Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-16 / 33. szám
XII. évfolyam. Nagysomkuf, 1914. augusztus 16. 33-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Főszerkesztő: l»r. Olsavszky Viktor. Felelés szerkesztő: Barna Uen<, Elifltetéai ár: Égést éve . . . 8 K Negyed évre . , ! K Eél évre .... 4 K Egyes stem ára 20 fillér Magyarország a világháborúban, Idegeket roncsoló gyorsasággal csajvak le ránk a legszédületesebb események, fantáziának elképzelhetetlen, tolinak leírhatatlan dolgok kellős közepébe kerültünk, ilt vagyunk a világháború forgatagában és egy akarat egy remény az egész magyar nemzet: ki a kardot, sújts az ellenség lejére! Ne féljen most senki, gyönge és gyöngéd érzéseit fojtsa el mindenki, inert elveszett az, aki ebben a világteremtő és világromboló időben gyöngének mutatkozik. Összes magánérdekeink mgszüntek, egész életünk, minden gondolatunk, minden csepp vérünk ebben az egy fogalomban olvad fel: bábom. A magyar históriának legnagyszerűbb lapjait írjuk mi most. Kiragasztottak a mozgósítási plakátokat, elolvasták őket az emberek, egy perc és tisztába jöttek azzal, hogy mi a kötelességük. Ifjak, férfiak, apák, egy órán belül már búcsúztak övéiktől és szülőhelyüktől és sokkal fontosabb célnak taitot- ták azt, hogy minél hamarább a csatasorban álljanak Ami nagyság, cró és hazaszeretet felgyülemlett az ezer év óta államot alkotó magyarban, ami szép és jó van ebben a népben, az mind kirobbant, mind kiragyog most és ámu'ó gyönyörűséggel tölti be az eget és a földet, lvisliilüek, akik azt hittétek, hogy veszendő a magyar lélek, most nézzétek a magyar katonák százezreit, akik életüket mennek kockáztatni a hazáért és a királyért. Egy nagy hábe ut eddig már nyertünk: a magyar nemzet ezekben a rettentő nagy napokban négyszáz esztendős visszavonás után végre megtalálta önmagát, egygyé (ont a haza szeretetében és a haza életéért és jövőjéért való áldoz.‘-készségben. Napvi lágra ke*ült végié népünk minden kvalitása, amely nemzetet nagygyyt tehet. Iszonyú nagy most a mi erőnk, legyőzhetetlen! Európa össze csapott. A nagy konflag- ráció amelyről már gyermekkorunkban hallottunk hihetetlen jövendöléseket, valóra vált. Európa népei két táborra oszlottak, az egyikben a becsületért és a kultúráért harcolnak s ennek a tábornak egyik főerőssége ma Magyar ország. A másik tábor a sötétség, az orgyilkosság védelmére togoti fegyvert. Ebben a laborban vannak összes ellenségeink. Ezekkel kell most leszámolnunk egyszer és mindenkorra ! Rohanva rohannak egymás tetejébe a világrenditő események. Annál jobb. Legalább hamarosan véget ér a tánc. És meg- renditheletlen hitünk a mozgósítás isteni napjai után, hogy ebből a véres káoszból szabadabbnak, nagyobbnak, gazdagabbnak és erősebbnek kerül ki a magyar nép,mint vala volt. álagyarok Istene, Hadúr, szálljon a te lelked a magyar szuronyokba! S*»rk«*ziísíg it ki*d<w>iv«ui. Nagysomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEGJELENIH (II IN 1> UN VASÁRNAP ít kivételes törvények életbeléptetése. A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter rendeletét, amelvlyel a kivételes törvényeknek a hadi szolgáltatások iránti kötelezettségeinek kezdetére az elmúlt vasárnapot jelöli meg. A törvény értelmében a kormány a közigazgatási feladatok végrehajtására kormánybiztosokat nevezhet ki. Egy-egy kormánybiztos hatásköre egy vagv több megye és város területére terjedhet ki. A kormánybiztosok rendelkezhetnek saját területükön a csendőrséggal és a pénzügyőrség alkalmazottaival. A kormány- biztos intézkedéseit az alárendelt közegek azonnal és feltétlenül tartoznak teljesíteni. A belügyminiszter felfüggeszti a törvényhatóságok minden olyan határozatát, amely a hadviselés érdekeit sérti. A kormánybiztosok az illető katonai parancsnokok szándékaival összhangban kötelesek eljárni. Fegyvertartási tilalom. A minisztérium korlátolja, sőt egészen eltiltja oly tárgyak tartását és használatát, amelyek a hadviselés érdekeinek vagy közrendnek, vagy közbiztonságnak veszélyezte^ lésére használhatók. (Fegyverek, lőszer, lőpor, jobbantóanyagok stb.) és az ilyen tárgyak beszolgáltatását elrendelheti. H.» az a gyanú merül fel, hogy valaki ily tárgyat jogosulatA „KŰVÁflVIDÉK“ TAflCÁJA. A lacikonyhásné. Irta: Zöldi Márton. A közhit szerint a kofákat az emberszólás hizlalja olyan ijesztő dimenziókban. Ez a feltevés, nézetein szerint, íizuiogiai alapon is megáll. Az Ember szólás, vagy népszerűbben, a pletykazás ugyanis csöndes, nyugodt az emésztése és hájképzésre alkalmas életmódot feltételez. Olyan életmódot például, mint a vidéki kofáé, kik úgyszólván pahelyból nézik az élet hullámzását, az erkölcsök billenősét, a hűségek ingadozását s olykoi- olvkor hasravágódását. Senki náluk, már mint a kofáknál, gondtalanabbá nem él. Lelki szükségletüket teljesen kielégíti, ha hetenként egyszer kélszer hírét veaék, hogy ez vagy az a menyecske ezzel meg azzal megcsalta az urát. Hires kofa volt a maga idejében Gyula városában Franc Szabóné, gondos mérlegelés szerint harmadtól mázsára becsült testsúlyával. A Franc- Szabóné nevében ne ejtsen senki valami bántó germanizmust. Ennek a német-magyar derék kofának első férje német ember volt s a Frauc névre hallgatott, a niá odik férjét ellenben Szabónak hitték Mind a ket urát — így tnondiák a kofák — két-három év alatt elnyütte, s az alig ötven éves asszony már huszonöt év óta özvegyi állapotot sinylett. Ezt a huszonöt esztendőt kofálkodassal töltötte be, de az utóbbi időben már nem árult romlandó gyümölcsfélét, pattogatott kukoricát és sült tököt, hanem lacikonyhát tartott, hová előkelő urak is be-betévedtek vásári alkalmakkor egykét pohár borra és jóféle zsiványpecsenyére. E yebkéut Franc Szabóné modos asszony volt. Az első ura u-án házat, sző őt és egy egész fertály földet jussok. A második nem hagyott rá vagy oni de ettől szil etett Katica leánya, éietéuek egyelőn gyönyőiüsége, szomorúsága, izgalma, el- kesei d- se, hal..la és újjászületése. Szóval mindene ezen a keserves, pókti dós világon. Szép. szelíd, mosolygó arca volt Katicának. Nagyon is mosolygós. Mindenkire moso.ygott, de lőltíg a boltos legényekre. Tizenhat éves korában már olyan kisasszonyosaii öltözködött, hogy senki sem hitte volna, hogy az anyja ott ül a sátoros lacikonyhában. Es ha Daiwin elmulasztotta volna a majomtól való származásunkat megállapítani biológiai alapod, akkor is meg kellene azt állapítani az anyák túlnyomó részére majomszereidé alapján. A kövér, szijas, durva hajiamu lacikonyhásné úgy elkényeztette leányát, mint ahogy a mesebeli her- eegkisasszonyokat kétryez étik, etette itatta, mint pólyá.-baba korában akkor is, mikor már hosszú szoknyát viselt. Elfogta uiindon munkától és csoda, hogy Írni, olvasni megtanult az iskolában. Tuenhétéves korában aztan megszökött egy népszinmüénekessel és maga is népszinmtiénekcsnő lett. Játéka, éneke, minden szava és mozdulata kegyetlenül rácafo.t azokra a Koriakra, melyük szinésziskolák szükségességét hangoztatják. Márol- holnapra kész színésznő lett. Azzal a szemtelen nem törödömséggel állott a közönség elé, mely az elkényeztetett gyermekek speciális tulajdonsága. De nemcsak bokorugrószoknyás parasztszere pékbe állott helyt, hanem sorra játszotta az akkori műsor grófnőit és királynőit. És mikor a hermelines pálost omlott le vá Iáról, szakasztottad azt a modort használta, amellyel édes anyja lacikony hájában aratott valamikor sikereket. Maga a társulat, amelybe került, a legszo- morubb, legzüllöttebb ripacstruppok közé tartozott. Budaynénak hívták az igazgatónőt, aki országosan ismeretes volt arról, hogy üres óráib an viaszfigurákat járt kisorsolni. A roszszaju színészek azt mondták róla, hogy soha ssuki nem sjert Bu- dayné viasz figuráiból egyet sem. Franc Szaloné leánya szökését aránylag e ég bölcs flegmával tűrte, így nyilatkozott a piacon a lncikunyha elé gyűlt kofák előtt: — Ha jó dolga lesz annal a komédiás hadnál, hát maradjon ; ha rossz dolga lesz úgyis haza kívánkozik. Ugylátszik 3 ívig elég jó dolga lehetett Katicának, mert ne ad Isten, hogy egy árva sort is
