Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-19 / 29. szám

JL juliu3-12. Autóbuszjárat Nagybánya és Nagysom- kut között. Lapunk egyik legutóbbi' számá­ban hirt adtunk arról, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter kilátásba helyezte az autó közlekedést Nagybánya és Nagysomkut között. " . , | E hó 16-án tartatott meg az üt bejá­rása, a mikór is az ut kifogástalannál talál­tatott s igy kilátás van, hogy rövid időn belül a terv meg is valósul. ’ . Egy fiatal pár tragédiája. „Az Est“ az alábbi hirt közli Nagybányáról: „Nagy Dezső, városi irodatiszt jegyben járt Kovács Erzsébettel, a’ki kedden, nem tudni miért szublimáttal megmérgezte magát. A halálos ágyán házasságot kötött jegyesé­vel, a ki egy fél nappal később, a Emikor menyasszonya meghalt, maga is öngyilkossá­got köveiéit fel, fejbe lőtté magát. Nagy? rész­vét mellett temették el őket.“ Mozi. Ma este egynegyed kilenc órakor az alábbi műsor lesz bemutatva a helybeli moziban. 1. Eszmeralda szive. 2. Cigágiynő csókja 2 felvonásban. 3. Polidor gyermekei. 4. • Duci bácsi mint riporter. 5. Aladár nász­ul ja, 6v Újság készítése, ’ A pálinka ösmsrete. A pálinkát Magyar- országon 1650. óta ösmerik, de akkor na­gyon drága volt. Csak 1820. körül lett olcsó, mikor már burgonyából is tudtak szeszt gyártani gépsegélyével. Magyarországon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 millió hektolitert és sört 1,50 .000 millió hektolitert összesen 600 millió kor, ér­tékben. Ez bizony oly nagy összeg, hogy, a szegénység tüstént megszűnne, ha az embe­rek;, okosabbakká válnának, anélkül, hogy az állam pénzügyi helyzetében zavar támadna, mert a'szeszadóból bevett jövedelmeket csak­nem' teljesén kórházakra, javítóintézetekre és börtönökre kell költenie, melyeket több mint felerészben, az iszákos emberek tölte­nek meg. Csak világos dohány lesz forgalomban. Beavatott helyről való értesülés szerint a do­hányjövedéki igazgatóság olyan határozatot hozott, jjogy a jövőben csakis világos dohányt bocsát közforgalomba. Erről a határozatról értesítették az állam valamennyi dohánygyá­rát Barna doh ínyt az igazgatóság csak kü­lön kérelemre fog kiadni. Fizetési halasztás vetőmagvakért. Báró Ghillány Imre földmivelésügyi miniszter leiratot intézett Csaba Adorjánhoz, Szatmár- vármegyo főispánjához; amelyben utal arra, hogy a két éves súlyos gazdasági helyzet, az ez évi gyönge termés annyira megviselte a gazdák lizeiő képességét, hogy a nehéz helyzet indokolttá teszi azt az elhatározást, hogy a kirendeltségektől vásárolt vetőmag­vak árának megfizetésére kamat nélkül hosz- szabb halasztás adassék. A rendelet, többek között igy. intézkedik: „Oly községek gazdá­kéi ök és magánosok részére, akik a inült év őszén, vagy a folyó év ..tavaszán a kiren­deltségtől vetőmagvakat utólagos fizetési kö­telezettség ellenében vásároltak, « szorult helyzetük következtében tartozásukat a folyó évben egyáltalán fiem, vagy csak terhes ál­dozatok mellett lennének képesek kifizetni egy évig terjedhető s legkésőbb 1915. évi • okt. 1-én lejáró kamatmentes fizetési halasz­tást engedélyezek s felhatalmazom a kiren­deltséget, hogy az ily adósfeleinek vetőmag vételár címén fenáiló tartozását indokolt esetekben a mondott időpontig meghosszab­bítsa.“ KŐVÁRVIDÉK 3 ; Kultúrmérnöki hivatalt Szatmárnak. Va­jay Károly dr. kir. tan. polgármester elő­terjesztést tett a közgyűlésnek, hogy írjon föl egy kultúrmérnöki hivatalnak Szatmár Németiben való..felállítása iránt, mivel újab­ban tervbevettek a kultúrmérnök ségek sza­porítását. A kérdés most különösképen nyert jelentőségében a Tiszá-Szamosközi ármen- tesitő és belvizszabályozó társulat megala- kulása által, mivel a' debreceni kultúrmér­nöki hivatal személyzetének több mint felét eddig is Szatmár vármegye és Szatmár város kötötte le. A közgyűlés az indítványt egy­hangúlag, elfogadta. '... • Elégtétel a vármegye árvaszéknek. Meg­írtuk annak idején, hogy a vármegyei ár­vaszéket úgy suba alatt meggyanúsították azzal, hogy egyes tisztviselők az árvaszél»i pénzek kihelyezésével maguknak jogtalan előnyöket szereztek. Az árvaszék tagjai fe­gyelmi vizsgálatot kértek maguk ellen s'llosvay alispán a megejtett vizsgálat során a vádakat alaptalanoknak találta, mire a közigazgatási bizot ság az árvaszéket teljes bizalmáról biz­tosította, Bikszád. A kies fekvésű fürdőhelynek egyre több a vendége. Az állandó vendégek száma kétszáznál is több. Élénk fürdőélet van Bikszádon s Teller lürdŐigazgaló mindent el­követ, bogy a vendégek szórakozásában hiány ne legyen. Főmunkatárs: Dr. Olsavszky Gyula. Laptulajdonos: ___________BARNA BENŐ 2295/ 1 Ül4. tkvsa. , Árverési hirdetményi kivonat. H «gymásliposi talcptár végrehajtatnak dr- Tárcza Aurél végrehajtást szenvedő elten indított végrehajtási ügyében, a telekkönyvi hatóság a vég­rehajtási árverést 350 kor. tőkekövetelés és járu­lékai behajtása végett a nagysomkuti kir. járásbí­róság területén levő szaká lasfalvi községben fekvő, s a. 98 íkvi inga tanoktól, valamint az 1203. tkvbe A f J ä. átvitt 115 hrsz. bői Tárcza Aurél ili.-ro 398 K, a 185 tkvi. A' I-bőli ill -re 2i K, — továbbá a kő várkörei -2 tkvi 2i6. hrszból a Tárcza Aurél ill.-re 224 K, a 40 tkvi 41/a hrszbóli ill.-re 8ö K, az 55. tkvi A I. bóli ill. re 407 K, a 97/tkvi 442. lírszbóli id.-ie 30 K, 155. tkvi A -j- 903/a hrszbóli jll. re 25 K, a 177. tkvi ArI. a. buli i.l.-re 84 K, a 234, tkvi A I.-re 175 K, 714. hrszra 122 K, 715. hr zra 133 K, 323. lusz. alattira 2- K, 287/b hrszra 50 K, 701/» hrszra (37 K, 270. tkvi A- rf 073. hrszból Tárcza Aur 1 ill. le 2 K, a 368, íjtvi 721. hrszra 58 K, 723. hrszra 40 K, kikiáltási árban elrendelte. Az. árverést I9!4, éví-julius hó 31—ik nap­ján délelőtt 10 órakor Szakal!asfa|u község ha­zánál és déütán 2 . órakor Kövflrkölcse község ház nál fogják megtaita, i. A/, arveres alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adha­tók el. Az árverelni szándékozók kötelesok bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 szizalékát készpénzben,' vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában- meghalározott árfolyammal számított óvadék képes ért,ékpapiros­ban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek elölegcs bitói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirui (1881. LX. t.-c. 147., 50.. 170. §§ ; 1908. XL. ,t. c. 21. §) Az aí.i az ingatlanért n kikiáltási árnál ma­gasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megái lapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni, (1908. XLI. 25. §.) Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Nagysomkut, 1914. évi ju aus hó 5-én. dr. Bacsinszky Ödön s. k. kir. jbiró. A kiadvány hiteléül: Merza Dezső tkvvezető. 6797/1013. tkvsz. Árverési hirdetményi kivonat. Kővárvidéki tkptár rt. végrehaj taténak dr. Tárcza Aurél végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a vég­rehajtási vissz árverést 2050 K tőkekövetelés cs já-ulék*i behajtása végett a nagysomkuti kir. já­rásbíróság területén levő, Szakállasfalu községben fekvő, s a 531. tkvben A -j- 249. hisz. ingatlanra 880 K, az A f 3. a. legelő ill.-re IS - K, a 376. tkvi A f 243. hrsz. házastelekre 492 K. A -j- 2518. hrszra 224 K. A | 20. sz közös legelő 'ill.-re 32 K. A f 22. hisz. legelő ill-re 32 K, a kövárkölcsoi 241 tkvi A j 980/2 hrsz- ingatlanból dr. Tárcza Aurél ill.-re 138 K kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1914. julius 28-ik napján d. e. 9 orakor Szakáltasfzlu és d. u. 2 okakor Kö- várkölcse községházánál fogják megtartani.) Az érvqrés. alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb «áron nem adha­tók el. , Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10-százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. g-ában meghatározott árfolyammal, számított óvadékképes értékpapiros- ban a kiküldöttnél letenni hogy a bánatpénznek clőleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t.-c. 147., 1 f|)., 170. §§. 1908. XL. t.-c. 21. §.) Aa aki az ingatlanért a kikiáltási árfrál ma- , gasabb Ígéreteit tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállöpitott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908. XLI 25. §.). Kir. jbiróság mint tkvi hatóság, Nagysomkut, 1914. junius hó 12 én. * .dim Lovag Berks Lajos s. k. kir. albiró. A kiadvány hiteléül: Merza Dezső tkvvezető. í; 1761/1914. tkvsz. - .... Árverési hirdetményi kivonat. A nagysomkuti keresk. banknak Karácsony Pálné által képviselt kisk. Karácsony Margit e’leni közösség megszüntetése jj^ánti perében a nagysom- ku i kir. jbságnak 1914. Sp; 214/2. sz. jogerős ké­jété alapjm a tkvi hatóság a végrehajtási joghatá­lyával biró árverést a vagyonközösség megszünte­tése végett a nagysomkuti .Kir. járásbíróság tejtile- tén levő, Nagysomkut községben fekvő, s a 238. tkvben foglalt öi. hrsz. a. ingatlanra és a rajta levő házra egészen 815 K kikiáltási árban el­rendelte. ,.j Az árverést 1914. augusztus ho 13 napján délelőtt 9 o.rak-r telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá korülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron jiem adható cl Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 18öl. LX. t.-c. 42. § aban meghatározott árfolyammal számított, óyadekképes értékp tpiros­ban a kiküldődnél letenni, hogy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t,-c. 147., 150, 170. §§.; 1908. XL. t.-c. 21. §). , •' Az aki az ingatlanért a kikiált isi árnál ni - gasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a, kikiáltási ár százaléka szer«nt ii}cgáliapiloU bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékái'g kiegészíteni (19 8. XLI­25.'§y. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Nagysomkut, 1914. évi ápri is hó 26-án. Lovag Berks s. k. kir. albiró. A kiadváty hitelét! Merza Dezső tkvvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom