Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-01 / 22. szám

& v>. A . junius 1. K Ő. V A R V I D É K megváltoztatni, eltekintve attól, hogy ezzel ismerőseit és rokonait is kellemetlenül lepi meg. Ha meggondoljuk, hogy e, változások^ csak a divat szeszélyéből erednek, a tómeg- szuggesztió eredményei, be kell látni ennek nevetséges voltát. Hiszen egy úri nő nem kirakati bábu 1 Azzal is kell számolni, hogy az újabb divatok nagyon jelmezszorüek és érzéki jellegűek, vegyük csak a fel Hasított szoknyákat, a . pókháiószerü harisnyákat, a testhez tapadó formákat, — ilyenben nem mu­tatkozik szemérmes né). Kivételt tesznek persze n színésznők, kik társadalmi darabban kény­telenek a legújabb divatot bemutatni és sze* repült szerint öltözködni, de a valódi nagy művésznők a magánéletben rendszerint igen egyszerűen és diszkréten ruházkodnak. Mindezen okokból csak dicsérni tudjuk a „nemdivatos“ nőket. Ezek nem tűnnek löl a nagy tömegben a tarkán öltözött nöcskek közt, de ha sikert aratnak, rokonszenvet kel­tenek, ez sokkal tartósabb hatás. Mennyivel többet ér a csöndes, belső érték, a termé­szetes báj; mint a tündöklő, feltűnő jelenség, ki csak külsejével törődik és a külsőségek kultuszának szenteli teljes idejét 1 híre k. Á felsőbányái uj főszolgabírói járás. Felsőbánya sz. kir. rend. tanácsú város kö­zönségének kérelmére Szatmárvármegye tör­vényhatósági bizottsága május hó 8-án tartott rendes közgyűlésében kimondta, hogy felső­bányái járás néven Felsőbánya székhellyel uj íőszolgabirói járást szervez. A szervezendő uj járás 5 körjegyzőség­ből állana. Ebből kifolyólag a nagysomkuti járásból a nagybányai járáshoz csataltatnék: 1. A hagymásláposi körjegyzőség községei: Hagymáslápos, Kolcér, Nagybozinta, Kisbo- zinta. 2. A szakállasfalvi jegyzőség közsé­gei : Szakállasfalva, Erdőaranyos, Kóvárköl- cse és Költő. A felsőbányái járáshoz pedig csatoltatnék a kovási jegyzőség községeiből: Kovás, Karoly. E szerint 10 község vétetnék el járásunkból. Hogy mennyire káros ezen körülmény A mait héten véget ért ellenálló erőm. Egy belvárosi ékszerész előtt mentein el- Nagyon Ízlé­sesen foglalt, pompás butoupkat pillantottam meg. Éreztem, hogy az enyémnek kell lennie. Két napig kerestem, azután egy egészen hasonlót találtam utánzatban. Megvettem, elmentem vele az ékszerész üzletébe s magammal vittem javíttatni a nyakken­dőtűmet. Közben butouokat mulattattam magam­nak, és sikerült a valódiakat a hamisitottakkal ki­cserélni. Tegnap elhoztam a kijavított tűt ... a hamis butouok nyugodtan feküsznek a kirakatban- Boldog izgalmamban alig tudtam kitalálni rz üz­letből. Kinn azonban ismét elfogott a kétségbeesés. Előbb vagy utóbb ki kell derülnie a dolog­nak. Ha nőtlen lennék, rokonaim talán, akik a kárt feltétlenül kiegyenlítenék. Amerikába küldenének. De én házas vagyok 1 Feleségem előtt kimenthet­ném magamat, a pokolba is eimenne velem. De hogy vállalhatnék tVlolősséget egy gyermekkel szemben? Honnan vegyem a jogot, hogy a világra juttassak egy lelket, aki nemcsak hogy bemocs- Kolt nevet hord hanem aki őr élűi a lopási sztnve délyemef, aki maga is' tolvaj ? Nem élhetek tehát tovább, ezért ma véget vetek mindennek. Kérem, igen tisztelt Főnök ur, kímélje fele­ségemet, s ne mondjon el neki semmit ebből a le­vélből s ezzel még egyszer hálásan üdvözli az ön szerencsétlen Schrödler Jánosa. "W* járásunk székhelyére Nagysomkutra, azt fe­lesleges registrálnnnk, a mennyiben ez által Nagysomkut kereskedelmi forgalma óriási kárt szenvedne, mert ezen községek piacunkat egy­általában nem fogják látogatni és félő, hogy nem csak közigazgatásilag veszítjük el ezen községeket, a mennyiben idővel a já- rásbirósági székhelytől is elfognak vétetni. Jó volna tahin ennek megakadályozása érde­kében valami lépést tenni, még idejében, mielőtt a Belügyminiszter ehhez hezzájárulna. Nyilvános nyugtázás. A nagysomkuti ref. egyház templomalapja javára Méltóságos Teleki László Gyula gróf 20 koronát, a hely­beli „Magyar Bank R. T.“ 30 koronát, a ha- rangalapra pedig özv. Benkő Józsefné 10 koronát volt kegyes adományozni. Szives ada­kozóknak hálás köszönetét fejezi ki ezúton is a református egyház. Vármegyei közgyűlés. Szatmár várme­gye törvényhatósági bizottsági e hó 6-án délelőtt fél 11 órakor Nagykárolyban a vár­megye székhazának nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A kiadott tárgysorozat sze­rint 51 ügy kerüKtárgyalás alá. Adakozás a pozsonyi tiizkárosuítak ja­vára. Ismeretes lapunk olvasói előtt a Po­zsonyban a közeli napokban történt tüzka- tasztrófa, a mely óriási károkat okozott és több ezer embert tett hajléktalanná. A nagysomkuti izr. hitközség ebből ki­folyólag elhatározta, hogy saját kebelében a tüzkárosultak nyomorának enyhítésére ada- kozásra hívja fel tagjait, mely felhívásnak igen szép eredménye volt, a mennyiben e célra összesen 232 kor. 72 fill, folyt be. Ehhez a következők járultak hozzá: Hirsch Náthán 20 koronát, Dr. Blumenfeld Dezső 16 kor., Goldstein József 15 kor. 60 fill. Dr. Hirsch Gyula és Növi Izidor 14—14 ko­ronát, Dr. Kálmán Henrik, Rosenfeld Ignácz 12—12 koronát, Dr. Simon Miksa, K« pecs Jenő, Smilovits Mendel, Ecker Béni, Halász és Vámfalvi cég 10 —10 koronát, Frankovits Ábrahám 9 kor. 44 fillért, Waldman Sámuel 9 koronát, Ackermann Bék 8 kor. 72 fillért, Barna Benő és Dr. Deliért Márton 5—5 ko­ronát, Dr. Kovács Mór, Dr. Goldstein Ármin és Salamon Izsák 4—4 kormát, Bei nát Erná­iméi 3 kor. 48 fillért, Láz'tr Lajos 3 kor. 3G fillért, Hirsch Jakab és Kdler Sámuel 3—3 koronát, Lázár izráel 2 kor. >2 fillért, Feuer- mán Mózes, Janovitz Gyula is Hirsch Izidor 2-—2 koronát, Neumán Igrác, Feuermán Mihály és Katz Samu 1 kor. 20—1 kor. 20 fillért, ifj. Salamon Ábrahám Szalavitz Sá­muel, Steinberger Sámuel és Havas Kálmán 1—1 koronát, Silbermán Lays 80 fillért. Hirdetmény. Figyelmeztéjűk azon birto­kosokat a kiknek bit tokái nentén távirda vagy távbeszélővezetékek vonulnak el, hogy az azokhoz közel levő élőfkat legályazzák akként, hogy a fák gályái is a vezetékek között lehetőleg egy méter szles ür maradjon. Nagysomkut, 1913. május 9. Elöljáróság. A debreceni egyetem. Szatmarmegye közönségét is közelről érdkli a debreceni egyetem, melyről egy legujab miniszteri ren­delet megállapítja, hogy 918-ban teljesen meglesz. A hittudományi kr 191.4—15-ben nyílik meg, személyes kiadsait az állam, a dologiakat az egyházkemt és a főiskola pénztára fizeti. A jogi és áámtudományi kar j 914— 15-beu nyílik meg sutén fokozatos év­folyamokkal és az első száriatokat 1917-ben ejthe ik meg. A bölcsésze kar szintén foko­zatos évfolyamokkal ugyaniak 1914—15-ben 2 nyílik meg míg az orvosi kar harmadik, ne­gyedik és ö'ödik évfolyama 191G—17. év őszén kezdi meg, működését szintén szigor­lati joggal és a következő években vezetik be az első és második év tanfolyamát. Az idei fegyvergyakorlatok ügyében a honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amely kimondja a következőket: A folyó év­ben csak egy 28 napos fegyvergyakorlat tar- tatik, augusztus és szeptember hónapokban. A védtörvényutasitás II. rész 35—36. §-ai értelmében ez évben fegyvergyakorlatra kö­telezve vannak: a) a tartalék J910., 1908., 1906. és 1904. : a póttaitalék 1910., 1908., 1906, sorozó évfolyamaihoz tartozó azon legénységi egyének, még pedig úgy az a), mint a b) alatt fölsoroltok közül azok, akik­nek valamelyik különös tényleges szolgálata ezen fegyvergyakorlat rovására nőm tudható; c) továbbá mindazok, akik a múlt évben fegy­vergyakorlatuk elhalasztását utánpótlás mel­letti fölmentés vagy betegség folytán a folyó évben utánpótolni tartoznak; dj a 11. és 12. szolgálati évben álló 1901. és 1902. óvfo- lyambeli nem ténylegesek azonban csak azon esetben hívhatók be, ha megbízhatóan meg­állapítható, hogy az utolsó fegyvergyakorlatot személyi viszonyaik figyelembe vétele folytán, vagy büntetendő hibájuk miatt mulasztották el, vagy ilyen fegyvergyakorlat utánpótlására egyáltalán kötelesek. Megjegyzi a rendelet, hogy katonai szempontból nem kívánatos a fegyvergyakorlatoknak a tartózkodás helyén és nem az illetékes csapattestnél való leszol- gálása. Ezért elrendeli, hogy mindenki, bárhol tartózkodik is, csapattestéhez vonuljon be. Csak igen kivételes körülmények között en­gedi meg, bogy a fegyvergyakorlatoj tartóz­kodásának helyéhez, esetleg közelebb állomá­sozó más ezrednél szolgálja le a tartalékos. A belügyminiszter a kivándorlókért. A kivándorlásról szoló 1909. évi törvény hatá- ! lya rendszerint nem terjed ki azokra, akik | valamely európai államba munkák teljesj- j tésére távoznak; mindazok azonban, akik a | meghatározott munka teljesítése céljából való távozásukat elfogadhatóan nem igazolják, kivándorlóknak tekintendők s velük szemben a kivándorlásról szóló törvény a meghatá­rozott munkateljesítés igazolási módjáról nem rendelkezik, a belügyminiszter addig is, mig a külföldre való munkaközvetítésnek és a munkások külföldi államokba történő szer- ; ződtetésének szabályai megállapítva nincse­nek, elrendelte, hogy a meghatározott munka igazolásául csak Írásbeli és az elsőfokú köz­igazgatósági hatóság előtt, vagy ennek tudo­másával kötött s e hatóság részéről látta- mozott szerződés fogadható el, amellyel egy évnél rövidebb időre terjedő meghatározott munka teljesítését biztosították. Elogy pedig az osztrák örökös tartományok felé eső ha­társzéleken levő törvényhatóságoknak azok a lakosai, akik rendes keresetüket a közelfekvő osztrák tartományok egyikében lelik, jt határ átlépésében meg ne akadályoztassanak, a miniszter a törvényhatóságok eHő tisztviselői­nek kötelességévé teszi az ez irányban való intézkedés megtételét, hogy a törvényható­ság ama lakosait, akik helyi hatóságuk le­igazolása szerint rendes kereset céljából kénytelenek a határt átlépni, az elsőfokú köz- igazgatási hatóságok évről-évre megfelelő és meghatározott munka teljesítése céljából való távozást bizonyító igazolványaival láttassanak el, vagy munkák inyveik megfelelően >áradé- koltassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom