Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-26 / 43. szám

• Ä október 26.____________ ____________: am a gondolat kikristályosodását, hogy mind­nyájan emberek vagyunk es az omberlöme- get ne úgy vigyük a vágóhidra, mint a bar­mokat. Ez a kultúra még nem fejlődött ki bennünk. Az az óvatosság és az az előre látás, amelynek kisérnie kellene a technikai találmányokat, az még mostanában nem érett meg olyan mértékben, hogy azt egy vonalba lehessen hozni egyéb kulturvivmánnyal. A háborúk is elke ülhetők lennének, akkor, ha kormányoknak nagyobb gondot okozna a közműveltség terjesztése, mint a katonaság intézményeinek és a katonaság szellemének kiépítése. A tömegbalál okozói nemcsak közvetle­nül azok, akik a halál-telep, vagy a halál- hajó fölött rendelkeznek, hanem okozói va­gyunk mi magunk is, mindnyájan, akik eiőbb- revalónak tartjuk a technikai kultúrát, a lelki kultúránál. HÍREK. Uj ügyvéd. Dr. Jakab Menyhért, Jakab Sándor helybeli porgártársunk íia e hó 23-án Marosvásárhelyen az ügyvédi vizsgát sikere­sen letette. Mint értesülünk az uj ügyvéd Nagysomkuton nyit ügyvédi irodát. Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Kálnay Gyula miniszteri segédfogalmazót, főispánunk titkárja , főispáni titkár állásában meghagyása mellett miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. A villanyvilágítás ügye. Az Elektra rész­vénytársaság budapesti vállalkozó, a ki tud­valevőleg községünknek villamosvilágitással való ellátását elvállalta, a napokban arról értesítette a közönséget, miszerint tekintettel a még mindig fennálló rósz pénzügyi viszo­nyokra, a telepet ez évben felépíteni teljé­ié i képtelen. Kéri tehát, hogy a község az ____K ö V A R V 1 D É^K ___ építést 1914. április 1 ig halaszsza ol, a mi kor is a munkálatot megkezdi, úgy hogy junius 1-ig feltétlenül üzembe hozza, Árverés. A helybeli kir.. járásbíróság­nál íróasztalok, iratszekrények, díványok, szé­kek, irodai szerek, díványok, edények és különféle leltári tárgyak november 10-én délelőtt 9 órakor a kir. járásbíróság hivata­los helyiségének udvarán nyilvános árveré­sen csoportonként vngy darabonként el fog­nak adatni azonnali készpénz fizetés ellené­ben. Az elárverezendő tárgyak az árverés előtt is megtekinthetők ottan. Uj állami iskolákat fog az állam szer­vezni: Lázáriban 2, Genesen 2, Farkasaszón 1, Szamosfericsén 1, Nagykortvélyesen 2 tanerővel. Ha azonban e községek közül va­lamelyik nem hozná meg a kívánt áldozató kát, akkor azok helyett Lukácsfalva—Dánfalu között 1, Csengerujfaluban 2, Dikszádon vagy j Ráksáu 2—2 tanerős iskolát fog szervezni j az állam. Jagyzöi fizetés kiutalása. Az ország csak- j nem összes hírlapjai megemlékeztek arról, ! hogy októberben a községi, kör- és aijegy- I zőket Szatmárvármegyében nem fizették. Az eset okai ismeretesek ; a községek nem fizet­ték be a jegyzői fizetési alap járulékait s az aiuugy is 20.000 korona tulkiadást mutató alap nem fizethetett. Megfelelő tájékozódás után hirül adhatjuk, hogy alispánunk intéz­kedett az iránt, hogy a jegyzői nyugdíjalap­ból megfelelő kölcsön folyósíthassák. jEzen alaphoz tartozó pénzek nagy részét felmondta s intézkedett az adóhivataloknál a beérkező pénzekből való fizetések ktutalása iránt is. Egyben a'ónban kiíratja az 1912. évi hátra­lékokat s igy az a kartárs, kinek községé­nél 1912. évről is hátralék fog mutatkozni: tizetést most sem fog kaphatni. Az ügy o hó 21-ig rendeződött s a fize­tések felvehetők lesznek. játszva vedlettéi át. Egy-két sablon-kép, merengő pásztorfiu, bűnbánó Magdaléna, az elesett hős, kit Gábriel arkangyal ragad az égbe és iám tudom én hányféle olcsó hatás és varázs! ízlés— és célnál voltál. — Hazudsz, takarodj! — lihegte Zisz’.ós. A kopott a fejét rázta. — Igazain van. Tizenöt év óta, a mikor első képeddel feltűntél, tudom azt, a mit most elmon­dottam. A mikor azt a képet láttam, tisztában vol­ta n vele, hogy eladtad magadat. Ha más száz a árki megteszi, nem vettem volna rossz -néven tőé. Még magamtól sem. De téged a ki kiválasz­tottja voltál a mi fajtánknak, a kiben bíztam, hit­tem, — megsirattalak. És meggyüiültelek. Mert a művészet uj útját mutattad meg nekem, te le értél róla és.én nem tudtam boldogulni rajta. Megron­tottál. Most már tudod, miért mondtam el neked mindezeket. Szervusz ! Vimmer megfordult és futólépésben vonult ki a teremből. Az asszony az ura karjába öltötte a karját­— Ki volt ez a kellemetlen ember. — Egy művész — felelte Zászlós sóhajtva. — Sokat beszélt neked. Mit mondott ? — Az igazat. — Mit?..'­— Hogy eladtam magomat. Zászlósáé megdöbbenve nézett az urára. — ígéri, eladtam, magamat. Pénzért, jólétért — érted 1 Megrendelve, elváltozott arccal ismételte. — Érted, él ted ! Kaján indulatok lettek úrrá Zászlós fölött s durván ragadta meg az asszony kezét. — Emlékszel ? Tizennyo'c év előtt, negyed tlejin lakbér nélkül álltunk, akkor készült el a Hajnal hasadás. A legjobb képem. Nem kellett sen­kinek. Feljött a háziúr, hogy megnézze, van-e bú­torom, a miből a lakbér kifutja. A Hajnalhasadás megtetszett r.eki, csak azt kívánta, fessem át. Pi­ros nap. rózsaszínű felhők, kék horizont kellett a gazembernek. Ki akartam dobni, de te sírtál, hogy fessem át. Ál festettem. — Igen, ezzel a képpel tűntél fel. — Ezzel, a melyben megtagadtam magamat, a mtlylyíl hazudtam, csaltam. És jött utána a többi száz meg s/.áz. Mind hazugság, mind csalás. Pénzt hoztak, a lábaidhoz raktam ! Az asszony egész testében reszketett és vég­telen fájdalommal mondta: — Már nem szeretsz ! — Bolond asszony, hát nem érted ? Hát mért adtam el magamat ? A háziuraknak, a bankárok­nak, a srófon járó ízléseknek ? Mert szerettelek. Ha ellöktelek volna magamtól és egyedül koplaltam velna, mert egyi-dül tudtam volna koplalni — akkor az maradtam volna, a kinek indultam, — Hát kergess el most. — Már ké.-ő. Ősz fejemmel, pislogó tüzem- rael mit kezdjek ? Vége ! — És te mindig azt montad, én vagyok a múzsád ! — Igen, a n uzsám — sóhajtotta Zászlós.— A múzsám ... Haza érkeztek elegáns, meleg otthonukba. Az asszony a sarokba ült és csendesen sirdogált. Zász­lós egy ideig fel s alá járt a szobában, aztán fá­radtan telepedett le a felesége mellé. Megsajnálta. Kezébe vette a kezét, simogatta aztán csó­kolgatta. A siró asszony vállára borult. Zászlósnak is könny szökött a szemébe, szivéhez szorította az asszony fejét és igy ültek sokáig, busán, összetör­tén a selyembársony pamlagra terített szmirnán, a mely kétezer koronába korült, 2 Halálozás. Lapunk zárta előtt voltük a szomorú hirt, hogy Dr. Schönpllug Richard vármegyei tiszti főügyész rövid szenvedés után e hó 23-án Nagykárolyban elha’t Az elhunyt 30 évig állott közszolgálatban. Te­metése e hó 26-án lesz Sárközujlakon, a hol a családi sírboltban fogják örök nyuga­lomra elhelyezni. Okmánybélyeg-kereskedök jutalékának felemelésa. Az okmánybélyeget és levélbé­lyeget árusító kereskedők árusítási jutaléka igen csekély. Az árusítással jaró fáradsággal és a vele járó kockázattal egyáltalán nem áll aranyban. A debreceni keresk. és iparka­mara felterjesztést intézett az árusítási juta Iéknak okmánybélyegnél és postabélyegeknél egyaránt 3 százalékra leendő felemelése iránt. Buzavetö mag. A Gazdasági felügyelő • ség utján 350 métertnázsa bozát küldött az állam Nagysomhu'ra, a mely 18 koronáért lett métermázsánként kiosztva a helybeli kis­birtokosok közölt. Iskolaépitési vállalat. A kultuszminisz­ter rendelete alapján a gyöngyi, ilobai, sza- kállasfalvai és kővárgarai állami elemi isko­lák újjáépítésének biztos tására a megtartott versenytárgyalás alkalmával legjutányosabb ajánlatot Görög József nagykárolyi lakos telt, akivel a szerződés megköttetett. Kivándorolt vármegyénkből az elmúlt hónapban 519 egyén. Meg többen is mentek volna, mert 805-en kértek útlevelet, de nem kaplak. Ezzel szemben visszavándorolt 11 egyén. Tehát fogytunk 508 munkabíró ha­zánkfiával. Országos állatvá3Írok vármsgyánkbjn F. hó 31-én Magyarberkesz'n. November 3-án Nagykárolyban; 4-én Aranyosmedgye- sen; 5-én Nagysomkuton ; 6-án Erdődön; 11-ón Krasznabélleken, Szamoskrassón; 13-án Királydarócon ; 14 én Erdőszátlán; 17-én Má­tészalkán, Nagybányán; 18-án Szatmárnéme­tiben; 21-én Csengeren; 26-án Misztótfa- 1 uban. Egy szegény ifjú története. Dánielné L n- gyel Laura uj ifjúsági regénye, melynek közlése nemrég indult meg Sebők Zsigmond és Bnedek El k képes gyermeklapjában, a Jó Pajtás-ban, hét­ről hétre nigyobb érdeklődést kelt a kis olvasók között érdekes m iséjével, tiszta nerms levegőjével a legkiválóbb magyar ifjúsági regények egyikének ígérkezik. A Jó Pajtás legújabb száma közli ezen­kívül Feleki Sándor, Rudnyánszky Gyula és End.ődi Béla verseit. Zsoldos László elbeszélését, Dirmögő Dömötör a cserkész fiukkal tutajon viselt dolgainak mulatságos elbeszélését Sebők Zsigmondtól. Egy érdekes angol elbeszélés, cikk, mely a szén kelet­kezéséről szól, a valto’atos Kis krónikái rovat, a legutóbbi napoknak a gyenuekeket érdeklő aktuali­tásairól, Z-iga bácsi mókája, a rejtvények szer* kesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tar­talmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél év,e 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Eőfizetéseket elfogad és mutatvány­számokat küld a „.Tó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Főmunkatársak: Or Olsavszky Gyula és Ackermann Béla. Laptulajdonos: BARNA BENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom