Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-12 / 41. szám
október 12. Mi lehetne önnek a hathatós ellenszere ? Semmi inás, mint a kultúra. A régi megállapítás, hogy a büntetés nein javította meg az embereket. A büntetéstől való félelem csak ideig óráig használ, addig amíg az emberek a súlyos ítéletek közvetlen hatása alatt állanak. Azután mindent elfelejtenek és nem riadnak vissza a törvény szigorától. Adjunk a népnek lelki műveltséget és ezzel ha nem is szüntetjük be, de legalább mérsékeljük az emberben a vadilatot. Tűz iskolák a gyermekszanatóriumsrt. A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Zsófia Gyermekszanatórium Egyesület, amely az áldásosán működő Balatonalmádi Zsófia Gyermekszanatóriumot ez évben egy újabb pavillonnal is bővitotte és benne a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekek ápolását teljeson ingyen nagy áldozatkészséggel végzi. — De az első magyar gyermekszanatórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szorulóknak befogadni, miért is állam és társadalom együttes áldozatkészségével szervezi most a Gyermekszanatórium Egyesület a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkén Bókay Jánosnak a gyermekgyógyászat hírneves tanárának programul ja szerint a Zsófia központi gyüjtőgyermekkórházat. Ezen magasztos feladat érdekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen munkásaihoz: a nemzet oktatóihoz. Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanis, aki tárcája terhére a tervet szintén messzemenőiig támogatja, most minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szekám, meggyilkollak. És eladta a lappt és egy másik városba kő tűzött. Itt ebben az idegen varosban azon töprengett, hogy a talpát hogyan értékesítse. Erős, haszna vehető volt még a talpa, kár lett voina penzióba küldeni; csakhogy az írókon nem volt inás szakmabeli, a ki a potyaemb Írrel szóba állott volna. Gondolt tehat egy nagyot és megiut lapot grúndoit ós megint eljárt a- varos íróihoz. De ezek ludták ám, hogy a hálátlan ember letaposta a j nevűit és kijelentették, hogy nem adnak neki ingyen kéziratot. „Akkor adjon hitelbe“ — mondta minden alkalommal a ravasz ember. „Az más“ — fülelték az irók és vígan Írták a cikkeket, amelyekért persze soha egy vörös réz- krajcárt sem látlak. Da a talpas embernek igy is jó volt, A jó ember. Ez az ember nem volt egy csodálatos teremtés, ilyennel uton-ntfélen lehet találkozni. Egy ugy- nevezezett reklámfi vult, az újságírók társaságát nem azért kereste, hogy kéziratért pumpálja őket, hanem hogy ezen a lehető legjobb híreket terjesz- szék róla: milyen kitűnő hazafi, mennyire szerati a várost és micsoda áldozatokat hoz a köz o.tá- rára. De ha egy megszorult ember jött hozzá, kitől a „jó ember“ nem várható t hasznot, akkor nagyon szigorú lelt a nyájasságra berendezett arca és pénz helyett ton .csókkal küldte el az era bereket. A jó emb r egy szép n ’.pon meghalt, Ugy-e más hasonló m.sében a temetési pompáról, de ki- lönösen a papnak a dicsőítő prédikációjáról gunyo- sau ima a szerző. Am ami emberünknél a gúnyolódás bűn volna. A mi emberünk ugyanis úgy végrendelkezett, hogy vagyonát önhibájukon kivül bajba jutott emberek örököljék. Persze mindenki tágon nyílt szemekkel nézett, amikor az esetről beszélgettek, de a csudát maga a jó embsr magyarázta meg írott testamentumában. Ezt irta: En egy hiú ember voltam az életben és természetemhez halálom után sem akarok hűtlen lenni. Akarom, hogy sokáig megmaradjon a jó hírem, Szabó Imre. KŐVÁR VIDÉK génysorsu beteg gyermekek* kisegítésének ügye a tanulóifjúság lelkűidéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanuló ifjúság a gyermekszanatórium érdekében gyűjtést eszközölhessen Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a Gyermekszanatórium ko mánzósága a közönséghez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a központi Zsófia gyermek- kórház létesítéséhez is hozzájáruljanak. — A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolához kell a begyűjtött összeget átszolgáltatni. Minden fillér, melylyel a gyermekszanav>riumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik! Felkérjük tehát a tanulóifjúságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák a Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy a gyermekszanatórium* gyűjtés minél eredményesebb legyen! hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekkórház is megépülhessen. H I RE K. Olyan különös volt mikor ide Jöttem. A katonai mozgósítás idején jó, öreg szüleim sokáig keserű falatot ettek, mindig vánák, hogy mikor kapom a szomorú parancsot., mely elszóld a szülői házból. A parancs nem jött, egyre késett, de jött helyette egy másik, mely hirtelen kimozdított otthonomból. Alig volt időm csomagolni, olyan mozgósitás- féle volt ez is. Próbáltam ellene tiltakozni előbb szeliden. aztán erősebben, de mindhiába. Mindhiába és bizonyos melanclioliá- val ültem a vonatra, a mit növelt azon körülmény, hogy nem sok jót hallottam az u j állomás helyemről. Ilyen falu, olyan falu és én az igazat megvallva, a diákkoromból maradt falábakat is magammal akartam hozni, hogy a sárfészeknek jelzett helyen szökdelő lépésekben tegyem meg mindennapi köteles utamat. Az első meglepetés a Bányától Som- kutig terjedő gyönyörű utón ért. A természeti szépségekkel megáldott vidék felvidított kissé és különösen szembeötlőitek két oldalt, az országiron lévő gvümölcsós- íák, szép oláh lányok és fiatal suhancok szedték a fákról a szebbnél szebb gyümölcsöt. Nálunk a gyümölcsösfákat szeges drótkerítésekkel körülvett kertekben őrzik ós gondoltam magamban, milyen tejjel-mézzel folyó vidék lehet ez, a hol a jobb ál-jobb gyümölcsöt az országúton kedve szerint szedheti, a ki akarja. Megállítottam a kocsit és követtem a szép oláh lányok példáját, éltem a szabadsággal és jól megrakott zsebekkel folytattam utamat. (Sajnos később tudtam meg, hogy tiltott gyümölcsöt ettem és bűnbe keveredtem). Két órai kocsizás után elértük az első somkuti házat. Mindjárt szembetűnt a kultúra itteni keskeny hírnöke az aszfalt és kellemes bizsergést éreztem a szivein táján. A falu közepén csörgedező kis patak szerelmes históriákat suttogott felém.. Csillogó vizéből sok, könnyes szem meredt reám és pár perc alatt átéreztem azokat a romantikus történeteket, melyek néhány év alatt a patak falujában lejátszódhattak. Megláttam a lányok álmát, a mint a mesebeli hercegek aranyos hintóbán, négy fekete csikón száguldottak imádott- jükért. Aztán jöttek az emeletes házak, ujjaimon olvastam egy, kettő, három, négy, öt----Estére kigyuladtak a petroleum lámpák, pislákoló fényük mintha jelezni akarná a közeli véget, mikor villanyos ivlámpák váltják tel a mécseseket. Az emberek fürge mozdulataiban már ott láttam a telefon csilingelősét, mely élénkebb vérkeringést fog hozni a kis városkába és bekapcsolja az ország forgalmába. A heti vásárok mozgalmassága elébem tárta, ezen mint egy nagy vidék központjának hivatását. Kiimája, gyönyörű fekvése, elöljárósága, vezető embereinek önzetlensége, országgyűlési képviselője, kinek nemes, jó szivéről legendák szólanak s meggyőznek arról, hogy ennek a kis helyneic minden előfeltétele megvan a rohamos fejlődésre ós lelki szemeimmel már látom kibontakozni a nagyszerű kis fürdővárost, mely nem késhet soká. De kérdem, mi az mégis, a mi ennek a kis városkának rossz liirét költi ós kicsinylő kézmozdulattal beszélnek róla az emberek. Bizonyára a véuasszonyok azok akik pletykáznak rólunk, meg aztán ez a kes- kenyvágányu vasút oka a rossz hírnek, mely kirázza az emberekből az itt szerzett kellemes impressiokat, mikorára a kis vasút kikanyarodik a hegyek mögül. Kr.—y. Közgyűlés. Nagysomkut község képviselőtestülete ina október 12 én d. e, II órakor a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai a következők : I. A Pesti magyar kereskedelmi bank átirata a község részére szükséges 60—üöOOO korona kölcsön engedélyezése tárgyában szükséges intézkedések megtétele iránt. 2. Ugyancsak nevezett intézet átirata a kórház részére engedélyezendő 50i)ü kor. kölcsön ügyben. 3. Gróf Teleki Pál részvét köszöneté a képviselőtestülethez. 4. A vármegyei közigazgatási bizottság felhívása a Hosszú-féle inga lannak az állami iskola gondnokságának való átadására 5. Az állami iskola épületén teljesített javítási munkálatok újbóli felülvizsgálására vonatkozó mérnöki javaslat és a vállalati díj kiutalása. 6. Az Elektra r. t. értesítése a közgyűlés szept. 23-án hozott határozatára. Beszüntették a jegyzői fizetést. A menynyiben a községek egyrésze nem fizette be a jegyzői fizetés hozzájárulás esedékes részleteit — vármegyei Alispán a vármegyei ösz- szes jegyzők fizetését a f. évi október bő 1-től beszüntette, úgy, hogy az elmúlt elsején a jegyzők nem kapták ki fizetésüket. Hogy mikor lesz kiutalva az a jövő titka, a menynyiben ezen körülményt azok a jegyzők idézték elő, a kik községeik hozzájárulását be nem fizették, azok tehát méltók a büntetésre, de a hol be lett fizetve ártatlanul bűnhődnek egyenlően a többiekkel. Helyén való volna, ha a jegyzői egylet elnöke olyan értelmű előterjesztést tenne, hogy hogy csak azoknak a jegyzőknek ne utaltassák ki a fizetésük, kik be nem fizették a hozzájárulást. Gyászmise. Gróf Teleki Géza v. b. t. t. lelkiüdveórt a pribékfalvi gór. kath. templomban szept. 30-án reggel 8 órakor Koza János gör. kath. esperes-pIebános engesztelő szentmise áldozatot tartott, mely alkalommal az á’L isk. gondnokság tagjai, tanítói ós növendékei, valamint a kastély személyzete, kegyelettel rótták le hálájukat szeretett jóltevőjük iránt. _________________________________________3_
