Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-07 / 49. szám

december 7. KŐVÁRVIDftK 2 HIRE K. Hivatalos vizsgálat. Dr. Péchy István vármegyei főjogyző e hó 2-án megvizsgálta a főszolgabírói hivatal ügykezelését, Dl. Schön- ptlug Béla vármegyei főorvos pedig a hely­beli kórházat és mindkét helyen mindent a legnagyobb rendben találtak. Közgyűlés. Nagysomkut község képvi­selőtestülete ma délelőtt 11 órakor a község­háza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai a kővetkezők: 1. A kórház tulajdonát képező csolti ingatlan eladására vonatkozó szerződés az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §a értelmében való tárgyalása. 2. Vámfalvi Sándor kérvénye, melyben | mozi felállítására 10 éves kizárólagos jo­got kér. 3. Herskovits Mór vásárvámbérlő bér­leengedése iránti kérelme és ezzel kapcsolato­san a községi elöljáróság bejelentése. 4. Hirsch Jakab vállalkozó kérvénye a járdaépítéséből még járó követelésének kiuta­lása és biztosítékának kiadása iránt. 5. Tűzoltó alparancsnok beadványa a tűzoltóság rendezésére és a fecskendők javí­tására beérkezett ajánlatok tárgyalása. 6. A községi utakra szállított kavics átvételére vonatkozó jegyzőkönyv bemutatása, határozat hozatal végett. 7- A községi elöljáróság bejelentése a fogyasztási adónak 1914—1915. és 1916. évekre történt megváltásáról és annak keze­lése iránti intézkedés. 8. A községi elöljáróság bejelentése az árvíz által elmosott hidak és utak jó karba hozatalára felhasznált költségek kiutalása itáut, esetleg az érdekelteknek az ut hozzájárulási költségekhez való bevonása iránt. 9. A ménlovak részére szállítandó zab és takarmányról szóló árlejtés eredményének bejelentése. A telefon átadása. A nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatóság értesítette a községi elöljáróságot, hogy a Nagysomkuton berendezett távbeszélő központot f. évi de­cember hó 1-én átadta a közforgalomnak. Vendéglősök és korcsmárosok figyel­mébe. A Belügyminiszter 45605|913. B. sz. rendeletével felhívta a rendőrhatóságokat, miszerint tekintettel arra, hogy a vidéki ven­déglősök és korcsmárosok jelentékeny része hitelesítetlen palackokban és poharakban méri ki a szeszes italt, hogy a hitelesítés ellenőrzését fokozott éberséggel ellenőrizze. Legtöbb adót fizető törvényhatósági bi- I zottsági tagok. A most közzé telt legtöbb adótfizetők névjegyzékébe járásunkból követ­kező legtöbb adót fizetők vannak felvéve: Gróf Teleki László Gyula birtokos Kővár- hosszufalu 7770 kor, 42 fillérrel, Gróf Teleki János birtokos Költő 1677 kor. 08 fill., Gróf Teleki Sándor birtokos Nagysomkut 1504 kor. 77 fill., Nyilván Miklós ügyvéd Nagy- somknt 1279 kor. 98 fill., Hirsch Ignátz bir­tokos kővárremete 981 kor. 89 fill.. Dr. Si­mon Miksa ügyvéd Nagysomkut 682 kor. 12 fill., Bocsánczy Márton kereskedő Nagysom­kut 674 kor. 18 fill., Salamon Hermán bir­tokos Kohó 627 kor. 40 fill., Hirsch Adolf gyáros Nagynyires 621 kor. 09 fill., Ecker Béni fakereskedő Nagysomkut 604 kor. 51 fill, állami adóval. Felhívás Nagysomkut Közönségéhez I A »Kővárvidéki Patronázs Egyesület* vezető­sége a legnagyobb áldozatkészséggel mun­kál azon, hogy nz elhagyott, nyomorban sínylődő, köiiyőrültítre szorult gyermekeken, szegénységüket titkolt családokon, tőle tel hetöleg segíteni tudjon, hogy a szegénység keserű könnyeit letörülje. — Kígyó 1 — felelte Konráü és mérgesen elrobogott. OJikünn találkozott a spanyollal és se sző, se beszéd, kardot rántott rá. Az utc» népe közbevetette magát s megakadályozta a vérengzést Szép Évára bánatos napok következtek. Kon- rád még szorgalmasabban járt a házba, mint az­előtt, de Évát kerülte. A doktor és ö magukra zár­ták a laboratórium ajtaját és reggeltől estig lesték, figyelték ama csodálatos teremtményeket, melyek az Unhold porából rajzottak ki — Ezekből ember jlesz, — mondogatta Un­hold — embernek kell lennie, mert együtt van itt minden matéria, a miből élet fakad. De hiányzik belőle minden, a miből asszony válhatik, mert csupa olyan varázslatot alkalmaztam, a melyek a kisértés ellen valók. És mi más az asszony, mint kisértés. A mi gyöngeségünk az ő ereje, és meg­ejtvén vérünket, behálóz hazugsággal és ravasz­sággal. E porban nincs semmi gyengeség, csak csupa erő. És Konrád hallgatván a tudóst, nézvén a rejtelmes port, édes-bánatos gyöngeséget érzett a szivében. Oda-odament az ajtóhoz, nem hallja e Éva hangját. Fólidézte lelkének szemeivel a leány- édes mosolyát, hamvaspiros arcát, vágyakat fa kasztó keblét és c-ópöjét és sóhajtott. Majd arra gondolt, hogy hátha nem is volt hozzá hütelen Éva. Ha egy német ifjú kedvese egy spanyol lo­vaskatonára nevet, az még nem hűtlenség. Hátha Éva sir, kesereg, kétségbeesik ? ... De hiszen most már úgyis mindegy. Minden hiába 1 Itt a nagy felfedezés a szerelem ellen, az asszony eden.a kire nem lesz többé szükség a természetben. É*, a mire nincs szükség, azt a természet maga irtja ki. Sze gény nők, szegény Éva! . . . Napok múltán egy este megleste Éva Kon- rádot. Szemei ki voltak sirva, az arca bánatba borult, az ajaki remegtek. — Konrád, édes Konrád, nem szeretsz már Én meghalok nélküled. Gömbölyű két karjával forrón, erőszakosan átölelte a famulust és keservesen zokogott. Konrád elfelejtette a spanyolt, el doktor Unhold világra­szóló találmányát és ész rnlkül csókolta, falta, Évát, Leirhutatlanul boldogok voltak, boldogságuk el sem fórt az ódon, szűk házban, kiosontak az utcára és kéz a kézben ballagtak a városi kert felé, a hol hozzájuk hasonlatos boldog ifjú szerel­mesek andalogtak. Nyájasan mosolygott rájuk a hold, enyhe szellő hűsítette ’égő orcájukat, lobogó vérüket, megnyílt a szivük, mint májusi napsütés­ben a rózsák kelyhe. Elmondtak egymásnak min­dent, a mi ifjú szerelmesek szivét nyomni szokta. És Konrád elmondta, hogy a spanyolon kívül mi okozta a változást a szivében. Beszélt doktor Un­hold találmányáról és a tudatról, a mely férfiúi szivében támadt arra a gondolatra, hogy nem lesz többé szükség asszonyra e földön. — És rám sem lesz szükség? — kérdezte Éra mohón. — Sajnos, rád sem — felelte sóhajtva és nagyképűen Konrád, Éva haragosan dobbantott piciny lábával. Et­től kioldódott cipője. — Kösd meg a cipőmet. Konrád lehajolt és a legformásabb bokát min­den boka között remegve babrálta. Ügyetlen volt, alig tudta csokorba kötni a cipő zsinórját. Éva szemei felcsillantak. Nevetett. — Nem lesz rám szükség? Szeretném látni! Későre fordulván az idő, hazafelé indultak Éva és Konrád. A ház elé érve, egy görnyed^, köpenyes alak fordult ki a kapuból. Doktor Uuhold volt. Az ifjú párt nem vette észre. (Folytatása következik.) Hogy azonban e magára vállalt em­berbaráti kötelességét híven teljesíteni ké­pes legyen, a nagy közönség nemes lelki! anyagi és erkölcsi támogatására van szük­sége. Ezért a vezetőség ez utón kér fel minden nemesen gondolkozó s meleg szív­vel érző lelket a támogatásra, mely állhat önkéntes pénzbeli adományból, boldog uj évi kívánalmak megváltási dijából és hasz- náttas alsó- és felső ruhankmüekböl s láb­beli félékből is. Ismerve községünk nagyrabecsült kö­zönségének nemes gondolkozását, a segélyre szorultak iránt a múltban is tanúsított nagy­lelkűségét : feleslegesnek tartja elnökség, hosszabb jeremiádokat zokogni el; hisz ki­nek melegen érző szive, lelke van, tudja, érezi, hogy nem üres frázisokkal, szépen megírt, elmondott szózatokkal, hanem ne­mes cselekedetekkel szolgálhatjuk azt a morális célt, melyet nemcsak a »Patronázs Egyesület* zászlóján, hanem a Teremtő keze által szivünkbe irt eme jelszó képvi­sel: »Valaki egy elhagyatott gondját felve­szi, az az Isten gondját veszi feli» Szives adományok az egyesület elnök­ségének küldendők. A fillérek is számot tesznek, azok is növelik azt az alapot, melyből célszerű be­osztással az ínséget, ruhátlanságot enyhí­teni, türhetöbbé tenni lehetséges lesz. — A könyörület, irgalom és emberszeretet nevé­ben segítsünk minél adakozóbb szívvel és minél sürgősebben I (Titkár.) Az „Ifjúsági Egyesület“ f. évi novem­ber hó 23-án este — tetszés szerinti be­lépti díj mellett — sikeres felolvasó- és dal­estélyt rendezett. — Ez estély anyagi elő­mozdítására, kisorsolás végett az alábbi tombolatárgyak lettek ajándékozva: Dr. Bacsinszky Ödön kir. j.-biró egy férfi ezüst­órát; Foltinek Aurél, gyógyszerész 2 cso­mag kozmetikai cikket; Bogdándi Vincze, kereskedő egy drb virágszappant; Nóvi Izi­dor, kocsmáros egy db. virágvázát; Kovács Dániel kereskedő I üveg gyógyvizet; Engel Salamon szíjgyártó 1 drb. revolvert; Stein- berger Sámuel I db. cigaretta tárcát; Braun Adolf 1 drb. pipát és Székely Ernő 1 drb. szépirodalmi könyvet, mely az ifj. egyI. könyvtárába tétetett. Fogadják a nemes szivü adakozók az ifjúsági egyesület leghálásabb köszönetét. Pályázat körorvosi állásokra. A nagy- somkuti járásban az első számú körorvosi állás a melyhez Nagysomkut, Kővárhosszu- falu, Magosfalu, Pusztahidegkut, Hagymás- lápos, Kolcér, Pribékfalu, K*sbozinta, Nagy- bozinta, Fehérszék, Dánfalu, Szamoslukácsi, Kisfentős és Erdőaranyos községek tartoz­nak lemondás folytán megüresedett. Ugyan­csak újonnan rendszeresittetett a második számú körorvosi állás a melyhez Magyar- berkesz, Berkeszpataka, Kővárremete, Kő- várkölcse. Szakállasfalva, Karuly, Kovás, Koltó, Csőit, Bucsomfalu, Pusztafentös, Szappanpataka és Nagyfentős községek tartoznak. Mindkét körorvosi állásra a pá­lyázatot meghirdettem és a választás nap­ját Nagysomkutra mint a körorvosi állás székhelyére a főszolgabírói hivatalhoz f. évi december hó 18. napjára tűztem ki olyként, hogy a 2-ik számú kőrorvosi állás d. e. 10 órakor, az 1. sz. körorvosi állás d. e. 11 órakor tartatik meg. Nagysomkut, 1913. de­cember 2. Jeszenszky s. k. tb. főszolgabiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom