Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-09 / 10. szám

2 K ő V A R V [ D B K március 9. A kultúrának ezek a lelkes harcosai — elfeledve a maguk gondjait — összegyűl­nek március 17-ón Budapesten az „Első Magyar Országos Gyermektanulmányi Kon- gressuson,“ liogy gyermekeinkről, azok he- Jvcs neveléséről, megvédés* ről os íayitasárói tanácskozzanak, Az az értékes munkaprog­ram, melyet e kongressusra megállapítottak, teljesen érthetővé teszi azt a nagy érdeklő­dést, mely iránta az egész országban nyilvá­nul. A kitűzött tételek sokfélesége és gyakor­lati iránya pedig lehetővé teszik a társada­lom minden rétegének érdeklődését. És ez helyes is. Hisz mindnyájan nevelünk, tehát mindenkinek érdeke a helyes nevelés meg­tanulása. A kongressus főtételei megfogják vilá­gítani, hogy a gyermekek ismerete nélkül nem lehet tanításunk és nevelésünk eredmé­nyes, hogy a gyermek testi fejlődése és szervezete befolyással van lelki- és értelmi fejlődésére. Kiváló szakemberek fogják meg­állapítani a gyermektanulmányi ismerőiek fontosságát a pedagógiában a gyermek-orvos­lásban, a gyermek-igazságszolgáltatásban és a gyermekvédelemben. A tőelőadásokon kívül szakelőadásokban foglalkoznak a legmodernebb nevelési- és oktatási törekvésekkel. A kongresussal kap­csolatban gyermektanulmányi-kiállitás is lesz, s ott a megtárgyalt kérdéseket demonstrálják. Az ország minden részéből összegyűjtött raj­zok és gyermekmunkák,továbbá a lélektani és orvosi vizsgálatra szolgáló eszközök gyermek­irodalmi «a képeskönyvek kiállítása sok tanú­ságot nyújtanak a résztvevőknek. A magyar gyermsktanulrnányozás kül­földi sikerei után nagy bizalommal tekintünk ezen első kongressus elé. A társadalomra nézve azonban az elméleti eredmények gya­korlati megvalósítása a legfontosabb. Épp ezért kívánatos, hogy az ország minden ré­széből összejövő pedagógusok, orvosok, gyor- mekbitók, gyermekpatronusok és érdeklődő szülők terjesszék és ismertessék az ott tanultakat, teremtsenek egy közvéleményt, mely gyermeknevelésünk helyes alapokra fektetéséért küzdeni tud. Az eszmék megva­van éves asizoay, akármilyen tisztességben észült is meg, szívesebben vállal hasonlatosságot Kleo­pátrával. mint t*szein. a Gracchusok nagyanyjával. És Koős Mátyás finom ösztöne a gyöngéd­ségben is mértéket tudott: valószinüeket füllentett, óvaikodva azoktól a durva túlzásoktól, melyek éppen az eiieukező hatást eredményeznék. Milyen szép például a zsidóknak az a törvénye, hogy a gyá­szoló családhoz, addig, inig a holttest eltakarítva niacs, vigasztaló szóval közeledni nem szabad. így élt a derék optimista a maga kis váro­sában derűt árasztva környezetére. Sokan belesnek, sokan bolondnak tartották, mert az emberek a sok buta előítélettől megtévesztve, nem tudnak a józan középuton járni. Aztán rossz, gonosz napok következtek rá. Koós Mátyásnak, ki már régen özvegyi sorban ál­lott, egyetlen leánya, Erzsiké tanítónő volt egy szomszédos kis községben. Szép, kissé zárkózott természetű, büszke leány volt, ki meleg lelke egész rajongásával csüngött édesapján. Ez a kis tanítónő sorra kosarazott ki egy csomó kérőt, köztük olyat is, ki az apának konveniált volna. Ezen az öreg hamar túltette magát. — Bolend lenne, — mondotta magában, ha az én gusztusom szerint igazodna. Az apa azt sem követelheti joggal a leányától, hogy a kelkáposz­tát szeresse, még kevésbbé, hogy éppen azt a férfit szeresse, kit az apa választ. A zsarnok apók ma már múzeumba vsló alakok, minthogy pedig őn nem kívánkozom spirituszba ... Satöbbi. (Folytatása következik.) lósitása a társadalmon múlik. Gyermekeink növelése, a bennük rejlő erők céltudatos ki- feilesztése mindnyájunk érdeke- Örömmel üdvözöljük tehát az Első Magyar Gyermek­tanulmányi Kongressust, amely ilyen irány­ban fog útmutatást adni a társadalomnak. Kívánjuk, hogy a kulturális haladás lelkes munkásainak fáradozását eredmény kisérje, s eszmé jük a jobb és egészségesebb társadalom kialakítása — mindnyájunk örömére cs a magyar haza javára és dicsőségére — minél előbb megvalósuljon. HÍREK. Eljegyzés. Meghitt családi körben váltott jegyet f. hó 2-án Magyarberkeszen Gönczy Lajos ref. lelkész volt püspöki titkár Pap Erzsikével, Pap István esperes bájos leányá­val. A szépreményekre jogosított nagytehet- ségü vőlegény, a székelyudvarhelyi kollégium igazgatójának fia egyelőre külföldre készül, tudományos ismereteinek bővítése s a tu- dorság megszerzése végett. A Patronázs köréből’ Szerb János nagy- somkuti gör. kath. esperes-lelkész ur a kö­réhez tartozó gör, kall), lelkészekhez — és tanítókhoz —‘a K. P. E. ügyének felkarolása végett az alábbi meleghangú felhívást intézte: Igen tisztelt Testvér az Urban I A Nagysomkuton 1913. évi január hó 6-án alakult „Kővárvidéki Patronázs Egye­sület“ elnöksége által, ezen járás területén levő minden egyes lelkészszel és tanítóval nevezett egyesület nemes és humánus célja közölve lett. Miután ezen egyesület — nyelv és val- láskülönbségre való tekintet nélkül egyike a legnemesebb és leghumánusabb jótékony célt van hivatva szolgálni; miután ezen egyesü­let csakis a mi s az egész társadalom er­kölcsi és anyagi támogatása által érheti el nemes célját s minthogy a nép hivatott ve­zetőinek, a lelkészek és tanítóknak köteles­sége elsősorban ezen egyesület érdekeit tá­mogatni : Testvéri szeretettel és teljes bizalommal — ezen egyesület védelmére szorul t szeren­csétlenek nevében — kérem Önöket, hogy tel­jes odaadással hassanak oda, hogy a jobb- móduak, esetleg az egyházak is alapitó-, rendes- vagy legalább partoiótagokként ezen egyesületbe lépjenek be. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi állapotok semminemű szövetkezésekre — melyekhez anyagi áldozatok kívántainak — alkalmasak nem lóvén, tekintve a múlt évet mely gazda ságilag sőt pénzügyi tekintetben is nagy krí­zisen ment keresztül s mely bajok mintha még súlyosbodnának is: Mindamellett, az erkölcsi hanyatlás meg­akadályozandó fenséges célt megértve, tehet­ségéhez mérten mindenki szívesen fogja 1—2 koronával az ügyet pártolni. Ha a nagysomkuti járás minden egyes vezető embere ilyen odaadó buzgósággal te­szi magáévá a patronázsügyet, mint Szerb János esperes ur, akkor egyesületünk rövid időn belül abban a helyzetben lesz, hogy a hozzáfűzött remények szerint nemes inten- cióának teljes mértékben meg is felelhet. Lesz telefon. Lapunk múlt számában hirt adtunk arról, hogy a tervbe vett vár­megyei telefonhálózat építési tervében járá­sunk nem vétetett fel. Most azonban Mán Lajos országgyűlési képviselőnktől nyert értesítés alapján őrömmel jelezhetjük, hogy az illetékes fórum határo­zott ígérete szerint Nagysomkut fel van véve a folyó évben felállítandó állami interurban telefonhálózatba. A mennyiben tehát ez évben állami te­lefonhálózat egyáltalában építtetni fog, úgy községünk feltétlenül megkapja a telefont. ínséges segély. A kereskedelemügyi mi­niszter által Szatmárvúrmegyének kiutalt •r>3.000 kor, ínséges segélyt egészben járá­sunknak utalta ki vármegyénk alispánja. Ezen összeget mint értesülünk járási főszolgabíró ur a vicinális utak építésére fogja felhasználni, a mi mindenesetre nagy segít­ségére lesz a községi pótadóval nagyon is túlterhelt községeknek, Á kövárvidéki tak. pénztár közgyűlése: A kővárvidéki tak. pénztár e hó 16-án délelőtt 11 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését saját helyiségében. A már közölt mérleg sze- lint az intézet múlt évi nyeresége 3ó.4tí6 kor. 26 fillér. Nyilvános nyugtázás. A »Kővárvidéki Patronázs Egyesület“ alapjára — mint ala­pitó tagok — fizettek: Gróf Teleki Sándor 20 kor., Mán Lajos 20 kor., Nagysomkut nagyközség 20 koronát. Tagdijat fizettek Barna Benőné 2 kor., Barna Benő 2 kor., Buttyán János biró 2 koronát. Molnár Mátyás egyesületi pénztárnok. Március 15. Nagysomkut magyar kö­zönsége, a nagy idők emlékére rendezni szokott emlékünnepélyét, f. év március ló-én az alábbi műsorral fogja megtartani. D. e. 10 órakora római katholikustemp­lomban és a református imaházban, h áta-* adó Istentisztelet. Gyülekezés a „Nagy Vendéglő“ termében, szópidó esetén az áll. isk. udvarán, hol 11 órakor a következő mű­sor veszi kezdetét. 1. Hymnus. Erkel F.-től. Énekli a „Nagysomkuti Magyar Dalegylet“, kiséri Rácz László vonós-zenekara, 2. Ünnepi beszédet tart Pilcz Ede, r. kath. plébános. 3. Három szinü zászló lobog. Huber K.-tól. Énekli a Magyar Dalegylet. 4. Nemzeti dal. Petőfi S.-tól. Szavalja: Derecskey Árpád. 5. Fohász. Horváth J.-tól. Énekli a Dalegylet. 6. Március 15. Szász Gerötől. Szavalja Pap Ilonka. 7. Világosi búcsúszó. Berecz E. szer­zeménye. Énekli: Nagy József; hármoniumon kiséri Szabó Géza. ». Szaval: Hirsch Sán­dor, ügyvéd jelölt. 5). Szózat. Egressy B.-től. Vonós zenekar kísérettel énekli a Magyar Dalegylet. 10. Március 15. Irta: Jakab Ödön. Szavalja: Ifj. Wéber Ferenc. 11. Riadó. Sze­rezte: Végler Gyula. Vonós zenekar kíséret­tel énekli a Magyar Dalegylet. Este 7 órakor táklyásmenet, mely után az áll, elemi nép­iskola előtt beszédet tart Szabó Géza. — A Kossuth-nóta s Cucor Gergely Riadójának hangjai mellett felvmulás a piactérre, hol az ünnepséget nagyszabású tűzijáték lógja befejezni. Magyarok! Jöjjetek el e napon feleke­zet és társadalmi osztály különbség nélkül ünnepelni. Egyetlen nemzeti ünnepünk van, melyet örömmel, lelkesedéssel ünnepel e ha­zának minden becsületes; igaz magyar lelke s ez március l5.-o; — Nem töivény. nem külső erőszak kényszerít, hanem lelkünk kell összehozzon minket e napon. Magyarok! Le­gyünk egyek bár ez ogy napon; Ne vigyünk dissonans hangokat e nagv nap szent har­móniájába. — Március 1 ö.-ét a hazaszeretet, szülte s csak a hazaszeretet tudja igazán méltókép megünnepelni. E szent érzés te­gyen testvérekké ünneplésünkben. „A legszebb ünnep e nap legyen! Emlékét felül ne múlja más, Hisz e napja szabadság s remény, j Hogy lesz a magyarnak feltámadás.“ (Ábrányi E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom