Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-12 / 2. szám

■ jfltmíír 12. Gazdák tőle. Eddig úgy jellemezték a magyar gazda karakterét, mint aki nyaranta hajnaltól éjje­lig dolgozik keservesen, s ugyancsak teljesí­tésre talál bennük az ige: hogy kenyeredet verejtékednek árnyékában egyed. Aztán a beköszöntő tél fordít egyet a dolgon, és hosszú pipálgatással agyonvert napok soro­zata köve kezik. Mondogatták is váltig, hogy hiszen dolgozhatik is nyáron: eleget pihent télen, de úgy látszik, hogy a változó idők sorában el kell avulnia egy-egy mondásnak. Ma már egyaránt fontos a mezőgazdának nyara és tele és tétlenségről egy időszakban sem eshetik szó. E mellett bizonyít az a *ok gazdasági-este, melyet az országban levő gazdasági egyesületek és körök rendeznek. Ugyanis az egyes megyebeli gazdasági egye­sületek népszerű gazdasági előadókat külde­nek az egyes községekbe, akik a népházban, községházban, gazdakörben, iskolában nép­szerű előadásokat tartanak a gazdák mező- gazdasági szakismereteinek bővítésére. A gazdasági egyesületek, gazdakörök, vármegyei mezőgazdasági bizottságok, mive- lési egyesületek, földmivesiskolák, gazdasági ismétlő iskolák, gazdasági szaktanárok mos­tanában állították össze, hogy hol, melyik községben lesznek gazdasági kérdésekről ta­nítások ? Ezeknek a gazdasági tanításoknak célja a gazdálkodási ismeretek terjesztése, a föld- miveseket érdeklő törvények, intézmények, értesítési módok megismertetése. Hogy ez a szép kérdés milyen fényesen bevált azt minden szóbeszédnél jobban iga­zolja az, hogy az 1908—1909. év telén ósz- szesen 95 vármegyében, 1938 községben tar­tatott 4023 ilyen előadáson 272.490 hallgató vett részt. Az 1909 —1910. év telén pedig az érdeklődők száma jóval meghaladta az előző évek előadásain résztvevők számát. Ezekhez a gazdasági esetekhez járult — Lásd, Kispepilka. lásd. Milyen csend volt itt nálunk és egyszor csuk jön valaKi, non» is hal­lottunk azelőtt még a nevét sem és mi elkezdünk sírni utáua. Ugye milyen különös ez ? Mi nekünk ez az ember? — Mi nekünk ez az ember ? ~ mondta utána csendesen a másik kettő... De nem tudott felelni egyik sem a kérdésre. . .. Eloltották & gyertyát és magukra húzták a takarót. Hallgatták egymás lélekzeiet. — Aiszotok már? — hangzott a sötétben. — Nem. Egy kicsit később: — Pilu te, mond.., — Mit ? — Semmit... Linót hallgatás, azután: — Pepilka, te sírsz ? — Én nem sírok. Hiszen te sirsz... — Én nem, Nagypepilka. — Én hallom, hogy te sirsz... Én nem tu­dom, mi baj Din. — Éh sem.. . Csak úgy fáj a szivem. Még snhasem fájt igy a szivem. Mintha meghalt volna valaki. — Na beszélj ilyet, Pilu. akkor én félek. — Gyere ide mellém. Megint összebújtak. Arcocskáikat összedug­ták, összefolytak pergő könnyeik. Rátaláltak a fajó gondolatra : — Istenem, ha nem jönne vissza többet soha, ha nein jönne vissza, Istenem .,. Ahogy ezt kimondták, a sötétben ö.-szevillant a szemük. Mintha valami nagy hidegség osont volna közéjtik, kiszakították magukat egymás kar­jaiból. Pilu kiszólt a takaró alól: — Persze, tiértetek jöjjön vissza .... KŐ VÁR VIDÉK még az, hogy ma már a nép maga is el ol- vassu mezőgazdasági szakirodalom népszerű munkái'. Csaknem 4000 könyvtár áll az or­szágban a népművelésre, évről évre millió és millió kiadvány kerül a nép kezébe az őt érdeklő gazdaságvitel helyes módjairól és tanító iránynak javító hatása erősen érezhető. Csak el kell nézni, hogy a vasutakon mennyi vetőgépet és más effajta eszközt szállítanak kisgazdák címére. Nagy dolog már az is, hogy a gazda jószágai után nyert trágyáját a saját földjére szórja ki, de még nagyobb dolog, hogy ma már műtrágyát is használ, mert hisz mindez a mennyiségileg és minő­ségileg magasabb produktivitást szolgálja. Ám a legszebb termés bizonyára az, amely a közgondolkozásban érlelődött meg : hogy tanulni inkább dicsőség mint szégyen. Az el következő tél előadásainak prog­ramját most állapítják meg. Kívánatos, hogy mindazon községek, melyek ilyen előadáso­kat szeretnének, Írjanak fel a megyebeli gaz­dasági egylethez, amely ingyen küldi a maga előadóit. Szinte hamarjában be sem lehet azt az óiiási hasznot, ami az ilyen téli beszél­getésekből a községek lakosaira háramlik látni. Megbeszélhetik az értékesítés jobb mód­ját, jobb vetőmag, jobb tenyészjószág be­szerzését. Ahol mindez megtörténik, ott nem vész kárba a tél, mert a téli tanulás az «lő­rehaladást, a népvagyonosodást idézi elő, ami pedig országos érdek. Széchenyi „Hitel“ című müvében mint a jövő ideálját állítja fel az ily értelmű népmivelóst és örömmel látjuk, hogy ami az ő korában még keresz- tülvihetetlen volt, ma oly hatalmas mérték­ben fejlődött hogy csaknem 10.000 gazdasági esetnek rendezői szerint, általános volt az a kívánság mindenütt, hogy az előadások szá­mát még szaporítsák. Örömmel nézünk a gazdák telének elébe, amikor annak programjában a tanulást, to­vábbképzést és ismeretek szerzését látjuk. Soha jobbra és hasznosabbra nem fordíthatja a gazda idejét, minél több gazdasági köny­vet olvas és amit körülményei szerint belőle megvalósíthat, azt kisgazdaságában alkal­mazza. őrömmel látjuk az iskolapadban a tisztes, deres fejű gazdákat is, mert az isme­retszerzés, a gazdasági előbbrejutás nagy célja vezeti őket. HÍREK. Tisztelettel értesítjük vidéki tiszteit elő­fizetőinket, hogy lapunk mai számához posta- utalványt csatoltunk fennálló tartozásuk ki­tüntetésével Fölkérjük tehát, hogy a kitün­tetett tartozást lehetőleg postafordultával beküldeni szíveskedjenek. Helybeli igen tisztelt előfizetőinket pedig kérjük, hogy az előfizetési díj nyugtákat be­váltani szíveskedjenek. A Kövárvidéki Patronázs Egyesület meg­alakulása. E hó 6-án tartotta meg a kővár- vidéki patronázs egyesület alakuló gyűlését a helybeli állami iskola helyiségében. A gyű­lésen az érdeklődők nagyszámban jelen­tek meg. A gyűlést Veress József állami iskolai igazgató-tanitó nyitotta meg, a ki a nyert megbízás alapján a gyűlést egybehívta. A megnyitóbeszéd elhangzása után az alaku­landó patronázs egyesület elnökéül Pilcz Ede r. kath. plébánost ajánlotta, a kit az egybe­gyűltek egyhangúlag megválasztottak. Ezek után Pilcz Ede r. kath. plébános elfoglalta az elnöki helyet ós igen szép sza­2 vakban ismertette az egyesület célját és az egyesületbe való belépésre buzdította a kö­zönséget. Szabó Géza állami tanító felolvasta az egyosület alapszabályait, a melyet az ala­kuló közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az alapszabály elfogadása után a tisz­tikar és választmány választását ejtette meg; a mely egyhangúlag a következőleg ala­kult meg. Diszelnökök: Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos országgyűlési képviselő és Bodnár György kir. tanfelügyelő. Elnök : Pilcz Ede r. kath. plébános. Társelnökök: Gróf Teleki Jenő, Pályi Béla, Szerb János, Pap István, Dr. Simon Miksa, özv. Sebe Pálné, özv. Ta­kács Sándorné és özv. Olsavszky Simouné. Ügyvezető alclnök: Veress József. Titkár: Szabó Géza. Ügyészek: Dr. Olsavszky Gyula, Dr. Hirsch Gyula, Dr. Pap Kornél és Dr. Blumenfeld Dezső. Pénztárnok: Molnár Má­tyás. Ellenőrök; Ackerman Béla, Hirsch Menyhért, Havas Emil rs Merza Dezső. Jegy­zők : Frenda Gizella, Mátéfy József és Ungur Ágoston. Könyvtáros Darai Mária. Nóválaszt- mányi tagok: Dr. Bacsinszky Ödönné, Barna Benőné, Dr Berényi Antalné, Dr. Blumenfeld De/.sőné, Bocsánczy Mártonná, özv. Darai Ignátznó. Dr. Goldstein Árminná, Halász Mórné, Havas Emilné, Dr. Kovács Mórné, Klein Antalné, Molnár Mátyásné, Dr. Olsavszky Gyuláné, Pályi Bélárié. Dr. Simon Miksáné, Szabó Gézánó, Szende Sándorné és Zsilinszky Istvánná. Férfiak: Dr. Bacsinszky Ödön, Barna Benő, Dr, Berényi Antal, Bocsánczy Márton, Buttyán János a lobi, Cseh Károly, Dienes Sándor, Dr. Erdős Vilmos, Foltinek Aurél, Dr. Goldstein Ármin, Goldstein József. Ha­lász Mór, Hirsch Náthán, Jeszenszky Béla, Klein Antal, Dr. Kovács Mór, László Sámuel, Nyilván Miklós, Dr. Olsavszky Viktor, lögo- zsán Lőrinc, Szende Sándor, Székely Ernő, Dr. Takács Sándor, Virányi Ferenc és Zsi­linszky István. Helyi bizottságokul megválasztattak a járásban levő összes lelkészek és tanítók. Tudomásul vette a közgyűlés a Veress József által bemutatott számadást és ezzel az alakuló közgyűlés véget ért. Anyakönyvi statisztika 1912. évről. Nagy- somkuton a múlt 1912. évben az állami anyakönyvben bejegyeztetett, születés : 100. Ezek közül halva született 3. Házasságot kötött: 19 pár. Elhalt: 70. Jótékonyság. A gör. kath. karácsony* ünnep alkalmából Gróf Teleki Gézánó ónagy- rnóltósága — mint minden évben ez idén is 22 fiú- és 18 leánygyermeknek osztatott ki meleg téli ruhát Pribékfalván. A Szatmármegyei Tanítók Háza. Nagy örömmel értesültünk, hogy a szatmári tanítói fiú iuternátus a közel jövőben ki lesz egé­szítve leány internátussal is. A terv az, hogy a Tanitók Háza mellett levő épületet meg­vásárolják s azt 30 vidéki leány befogadá­sára herendi zik. Ez a terv nem csak a taní­tókra, hanem a vidéki intelligenciára nézve is nagy horderejű és áldásos lesz, mert amint értesülünk az ellátási dijak jóval ala­csonyabbak lesznek, mint a más ilyen fajta már fennálló intézetekben. Részünkről a leg­melegebben óhajtjuk, hogy e humánus célt a kivitelben semmi gátló körülmény meg ne akassza. Megszűnt az ebzáriat. A községünkben uralkodott szórványos veszettség miatt el­rendelt «bzárlatot, járási főszolgabíró felol­dotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom