Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-27 / 17. szám
i KrtvÁRVi n É K ánrílis 27. HÍREK. Uj választó kerületi beosztás szerint 59 kerületben lesz titkos a szavazás. Az önálló városi kerületek számát 37-ről 62-re emelik. Váltóhamisitó napszámos. Papp Miklós ruagosfalvi lakos Derebán János kisíentősi lakos nevére váltókat hamisított s a hamis váltókat a nagysomkuti Ckiorana és a Kővárvidéki Népbankban értékesítette, ás ügyészség a váltóhamisitó napszámos ellen megindította az eljárást. Uj állami iskolák Szatmármegyében. A folyó évben megnyitandó ált. el. iskolák elhelyezése céljaira Szatmármegyében a következő helyeken vásárolt telkeket a közoktatásügyi kormány: Ilobán 4000 koronáért, Gyöngyön 40oo koronáért, Szakállasíalun 7000 koronáért. Az 1914. évben a következő községek részére van tervbe véve áll. elemi iskolák szervezése: Osengerujfalu, Bikszád, Szamoslukácsi, Felsőfernezely, Jávorfalu, Lázári, Kolcér, Érkörtvélyes, Kisbozinta, Lé- nárdtaiu, Zazár, Ráksa, Középliomoród, Genes és Ópályi. Holttest a vasúti síneken. Szinérváralja határában a vasúti sinen keresztbe fektetve ogy ismeretlen férfi összeroncsolt holttestére akadtak. A szinérváraljai járásbiró kiszállott a helyszínére és a hullát felboncolták. A nyomozás nagy aparátussal folyik. Uj vármegyei pótadók. Szatmárvárme- gye alispánja értesíti a th. bizottság tagjait, hogy a bel ügy minister rendelete folytán a f. évi május hó 8-án tartandó tavaszi rendes közgyűlésen a f. évre — az 1912. évi őszi közgyűlésen — megállapított 1 százalékos közművelődési és 1 százalékos tisztviselői nyugdijpótadó ügyében újabb határozat lesz hozandó. Sok az adóhátralék. A rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt roppant sok az adóhátralék mondhatni az egész országban. Pénzügyi körökben többre teszik iü millió koronánál. kodtak, hogy néhol jó sok víz bekerült a csónakba, így történt aztán, hogy egyhelyütt dacára annak hogy erős kézben volt a kormány és mindannyian eveztünk, mégis oly erővel rántott la az ár, hogy mikor a meredélyen leértünk, csóuakunk teljesen megfordult, az orra szembe került a víz folyásával. Nem is lenne szerencsés, hogy a kormány eltörjék, vagy elhibázott irányítás következtében keresztbe kapja a viz a csónakot; mert kénye-kedve szerint odavágná egy sziklához. Úszásról szó sem lehetne, legfennebb kidobná az embert a partra. Xtt-ott lassú a folyása, de viszont 5—ü méteres örvény- forgók vannak. A szoros bejáratához közel ömlik bele a Kis-Lofu, melynek vize kellemesen haragos-zöld színre festi az eddigi zavaros sáros vízfelületet, inig a hegyoldalon még láthatók a Lothar vár némi nyomai. Kissé odább van a vámtelep s az ország ha árán a vasúti végállomás. Délelőtt 10 órakor voltunk célpontunknál, hazánkat Romániától elválasztó vasúti hídnál. Érdekes, hogy a hídnak csak a fele magyar, másik fele román, lauenfelől természetesen magyar zászló alatt magyar csendőr posztói, inig a hid tuisó karfájánál az oláh baka all haptákbau. Kipihenve magunkat d. u. 1 órakor felültünk a kereskedelmi szerződés folytán Vörösteronyig bejáró romániai vonatra, hogy egy szép emlékkel gazdagabban térjünk vissza. Útközben mo3t már a m gasból élveztük át újból mindazt, ami menet annyi gyönyörűséget és kedves pillanatot szerzett, G. K. Megszűnt a kanyarójárvány. A községünkben uralgott kanyarójárvány már teljesen megszűnt, az iskolák és állami óvódák megnyitása elrendeltetett. Felhívjuk tehát a szülők figyelmét, hogy gyermekeiket e hó 28-ától kezdve járassák az iskolákba és óvodákba. Méhészeti tanfolyam vasutasok részére. Az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céljából a vasúti alkalmazottak részére. Szatmárnémetiben folyó évi junius 1 — 18 és július 22-től augusztus 8-ig terjedő időközökben méhészed tanfolyamot fog tartatni. Mindenik tanfolyamra 35—35 hallgató vétetik fel s a résztvevők az államvasutak ottani nevelő és tápinfózetében díjtalanul lakást és ellátást kapnak. Bablás. Gultman Herman misztótfalusi kereskedőt kirabolták. Összekötözték az egész háznépet, amelynek szemeláttára kifosztották az üzletet az álarcos rablók. A csendőrség széleskörű nyomozást folytat. Pénzintézeti táblázat. Unger István az Osztrák-Magyar Bank szatmári fiókjának főnöke a szatmármegyei pénzintézetek több mérlegtételeit összehasonlító táblákba foglalva kommentárként írja, hogy a pénzintézetek megállták helyüket a viharban, sőt előnyösebb helyzetbe kerültek, mint például az előző 1911. évben, mert a váltótárca, folyószámla és kintlevőségek jelentékenyen — 15 millió 300 ezer korona — csökkenést mutatnak. Az adósközönség által a bankoknak visszafizetett kintlevőséget a pénzintézetek részben — 8 millió 700 ezer korona erejéig — a visszavont betétek kifizetésére, részben pedig — 7 millió 300 korona erejéig — visszleszámito- lásuk csökkentésére fordították, ami a terhek jelentékeny csökkenését és ezzel kapcsolatosan azt jelenti, hogy az intézetek a változás küszöbén álló, javuló pénzviszonyok között nagy könnyebbséggel és szabadabb mozgási képességgel maradnak a pénzpiacon. Újítás az ajánlott levelek feladásánál. Május i-ével kitűnő újítást léptet életbe a postaigazgatóság. Ezután ugyanis a postahivatalon hivatalos órán túl is fel lehet majd adni ajánlott leveleket, még pedig egyszerűen úgy, hogy a levelet bedobják az utcai levélgyűjtő szekrények bármelyikebe. Hogy az ilyen ajánlott leveleket a közönséges levélanyagtól könnyebben megkülönböztethessék, az ajánlott levelek részére különleges kezelésüknek lehető biztosítása céljából — vörös szegélylyel és 16, illetve 35 filléres franko- jegybenyomattai ellátott borítékokat hoz forgalomba. A bármely postahivatalnál, valamint az értékcikkárusitóknál beszerezhető borítékok ára az ajánlott levél helyi vagy távolsági rendeltetéséhez képest 17, illetve 36 fillérben állapíttatok meg, mely összeg a boríték árán kívül az egyszeiü (20 grammig) bérmentesítési, valamint az ajánlási dijat fedezi. Ha az ajánlott levél a helyi forgalomban súlyánál fogva 16 fillérnél illetve a távolsági forgalomban akár súlyánál, akár rendeltetésénél fogva 35 fillérnél nagyobb díjtétel alá esnék, az esedékes díjkülönbözetet frankojegyek felragasztása utján kell leróni. A borítékok címoldalának felső része azon célból van a feladó nevének, állásának (foglalkozásának) és lakcímének feljegyzésére fentartva, hogy ezen adatok alapján a netán ulólag kért feladási igazolvány kiadható legyen. Azon feladó tehát ki a levélgyüjtőszekrény utján feladott leveléről utólag feladási igazolványt szándékozik beszerezni, az idevonatkozó jogosultságának igazolására szolgáló ezen adatokat a boríték e célra rendelt részébe már azért is pontosan jegyezze be, mert ezek hiánya esetén feladási igazolvány nem adható ki. Hogy keli fümagkeveróket vetni. Nagyon sok gazda van abban a helyzetben, hogy íü- magkeveréúet kell vetnie, holott éppen ezeknek az elvetése körül a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik, s ezért a legtöbb esetben a vetőmunkálat helytelenül vitetik keresztül. Nem lesz érdektelen, ha röviden elmondjak e helyen, hogyan, miként kell fümagvakat helyesen elvetni. Hangsúlyozzuk mindenekelőtt, hogy a fümagvakat is jobb őszi szántásba, mint tavaszi szántásba vetni, mely őszi szántást azután tavaszszal csak rnegfogasolunlc és nem szántunk, mert így jobban megőrizzük a talaj téli nedvességét. Mindenesetre annyiszor kell fogasolni, illetőleg boronálni. míg a talaj teljesen gyommentessé lesz, mig apróra el van porhanyitva. Az őszi szántás azért is jobb, mert a fümagvak megülepedett talajt kivannak. Helyesebb a magvakat kézzel elvetni, külön a súlyosakat, aminők a herefélók, a kamócsin, Tstb. és polyvásakat a könnyű fajsulyuakat, mert így lehet azokat egyenletesen a föld színén felosztani. Vetés előtt a talajt le kell hengerezni, azután kell a magvakat a földre széjjel szórni, majd pedig tüskés boronával megjáratni — és ismét lehenge- rezni a talajt. Miután pedig a kikelő magvak levelei igen érzékenyek a fagy és hideg iránt, s még a hideg széltől is gyorsan mennektónkre, a fagymentes tavasz beálltáig, tehát ápr. 15-2l)-ig fümagvakat vetni nem szabad. A fűmag vetés csak jó trágya erőben levő taljon hozza meg taitós hasznát, s mivel már a magvak drágasága miatt is tanácsos a költséges befektetés sikerét biztosítani, tehát a bevetendő terüle et gondosan kell trágyázni. Ha előzetesen nem lehetett volna a területei trágya lével megöntözni, vagy érett, apró, szalma nélküli istálló trágyával, vagy komposzttal betrágyázni, akkor a mag elvetése után is lehetséges a trágyázás, amely eélra kát. holdanként agyagos talajon 200 kg. szuperfoszfátot, homokos talajon 250 kg. káiiszuperfo3zfátot kell alkalmazni olyan módon, hogy vagy közvetlenül a vetés után egyenletesen ki kell azt szórni és beboronálni. Rendkívül elő lehet segíteni a fü fejlődését chiiisalérrommal, amelyet akkor célszerű alkalmazni, akár istálló trágyával, akár műtrágyákkal lett a talaj ellátva, amikor a magvak kezdenek kelni, ilyenkor kell tehát 30-60 kg, chilisalétromot kát. holdanként fejtrágyául kiszórni. A chilisalótromnak í'ejlrá- trágyául való alkalmazása különben nemcsak uj vetéseknél, hanem réteknél és legelőknél is nagyon ajánlatos s e tekintetben csupán annyit kell megjegyezni, hogy 10 napig kiszórás után nem szabad az illető területen álla okát lelgettetni. Annuska. Az ifjúság számára uj írónőt hódított meg Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás, Csajthay Ferencné személyében, a kinek Annuska cimü bájos meséje at április 20-iki szám egyik legnagyobb érdekessége. Ugyané számban ezenkívül Sebők Zsigmond folytatja A milliomos fia cimü regényét, Endrődt Béla, Lőrinczy György és Benedek bácsi szép verset Írtak, Mauks Kornélia kedves mosét mond el, Ke- ményffy Jenő érdekes képet rajzolt, a kis krónika rovat König Gyulát, elhunyt nagynevű tudósunkat búcsúztatja el, egy cikk egy sor képpel a diákkatonák uj intézmén érői szól. Zsiga bácsi mókája, a kis diákok levelei rovat, Rákosi Viktor regénye s a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évte 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetésekéi elfogad és mutatvány - számokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóliivatala Budapest IV., Egyetem-utca 4. Főmunkatársak: Or. Olsavszky Gyula és Ackermann Béla. Laptulajdonos: BARNA BENŐ.
