Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-04 / 18. szám
XI. évfolyam. Nagysomkut, 1913. május 4. 18-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JE0YZÖIÉGTLBT“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.---L J 1 II! I ■ !■» -«■■■■■■ E Ifi fi s e l é m i ár: Egész évre , . , 8 K Kegyud évre . Fél évre . . . . . 4 K Egyes sxám ár* . - .. I ....... ' - -.-T.T-.iiM" ' ■' • I ' ■ ' ■ . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: í»r, OlHavKzky Viktor. Felelős szerkesztő : Harn» Honfi. Sserkesítéség és kiadóhívntai. Nagysomkut,Teleki-tér 843 MKG.KELHNIK mTnHEN VASAiWA**-nsTsns Egyszeri bepltás egész életre kihatóan védelmet nyújt a difteritisz ellen. Á legelső kísérleteket majmokon végezték, cs — pedig teljes sikerrel. Káros hatás egy- általábhn nem mutatkozott-sehoLés ez biztatást ad az iránt, hogy az egyes klinikák is megkezdjék a kísérletezést. A súlyt ilyenkor árra kell helyezni, hogy minden egyes tünetet, mely beoltás után előáll a lehető legpontosabb feljegyzéssel‘gyűjtsék, hogy aztán á tapasztalatok közlése által végleg eldőljön, hpgy vajon meddig terjed a szérum megbízhatóságának határa. A kísérletek ugyan minden tekintetben igazolták azt, hogy az orvos világ várakozásai jogosak, mindaz máltai szükség van arra.- hogy mielőtt értékének megállapítását leszegeznök, gyakorlati használatban is beváljék. Bennünket magyarokat azért érdekel oly nagyon Behring tanár találmánya, mert ■'sajéesi, a difteritisz statisztikája ezidászerint emelkedőben van, A megbotegedők száma emelkedik, az elhalálozoftak száma, ami-nyilvánvalóvá válik pl. Budapest tiszti orvosi hivatala-által; vezetett statisztikából, mélysze- rint Budapesten 1911-beii meghalt difteritisz- ben 176 gyermek, ID 12 béri' meghalt difte- miszbea lt>3 gyermek. • , • ft roncsoló íorokiobb uj széruma. A roncsoló toroklobb, vagy mint közönségesen nevezik : difteritisz a mind ez ideig nagy mértékben pusztított különösen az ifjú nemzedék koráiban. Az utóbbi évtizedekben ugyan sikeresen harcoltak ellene orvosaink szérummal való beoltással, azonban a beoltás nem vezetett mindig sikerre, hátránya volt, hogy rendkívül rövid ideig hatolt csupán, és biztonságához kétségek fűződtek már Csak azért is, mert ha nem alkalmazták ide- [ében, semmiféle hatása nem. mutatkozott. A Wiezbadenbeq összeült német országos belgyógyászati kongresszus nagy jelentőségű erédnviiyről számot be.BehringpttQÍeszor-egyik előadásában egy nagyjelentőségű eredmény-; ről számol be. amely ha beválik, bizonyára na^y mértékben fogja élőbbre vinni a gyermek gyógyászatot. Behring tanár 1894. óta kísérletezik szérumával, amelynek anyaga a difteritisz mérgéből .és ellenmérgéből alkotott 'vegyület. A tapasztalat, azt mutatta, hogy áz uj; szérum •föltétlenül csökkentette a ragatyos kórt már csak azért is, inert immunizáló, hatása sokkal nagyobb,— nevezetesen évekre kitel jed. Ami az egész országnak' statisztikáját illeti a difteritiszt illetőleg, Ott szintén szomorú tapasztalatokról kell beszámolnunk amennyiben 19.10-ig sikerült á járványt Csökkenteni,, ettől fogva azonban 'nem, sőt az arányszámok egyre emelkednek, ami kitűnik a következő statisztikából: 1901-tól 1905-ig az évi halálozás átlaga 7000 1906-t61 19lOrig „ „ „ 6942 1910-ben „ 7582 iQll-beii . . „ „ , , 7854 A járvány legjobban a Duna és Tisza közötti vidéken pusztított, azonkívül Szatmáf, Mármaros és Temes vármegyékben, A vái Orsók közül legmakacsabb difteritisz fészkek, voltak-Budapest, Marosvásá1 hely, Temesvár. A difteritisz ellen ma használatos szérumot ugyanaz a Behring tanár találta fel, aki a mostani örvoskongFeszuson uj szerével oly nágy feltűnést keltett. Első széruma is nagyon jótékony hatást tudott kiváltani a betegeknél és óriási százalékkal emelte a gyógyultak statisztikáját. Midőn első szerét feltalálta, a budapesti Stefánia kórház azonnal megkezdette annak használását. Ma már tehát Beliring tanár nevének tekintélye yan s uj felfedezése amellyel előbbi felfedezését tökéletesíteni annáL is inkább hitelre tarthat i ■1 A „KÜVÁRVIÜÉK“ TÁRCÁJA' •'**' ......ti-ht'-trf \r i r-:\ ;---i---------A hozomány. *«£1001100 A ,3901 AJJoätftjf* i»Sa£íl9ÍÍ^?;ffí51 I Irta: Alfréd Cnyarod. r ' • . ■ MÍJ®^ J§ty cffiirfoO wo A — Hányszor ismételjem 'fhég, hogy ne .légy. •olyan barátságos Alfréddál szemben ! < — Áe. kérlek maina,.. — Ismótlecn, hogy csak. a, hozományodra vadászik, —. mondotta határozott hangon, a tisztességben megőszült gondos anya. » í: “ ' — Ugyan-mama, hogy tételezhetsz föl róla ilyesmit, — válaszolta Catherine, miközben duzzogja az ablak feló fordult és, , teste, hogy vájjon nem liálad-re áz utcán az a, kedvvs fiatalember,, i; akinek tiszta, nemes szándékát a gyanakvó giama eímyire félreértette. ..y,.« >; .• . — Gyermekem, neked még sejtelmed sincs az életről; ném ismered a férfiak.-önBését, tiem tudod, hogy inkább az erszényükkel, mint a szivükkel szeretnek és hogy valamennyien csak üzletet,'kötnek a házassággal. ■ ■'}& ■■ i.-.í — Meglehet, hogy igazad van, de azt biztosan tudom, hogy Alfréd kivétel a :többi közül. — Gondolod ? Ilyenek vagytok ti, mai lányok! egy pillanat' álaft lángra lobbantok és mái az első találkozásnál mfegSáéiíetitck a fiútálémbert, ha lát-, játok, hogy Űzőké haja,' éiegáns alakja és gondosan kivasalt nadrágja van. Tapasztalásból tudom, hogy. éppen g kivételekben csátlál<ozUnk; leginkább, Alfréd könnyqlmü ember,1 szereti''a 'fényűzést, hagy.. igényei és énnek megfelelő * adósságai vannak és mindezeken felül közönséges, prózai félek. — Ebben már nincs igazad mama J Bőt éppen az a. hibája, hogy hőérzékeny és regényes hajlamú ! Nézd csak azt a csokrot, a melyet ma küldött.. . Csupa értékes, illatos virág és sok pénzbe kerülhettek 1- I ♦ > / v- tftg — Ezeknek az árával is adós maradt és va lészinüh g ezt is a hozományodból akarja kiegyen liteni. ■ . - . : ... — Látóm már, hogy ellenszenved rémképeket kfest és igazságtalanságod ellen hiába küzdenékl — Ne beszélj ilyen crtcíenségeket'; nem vagy már gyerpiek, komolyan szembe kell néznéd az élettel I — De ón nem akarok komoly lenni, — zokogott Catherine keservesen. — Nem kell azért pityeregnj 1 Tartogasd a könnyeidet a házasságra, ott nagyobb szükséged lesz rájuk Egyelőre azt tanácsolom, hogy tanulmányozd előbb Alfréd jellemét és győződjél meg, hogy mé,tó-e szerelmedre? — Azt hiszem, már eléggé megismertem,— válaszolta dacosan a leány. . —. Á. férfiakat sohase ismerhetjük meg eléggé. Én a javadat akarom, gyermekéin, mert iAegérdem- led, hogy az erényeidért és ne csupán a takarékpénztári könyvedért szeressenek ! > ■ — Alfréd még nem is kérdezte, hogy v^n-e hozományom? Pedig házassághoz pénz kell.. . az igények iieguöyekszenck, a vagyak szárnyat öltenek ... — Mindamellett nem tudnám elviselni a gondolatot, hogy leányomat bárki is csak a pénzéért szeresse, és hogy meggyőződjünk Alfréd szerelmének valódiságáról, egy kis komédiát kell előtte lejátszásunk ...- — Komédiát ? Tehát azt akarod, hogy megcsaljam'? V: — Dehogy!-Egyszerűen azt- mondjuk majd, hogy bankárnak bú íás l által -elvesztett ik vágyonanka és most szükebb körülményekre szoritko-zunk. Kijóza- nitjűk tettetett takarékosságunkkal és "sírunk, jajgatunk előtte szánaloraram^lfó '« helyzetünk miatt és ha mindezek'ellenére tovább is ragaszkodna még hozzád, akkor elismerem, hogy derék, becsületes fiiu és nem' tagadóm meg tőle kezedet. Én nem akarom, hogy puszta illúziókkal .lépj a komoly házaséletbe í-- Nem bánom, hát beleegyezem a kennéTTi Knrháltf iá« frwli<>íav Van szerencsém a L közönséget értesíteni, hogy Nagysomkuton Fö-ut 506. számú házban a Nagysom'öj ts íuui «M* Uíiei. kuti Kereskedelmi Bankkal szemben nyitott .modern berendezésű borbély és fodrászüzletemre fővárosi Dm regényében a nagyérdemű közönség legkényesebb igénye és könnyed megfelelő kiszolgálásban részesül. Üzletemben eiválalok hajmunkák A nagyérdemű közönség pártfogását kéri illő tisztelettej Tóth Sándor borbély és fodrász '* tapasztflatom reményében a nagyérdemű közönség fegkényeseb készítését, raktáron tartok női toulet és pipere cikkeket.