Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-27 / 17. szám
XL úvfolj am. Nagysomkut. 1913. április 27. 17-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. ■f ElHizel éai ár: Egész évr* * .... 8 K Kagyfcd évre . . 2 K Fél évre ..... 4 K F-gyes szem ár« 20 fillér A Gyufaadó. Az osztrák pénzügyminiszter kellemetlen hírrel lepte meg ausztriai szomszédainkat: egy uj adó tervezésével, melyet a gyújtókra akar kivetni és a melytől kezdetben 15 millió K- bevétel biztosítását reméli évenkint az osztrák állampénztár részére. Az adó hírét a közönség érthető eltenszevvel fogadta, mert a fogyasztási adónak ez a fajtája ismét a legszegényebb osztályokat sújtja a legjobban. A módosabb körökben a gyujtófélék használatát mindinkább csökkenti a villamos áramnak világítási és fűtési célokra való felhasználása, de ahol nincsen a gyújtót helyettesítő eszköz vagy anyag, ott a gyújtó fogyasztásról ezentúl sem lehet lemondani és kétségtelen, hogy gyújtó eszközre a legszegényebb osztályoknak is épen úgy szükségük van. mint a jobbmóduaknak, amelyek pedig az adó terhét kedvezőbb anyagi helyzetüknél fogva kevésbbé fogják megérezni. Az adót drágábbra tervezik, mint más államok gyujtóadójának tételeit, igy drágább lesz az, mint pl. Francia-Német- vagy Főszerkesztő: I>r. Olaavszlty Viktor. Felelői) szerkesztő: Hamu Benő, Olaszországban, mert a kelendőbb fajták, a 2 filléres skatulyák az adó következtében circa 100 százalékkal fognak megdrágulni. Kellemetlenül érinti az adóterv az osztrák gyujtóipart, mely az adókövetkeztében a fogyasztásnak nagy mértékben való csökkenésétől fél. Az osztrák gyujtógyárak 1911-ben 90.000 métermázsa gyújtót exportáltak 4.4 millió korona értékben és ez a szám a múlt évben még jobban emelkedett. Ez az adó azonban* nem az első erős csapást jelenti az osztrák gyujtóipar számára. Először elvesztette a jó fogyasztó piacnil, a kisebb Balkán államokat, amelyek egymásután hozták be a gyujtómonopóliumof, aztán a foszforos gyújtók gyártásának eh-iliása mért rá újabb ütést, most pedig az adó következtében fenyegető fogyasztási csökkenésen felül attól is félnie kell, hogy egyik legjobb fogyasztóterületének, Törökországnak egy nagy részét is elveszti, mert a többi Balkán állam a gyujiómonopóliumot előreláthatólag ki fogja terjeszteni a Törökországtól most elhódított területekre is. bgy másik iparágat is érzékenyen sújtana az uj adónem. A törvénytervezet ugyanis a kormánynak jogot ad anhoz, hogy renSr»rk«*ítflsíg é» kiadóhivatal. Nbgysomkut,Teleki-tér 843 IMEGJKLIÜIVIK MIKBEN VASÁRNAP deleti utón szabályozza az automatikus gyujtószerszámok és más gyujlóárak kérdését is. Ausztriában 1909. óta több bécsi és prágai gyár készít ilyen gyujtószerszá- mokat és ezeknek a gyáraknak nap termése 10.000 darabot tett. Az előállított készülékek nagybani eladási ára darabonként 1 kor. 60 fillér. Már régebben történt kormánykörökben olyan kijelentés, hogy a gyujtó- szerszAmok megadóztassa darabonként 1—2 koronára! fog megtörténni. Ez az adó azonban annyira megdrágítaná a készülékeket, hogy annak következtében ennek az uj iparágnak teljes hanyatlása elkerülhetetlen volna. A gyújtó megadóztatása végül a közvetítő kereskedelemre is megterheltetést jelent, mert egyrészt rtem lehet tudni, hogy az adónak a közönségre való áthárítása mennyire fog sikerülni, másrészt a gyufa- fogyasztás előreláthatólag kisebbedni fog s igy a gyufaárusilásból eredő üzleti nyereség is meg fog csappani. Bennünket magyarokat is joggal meg- ijeszthat az osztrák részről tervezett uj adónem, mert annál a példás egyetértésnél fogva, amelyiyel az osztrák és a magyar kormány a közönséget egyformán szokta a legkülönfélébb terhekkel elhalmozni, biztosra vehetjük most is, hogy nálunk sem fognak sokáig késni az uj adónem behozatalával. A „KOVÁRVIDÉK“ TÁRCÁJA2)iákéíményeimboL (Kirándulás csónakon a Vörösioronyi-szoroshoz) (Folytatása Ó3 vége.) Délután 4 órakor újból ladikba ültünk. Bizony már nem nagyon tetszett a dslog. Tenyerünk felhólyagzott, ujjaink megmerevedtek, derekunk is Tájt. De tovább kellett evezni, hogy valami jó éjszakai szállást kerítsüuk. Eate 6 óra lehetett, hogy egy magaslaton megpillantottunk egy szép erdőt. Nos röktöa elh?tároztuk, hogy ott fogunk éjjel1 tanyát ütni, Cüveket verve a part szélére, hozzá erősítettük a csónakot és kikötöttünk. Egy. egy evezőt vetettünk vállunkra s titokzatos léptekkel, kutató szemekkel elindultunk az erdőbe alvóhelyet keresni. Érdekes lehetett, amikor vállünkön evezővel barangoltunk erre-arra az erdőben, mint valami Robinsonok. Arra vetődött parasztok csodálkozva nézték miféle szerzet lehetnek ezek, ugyan mit akarhatnak ? Az talán legkevésbé jutott eszükbe, hogy ezek vállalkozó szellemű békés diákok. Néhány száz lépésnyire tényleg ráakadtunk egy fészerre s a friss szénában pompás ágyat vetettünk. Itt pihentük ki magunkat, hogy jókor reggel utrakelve teljes erőben és jó kedvvel tegyük meg utunk legszebo, de egyszersmind Jégveszélye- sebo részét. Érdekes, hogy a hosszas csónakázás miatt alig állhattunk a lábainkon, az a benyomásunk volt mütha lolytonjsan oldalt siklanék alólunk a föld. Másnap reggel 6 órakor rendbehozva a csónakot, utrakeltiink. Legkisebb fáradságot se éreztünk, vígan ment az evezés. Az Olt itt lassanként déli irányt vesz, s most szemtől-szembc gyönyörködhettünk a fenséges komolyságai havasok koro ultiban, mig jobb és bal felöl erdővel borított szép hegyek nyílt kilátás. A kis Cibin folyó torkolatánál váratlanul merész kanyarulattal teljesen délre veszi útját, nekivág egyenesen a havasok gerincének, hogy elhagyja hazánk területét. E kanyarulatnál kezdődik tulajdonképen a Vöröstoronyi szoros, mely innen kb. b km. lehet a román határig. Nevét a R?pedt- torolytól nyerte, mely már i 383-ban emlittetik. Innen várfal vonult fel a hegy oldalára és az volt a rendeltetése, hogy szükség esetén a szoroson átvezető országutat elzárja. Hadászati és népmozgalmi szempontból már a rómaiak idejétől kezdve fontos szerepet játszott a Vöröstoronyi-szoros. Traján hadai itt vonultak át. Róbert Károly és Hunyadi János itt harcolnak, egyik az oláhval, másik a törökkel. Rikoczi vitézei szintén hullatták itt vérüket. Bem apó itt veri vissza az első orosz inváziót. Hősök vére szentelt« meg e vidék minden rögét. A Cibin torkolatánál, minthogy maga az Olt is éppen itt vesz teljesen déli irányt: a viz annyira megduzzadt, hogy folyni is alig képes, de távolabb, amint megkapta a szabad utat, néhol úgy vágtat, zuhog, mint egy vészes havasi patak. * tájkép elragadó, pláne a folyóról. Az Olt két partján párhuzamosan óriási magas, sűrű erdővel borított hegyek húzódnak, melyeknek sziklafala szab hatást az Olt szélességének. A bal oldalon pár méter magasságban a viz fölött a hegy oldalába vágott vasúti töltés kanyarog, jobb felől az árnyékos országút. Éppen alkalmunk volt egy előttünk elhaladó vonat robogásában gyönyörködni. Hanem a szorosban nem volt ám gyermek- játék az evezés -‘S kormányozás. A meder rendkívül összeszűkül, nagyon sziklás, köves. A partok mellett hatalmas kövek, éles kiszökellések vannak. Folyása közben iszonyú merész kanyarulatokat tesz s hozzá még nagyon meredélyes : ennélfogva rohamos, törtető és zuhogó. Melysége V2 m. és G m. között változik. Néhol két-három kanyarulat következik gyorsan egymásután s amint haladtunk lefelé egy bizonzos irányban, a kormányosnak hirtelen más irányt kellett vennie, mert különben ben odavágott volna az ár mindenestül a sziklaparthoz. Csak amúgy rángatózott a kormány a* ember kezében, A hullámok pedig annyira csapVaa szerencsém a t. közönséget értesíteni, hogy Nagysomkuicm Fő-ut 506. számú házban a Nagvsom- * kuti Kereskedelmi Bankkal szemben nyitott modern berendezésű borbély és fodrászüzlstemre fővárosi tapasztalatom reményében a nagyérdemű közönség legkényesebb igénye és könnyed megfelelő kiszolgálásban részesül. Üzletemben elvátaiok hajmunkák készítését, raktáron tartok női toulet és pipere cikkeket. ’ A nagyérdemű közönség pártfogását kéri illő tisztelettel Tóth Sándor borbély és fodrász. Uj borbély és fodrász-üzlet
