helynél fizetendők be, amelynél az aláírás történt és pedig: a jegyzett összeg 40°/°-a legkésőbb 1914. nv/i :vnr 22. lését. A derék székely ne:n cifrsrta, nem lódította az átélt eseményeket, s egy képzelet — szegény krónikás szárazságával adta elő a részleteket. Á színészek érdekkel hal gattatc s csak ott tört ki belőlük a hitetlenség, mikor Sállá Dávid némi lendülettel a trójai romokról kezdett beszélni. — A hegycsúcs kopasz — mondotta — de kü- röskörül az álján még jókora rész látható a régi falakból. Széles, erős falak lehettek... Az öreg Dcésy, egy nagynevű és literátus hírnek ül vendé színész, rászólt : — Kedves öcsém, nea kívánom én a messzi­ről jött embertől, hogy merő igazat beszéljen, de hát füllenteni is módjával lilik. Több mint négyezer esztendeje annak, ücsémuram, hogy Tróját vívták, nem maradt a fa aibol egy papirosuyomtatásra kő sem. És hogy tudományos tekintélyét jobban meg­erősítse, önkényesen hozzátette: — Hiszen a tudósok már azt sem tudják, hol-merre volt. Sallából kitört a székely makacsság. — Nohát, ha nem tudják — mondotta—jőj jenek hozzám, majd én megmondom nék k és ha szépen megkérnek, a ár oda is vezetem azokat az élheted, neki. t. Di ezzel esik olajat ön ott v színészek ki- gyuladt szkepszisére. Durván, kíméletlenül gunyo íódtak vele. 1 yeneket kérdeztek tőié : — Azurn mondd csak, most melyik járási szolgaüirósághoz tartozik az a Trója ? Nem tudod, ki a vicispánja ? Milyen követjük vau, balpár í vagy ji.bbpm 0 ? Egy hon horgas, úgynevezett száraz kémikus, kellemetlen orrhangon ezeket mord >tta: — Kár hogy nem hoztál valami bizonyságot, teszem a trójai falónak az egyik patkóját. Mindjárt máskép állna az igazsága. (Folyt, köv.) KÖVARVIDÉK december 12-ig, a jegyzett összeg 307'-a legkésőbb 1914. decsrnber 22-ig, a jegyzett összeg 30#/«-a legkésőbb 1915. január 8-ig. A teljes fizetés meglő'tente után az ahiirási hely' a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. 4. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtat­vány-űrlapok az összes jegyzési helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiá­nyában az aláírás levélileg is eszközölhető. Az aláírási levél ('nyilatkozat) szövege a hír­lapok utján is közöllelni fog. 5. A befizetés alkalmával al szabad darabokra tort mő aláírásoknál az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elis- j mervényeket kap, amelyeknek járadékkötvé- j nyekre való kicserélése 1914. december 18 tói kezdve költségmentesen ugyanazon helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervé- nyek kiadatlak. b) Zárolt darabokra történő aláírások­nál az aláíró fél az aláírási helytől megfe­lelő el smervényeket kap, amelyeknek a pérz- ügyminiszteriuin részéről kiállítandó eiismer* vénynyel való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzélé- tetni. 50 koronás cliulelek csak annyiban fog­nak kiadatni, amennyiben az aláirt összeg más címlettel nem cgyen ithető ki. 6 A járadékkötvények kézizálogul le­kötése mellett az Osztrák Magyar Bank és a M. kir. Hadi Kölcsönpónztár a mindenkori hivatalos váltóleszámiiolási kamatlábon nyúj­tanak kölcsönt. Az igénybevett eíolegkőlcsön után biz­tositolt kedvezményes kamatláb további in­tézkedésig, de legalább egy évig érvényben marad. A nevezett két intézet ugyancsak ked­vezményes, vagyis a szabályszerűnél fél s ázalékkal alacsonyabb kamat áh mollett nyújt előleget egyél* megfelelő értékpapírokra is, amennyiben a felveendő összeg a jelen felhívás alapján alant összeg kiegyenlíté­sére szolgál. 7. Az aláírók kívánságára e járadék- kölcsön kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hi atalos beváltóhelyek és az Osztrák-Magyar Bank budapesti íőiutézete, valamint a magyar korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1915. december 31-ig költségmentesen fog­ják megőrizni és kezelni. 8. A végleges címletek elkészítéséig a m. kir. pénzügyminisztérium részéről egységesen kiállított ideiglenes elismervények adat ak ki az aláírónak, mely elismervények - nek végleges kötvényekre való kicserélése 1U15. április 1 tői kezdődőlog ki Itségmente- sen ugyanazon helyen fog megtörténni, ahol az ideiglenes elismervények kiadatnak. HÍREK. Átéli háború borzalmai ellen ka­tonáinknak prémre volna szükségük, akinek van küdje e czimre. Hadse- gélyző hivatal Budapest Váczi-utcza 38. sz. A posta ingyen szállítja. Oroszok a mántmarosi medvsbarlan gokban. A Kárpátokon ál betört orosz sereg utolsó százötven emberét a minap fogták el Máramarosszigot környékén és lefegyverezvo az O'szág belsejében lévő fogolytáborba szál­lították. A mikor az oroszok betörtek Mára- tnarosba, Rurnilöv orosz százados azt u pa­rancsot kapta, hogy .százötven emberével menjen Kőhátra és ott várja be a további intézkedéseket. A csapat már ötödik napja tartózkodott Kőbálon és mivel a főseregtől semmi értesítési nem kaptak a százados öt embert kiküldött kémszemlére. Az öt katona közül csak egy léit vissza és ez elmondta, hogy az oroszok már visszavonultak és min­denütt magyar katonaság van. Az orosz ka­tonaság erre medvebailángokba bujt, itt tar­tózkodott november 3-ig és ez idő alatt kö­kénynyel, vadalmával táplálkozott és nem egyszer megtörtént hogy a barlangjukból ki­zavart medvékkel küzdött. Mivel már nővén- ber 3 án elviselhetetlen volt a helyzetük, a százados összegyűjtötte embereit és elindult velük a legközelebbi falu felé, hogy meg­adja magát, Szarvasszó vo!t a légeit ő köz­ség, a melyei elérlek, a százados itt a köz­ségházára ment és aria kérte a jegyzőt, esz- kö/ölje ki, hogy katonáinak no legyen bán- tódása. A jegyző nyomban jelentést tett a máramarosszigeti katonai parancsnokságnak, a honnan autókat hoztuk és oiszálíiiotlák az oroszokat a fogolytáborba. A kevert liszt aránya. A hivatalos lap közli a kormány rendeletét a közfogyasztásra szánt búza és rozsliszt eíőálli ása és forga­lomban hozatala tárgyában. E rendelet sze­rint az 1915. november 25. napja után bú­zából és rozsból csak a közzétett rendelet­ben meghatározott minőségű lisztfajtákal sza­bad előállítani és mind a nialomvállalatolc- nuk mindül alában másolat tk is nap nap után csak ily minőségű lisztfajtaknt szabad áruba bocsátaniok, eiadniok vagy bármely más mó­don forgalomba hozniuk.' A katonai igazgatás részéi e szóló szállításokra ez a rondelel nem vonatkozik. Román katonák hősiessége. Egy román ezred sebesült tisztje a következőket beszélte: — Az én ezredem javarésze bihartne- gyei oláhokból áll. Vakmerőik, szívósak és lelkesek. Hihetetlen fáradalmakat viselnek el, dalolva, leikes, jó kedvvel. — Minden nemzetiségi külömbséget meg­szüntetett a háború. Magyar nótái énekelnek és nernzeliszinü zászlót követelnek. — Magyarok vagyunk mi is, azért, hogy román az anyanyelvűnk, — hangoztatják. — A legcsodálatosabb a türelmük. A leg­súlyosabb sebesültek is jókedvvel tűrik a fáj­dalmakat, a könnyebben sebesültek nem fo­gadják el az ágyat. Rajongással beszélnek magyar szanilészeinkről és azokról a kedves, derék úrnőkről, akik a kórházban ápolják őket. Egy havasi pakulár, aki századomban dobos volt, a kórházban igy fordult hozzám: — Elmondom otthon, ha hazamegyek, hogy milyen jók a magyarok és hogy sze­retik a románokat. így egyenlíti ki ar háború a faji, nem- , zetiségi ellentéteket, fűzi testvéri kapcsolatba I az egy haza nemzetiségeit és csinál politikát ; a csatamezőn és kórházban. _________________________________________2_

Next

/
Oldalképek
Tartalom