Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-13 / 15. szám
KÖZÉRDEKŰ l’ARSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K Kegyed évre . 2 K Fel évre ........................4 IC Egyes szem ár» 20 fillér ............— ■ i .............. J{ gyermeknevelés legújabb módszere. Megszívlelendő példával járt elől néhány tóvárosi gyermekbarát, akik azt kérték a fővárosi tanácstól, engedjen át néhány hold területet a szabadban a gyermeknevelés céljaira. Arról van szó, hogy tanítók és óvónők vezetése mellett a szabadban játszhassanak a gyermekek' A terv készítői egy színész és két ujságiró természetes tehát, hogy a nevelés bizonyos aitisztikus jelleggel karöltve magasabb, intelligens szempontok szerint van kitervezve. .Mennyire könnyebb dolog vidéken megvalósítani ezt a tervet, ahol szabad tér bőven vau.fS helybeli intelligenciának módja volna befolyni a nevelés nagyfontossága kérdésébe. Közös megállapodás, az eszmék tisztázása és az intelligens, gondos nevelés, amely egy egész, generáción lendíthet egyszerre bizonyára van olyan fontos, mint a telivérek tenyésztése, és a dolog mégis úgy áll, hogy manapság bizony, sokkal több embernek fői a .leje a telivér paripák nevelése mint a gyermeknevelés miatt. Kevés ember hinné, hogy a gyermek fejlesztésének aiapelve micsoda. Az, hogy hagyják meg a gyermeket a maga körében, és .a játékainak társadalmában állítsák fel azokataz erkölcsi szabályokat,amelyek leendő jellemét kialakítják, és azokat a szabadságokat, amelyek az öntudatos embernél az élet szépségeit alkotják. Fontos ez az utóbbi azért, Főszerkesztő: Mr. Ols&vszky Viktor. Felelőn szerkesztő: Barna Benő, mert jellem csak bizonyos szabad keretekben fejlődhetik, ahol a gyermek saját itélőpépes- ségót tornáztathatja. A gyermeknek megvan a maga társadalma, amelynek szintén meg- í vannak a maga megkötései, a játékrontókkal, ! a kis szélhámossággal szemben. Dickens mutatott rá először regényeiben, hogy az egész fiatal gyermek is kész ember, érzésvilágának j hullámzásai még vehemensebbek, mint a felnőttekké és ép ezért sokkal finomabban kell kezelni lelki rugóit, ep ezért fontos, hogy az intelligencia közös megállapodásából származó emberi számítások szerint legjobban meggondolt módszer alapján alakuljon ki a jövő generáció. Mi kell egy ilyen gyermektelephez? Először is sok levegő, mert ahhoz a klasz- szikus gondolkodáshoz kezdünk visszatérni, nevezetesen, hogy, az ép lélek és ép tfest teljes harmóniá nélkül nem ér semmit a tudás.. Itt a gyermek háborithatatlanul élje a maga társadalmát, alkalma legyea a legek- lantánsabb emberi dolgokban belekóstolni, lehessen bíró, védhessen gyengébbet, vere- kedhessék másokkal — ez a/, élet. Ha a gyermek komolyan veszi játékát, komolyan fogja venni az életet is. Önérzetes, jogszerető ein- j berek csakis ilyen társadalmacskától vár- j hatók. Ebben a keretben megtalálja majd a pedagógus tanár ép úgy a maga érvényes'üK?.erkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 843 !»II'JítJK1,EJ*I|K. MI.\líi;V VASÁRUJA** lését, mint ahogy hosszas magyarázat nélkül az orvos,— de helye van az agrár embereknek is a munkában, akik gyümölcscsel látja el a telepet, a filantróp sziszternek, aki cipőt foltoz, vagy a kevóbbé filantróp suszter, akivel cipőt foltozhatnak. Nagyszerű dolog az is, mikor van hely, ahol fentartás nélkül szaladgálhatnak mezítláb a gyermekek. Ott ahol van hozzávaló vezető, szlöjd- rnunkávai, apró művészi pepecseléssel lehet fejleszteni a gyermekek artisztikus érzéseit. Aki magáévá teszi a szép szeretetét a művészetben, az nem fogja megtagadhatni azt j az életben sem, és a jö.vő polgári, osztály intelligenciája, már ismerhetni fogja az esztétikai erkölcs fogalmát. De nemcsak a jövő intelligenciája szorul erre a nevelésre. Általános a panasz, hogy mindenki tudományos pályákra tódul. A szabad természet keretében bizonyára sokan kapnának kedvet az agrikulturához, a munka szemlélete másrészt együtt fog járni a munka megbecsülésével. Látni való, hogy mások azok a keretek, melyekben egy fővárosi gyermektelep mozog és mások a lehetőségek a vidéken. Tulajdonképen voltak, és vannak gyermek- telepek ma is, melyeket ligák és egyesületek tartanak fenn, de természetes az is, hogy inas az, ha a közjótékonyság jegyében tömegellátásról , van szó, és más az, ha egyes községekben a sajat gyermekeink sorsát intézzük.'Amit a bürokratikus rendszer sohaA „KUVÁflVIDÉK“ TÁRCÁJAEgy báli ej... Irta: Szászné Grósz Gizella. Minden szerelmes történet közönséges. Sablonszerűén megkezdődik, mert mindennek van kezdete és minden kezdetnek vége. És igy a szerelemnek is. .r Persze a szerelmes egyének, vagyis az érdekelt felek azt hiszik, hogy az ő szerelmük kivétel. Nem úgy kezdődött, mint a másé, vége pedig éppen nincs is, mert örök életű. Pedig csak az elfogulatlan őrző latja idillikusabbnak az ő szerelmes esete kézdetét, de tulajdonképen kitaposott nyomokon halad. Nem, mert semmi sem uj a nap alatt s annak dacára, hogy a szerelem leleményessége kiapadhatatlan, ha nem azért, mert a világ teremtése óta éi a szerelem, minden variációban és ezt a variációt azok a leleményes szerelmesek szedtek rímbe és alkották meg ,a vég rideg prózáját, akik az örök életről meséltek dics éneket, pergelő lant mellett mint Troubadurok, vagy Rómeók. Tehát elbeszélésem folyamán tőiem se várjanak olyan szerelmes históriát a minő még nem volt, a minőt Clió még ne n jegyzett fel historikurnában, mert esik a való életbal jegyeztem fel ezt az esetet és egyik törtéaet úgy hasonlit egymás- h z, mint például két krumpli. Ez is krumpli, a másik is az. De az egyik rantva készül az jobb, a másik héjában fő és az viz izü, de azért krumpli. Salgó Demetereknél, a hol egyébként csendes, rendes hadvezetés folyt, napokon át meglehete't figyelni, hogy szpktalanui sokat nyitogatják és csukjak az ajtókat, sietős lépéseknek a recsefgős zaja kopog a szuette padimeuiumon, szekrények nyikorgásába az ollo reszelő ■csattanása vegyül, mintha az egész ház lázba borulva vetekedne a rendes nyugalmas képéből kikelni és sok hangú zajával valóságos csendhaboritással feldúlni az otthon békés harmóniáját. Pedig csak egyetlen egy báli ruha készül a ház asszonya szántára. No de igaz, hogy Saigoné már tizenkét éves asszony es még soha bálba nem volt, tehát ennek a ruhának alaposan el keli készülni. Csipke, virág, szallag, rojt, amit a divat tudósítás valaha leirt, az a törökös ripsz szövett 1 bevont garnitúrán, egy divan, négy kicsi és két nagy karosszéken szerte szórva, minden szinpom- ! pában ott hever. Mert a pénzt nem kell sajnálni, i Ezt mondta a férj. És ez nem a péuzkrizis világa- j bau történt, élőbbről dotalódik. Nagy esemény eiozte meg ezt a bált. Heves küzdelemmel, de szótöbbséggel, mjut, győztes került ki Salgó Demeter,. • a, bányatelep, tisztviselő egyesületének rokkantakat támogató jótékoaycélu egylet restaurálásán mint alelnök és a többi uj forradalmárokkal, akik az egyletbe egy kis uj vért, cgj kis friss eletet voltak hivatva önteni, balt rendeztek és- mert az aktiv elnök nőtlen ur volt, igy a reprezentáló szerep Saigonéra vart, aki buzgó igyekezettel váltotta vb lóra az ura jelszavát nem keil a pénzt kímélni. (Retem ne türelmetlenkedjenek, hogy. az ígért szerelmes történet helyett ezt az introduküöt Írtam meg előbb, de hát remélhetőleg többen fogjak a jelen sorokat elolvasni 15 éven felüliek és igy tudják azt, hogy. a szerelem kezdeténél is előbb kopogtatnak es nem ajtóstul rohannak be. Ellenben köszönjék meg a férjek, hogy nem .írom le atom- szerű részletekben, hogyan költ egy asszony, amikor a férj a mámor örömében ki szalajtja azt a szót a „pénzt nőm kell sajnálni“. Dicséretére váll jók Saigonénak, annak e lenére, hogy mindennap közeledett a bálhoz, ő a háztartását nem hanyagolta el.. Férj uramnak minden második nap kijárt a tisz'a gallér, negyedik nap a kézelő fordítása és egyszer sem tévesztette d, hogy gallért minden nap adjon, vagy a kezelőt még egyszer vissza fordítsa. Azonban nem igaz hogy a főt húshoz csak azért készített kétfeie garmrt és tejfeles szószt, hogy a varrónő, a ki a báli ruhát a háznál készítette elmondhassa, milyen pompásan élnek Salgcék, a kosztjuk valós igos művészét.
