Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-21 / 38. szám

Stózgyülés közölt, hatáskörbe lennének utalva a Kulturális, az iskola-, az utügvek és ezen kivül a községek költségelőirányzatának és zárszámadásáainak felülvizsgálata. Ezek a községi előirányzatok és számadások eddig jóformán csak számszakilag lettek felülvizsgálva ; mag t a megyei közgyűlés legtöbb esetben en bloc végzett a községi számadásokkal. A jövőben a járásbizottságnak lesz a feladata a községi számadásoknak behatóbb lelülvizsgálása. A járásbizottság tagjai ugyanis ismervén a körzetükbe tartozó községeknek ügyeit, nemcsak érdeklődéssel viseltetnének azok iránt hanem közvetlen tapasztalataik alapján behatóbban is tudnák mérlegelni a községek igén>eit és szükségleteit.

Tehát mégis történik valami ezen a téren. Nem sok. Csak egy terv. A járásbizottság szervezésű ugyan még nem 1- hét betetőzése a teljes reformnak, de mindenesetre egy olyan fokozata ez az előrehaladásnak, amit örömmel kell a további fejlődés érdekében üdvözölni. Az időpontra vonatkozólag természetesen még nem lehetett nyilatkoznia az államtitkárnak és bizonyos, hogy jó néhány év múltán lehet csak szó a törvény teljes keresztülviteléről. Egyelőre várjuk be a teljes konszolidáltságot, a nyugalmat, az üzletek rendes menetelét, a pénzpiac megja- vulását. Majd csak azután lehet sző a vármegye megrendszabályozásáról.

szeptember 2L

Románia és a magyar kereskedők.

Bukarestben nagy most a drágaság, ami azért van, mert a román természettől fogva nagyon könnyelmű nép. Olyan esztendőkben, amikor jó a termes, nincs az az ar, amit a kereskedők meg ne kapnának a portékáikért. Ilyenkor a bankok szinte az ember fejéhez vágják a pénzt. Háromszorosan, négyszeresen túlterhelt birtokra még mindig adnak kölcsönt és csak a mull esztendőben történt meg, hogy az egyik gazdag bojárnak,

helybeu, hogy te épp oly .szeretettel várod, mint én. Hallod apjuk, hallod?

Zokog, siKong a szegény anya és visszhangkép behallatszik a másik szobából a három gyerek kedves sírása. A kovács rniuiha melibelökték volna, megtáutorodik és egészen más hangon kezd el beszélni.

— Te hittad vissza ? Ez bizonyos ? Akkor minden jól van. Menjünk aludni. Holnap, majd lioh.ap meglátom mi a teendőm.

Masuap reggel felkeltette fiát.

A gyermek félálmosan kapkod az ágya mellett levő zuáv-ruhaja után. Apja leinti. Nem azt kell felvenni. Anyja aggodalmaskodik. De hiszen nincs más.

— Adj az enyémből.

Keresztély felöltözik, azalatt pedig az apja összerakta az egyenruhát, a kis zubbonyt, a vörös nadrágot, bugyorba kötötte, nyakába akasztotta a b.i- dogtokot,mellben a katonai menetlevelet őrzik. Szótlanul tett-vett feleségének legnagyobb rémületére.

Mikor elkészült a fiú is az öltözködéssel, leiméinek a kovácsmühelybe. Szótlanul mind a hárman. íLeuu a műhelyben, ahol már a tűz vörösen lobogott es dolgozott mindenki, végre megszólalt az apa :

— NVzd gyeiek, itt van, örülj neki, legyen a tied. .Az aujad hazahívott, te idekívánkoztál. Legyen meg kívánságod. Minden a tied. A ház, a műhely, a kert, a szőliő, minden. Enyém csak becsületed érte cserébe. Én tudom mi a kötelességed. És ■én most elmegyek leszolgálni azt az öt esztendőt, amivel te tartozol Franciaországnak.

— Lory, én öregem hová indulsz ?

— Atyám — zokog a fiú. De a kovács vi-sza sem tekintve, nagy léptekkel halad előre.

*

És pár napra reá Sidi-bel-Abbes városában, a a harmadik zuávezredbe egy ötvenötéves ember- állt be önkéntesnek.

KŐVÁR Vl-DÉK

akinek csaknem egy millióval volt túlterhelve j a birtoka, egy bukaresti bank kürze te az ! adósága t, egy millió frank készpénzt adott a kezébe és maga vette át a bútok kezeié- j sét. A román földek rendk vül jók. A legnagyobb részüket még száz esztendeig egyáltalában nem is kell trágyázni. A termés rendkívül bő és ha kedvező az időjárás, olyan pénzbőség van Romániában mint egész Európában sehol.

Ez azután egyik főoka annak, hogy ott ipar egyáltalában nincs. M nden talpalatnyi helyet gabonatermelésre használnak fel és iparral — kivéve a petróleum-ipart—egyáltalában nem foglalkoznak. Az a néhány gyár, amely az országban van, azzal foglalkozik, hogy a külföldről behozott kész anyagot ősz szeállitsa, illetve a Made in Germany mintájára a Made in Rumania jelzósö felírásokat ráerősitse az árucikkekre. így van ez a Stirbei herceg harisnya gyárában, igy van ez — a királyi papírgyárakat kivéve — a papírgyárakban és ig/ van ez a gépgyárakban is, ahol egyetlen szöget sem készítenek, csak a Csehországból cs Németország* ól szállított géprészeket állítják össze.

Természetes, hogy az országnak ez az ipari terméketlensége már magában véve óriási áremelkedést eredményez. Különös tekintettel keli lenni arra, hogy Románia Európának olyan részében fekszik, amelyet ipartizó országik nem öveznek. Az importcikkeket nekik Európának messzebb fekvő részéből kell hozniok, a hosszas szállítás sok roszágon át történik és igy növekedik az áruknak az ára. Az áru nagy részo romlandó és mire Németországból akár vasúton, akár hajón Romániába eljut az ilyen portéka, tetemes része megromlik, va y eltörik és a megmaradt s á alékokon kell a keresi; dőnek bevenni az egész rendelésnek az árát.

így történhetik azután meg, bogy példának okáéit annak a cipőnek, amely nálunk 2u—24 koronába kerül, Bukarestben 38—40 Tank az ára. Ez nemcsak most a háború alatt volt igy, hanem igy volt a háborút megelőző időben i«, és nem igen valószínű, hogy a háború befejezésével megváltozzék.

Romániában a kereskedők nem hosszú életűek, néhány évtizedes céget kivéve, a legtöbb pár esztendeig marad a piacon, ez idő alatt meggazdagodik és visszavonul az üzlettől. Ezért inti a monarchia nagykövetsége a magyar kereskedőket a legnagyobb óvatosságra a román cégekkel szem ben. Teljesen ing)en, minden dij felszámítása nélkül áll a nagykövetség a magvar kereskedők rendelkezésére annál is inkább, mert ezzel a preventív intézkedéssel rengeteg kellemetlenségtől szabadítjuk meg, később — amikor a mi kereskedőink pert indítanak a román cégek ellen — a honfitársainkat.

A román törvények igen nehézkesek. Az idegennek román kereskedővel szemben a legritkább esetben van igaza. De még ha igaza is van, a legritkább esetben találkozik biró, a ki akár csak egyszerű nemzeti sovinizmusból is külföldinek adjon igazat és egy külföldi követelést román állampolgárral szemben megítéljen. Az ilyen ügyekben rendkívül sok kellemetlensége támad a képviseletnek. A kereskedők odahaza felszaladnak a külügyminisztériumba, innen leírnak a nagykövethez és ez akarva, nem akarva, ujobb blamázsuak kell, hogy tegye ki az osztrák-magyar tekintélyt. Ezt akarja a nagykövetség elkerülni, amikor előre figyelmezteti a kereskedőket, hogy melyek azok a cégek, amelyeknek hitelezni lehet és melyek azok, amelyek nem érdemlik meg a bizalmat.

ti ÍREK.

A nagybányai Petőfi önképzö kör. e

hó 14-én tartott alakuló gyűlésében községünk diákjai közül Olsavszky István Vili. gim oszt. tanulót pénztárnoknak, Hers2

kovits Farkas ugyancsak VIII. gim. oszt, tanulót ped g főellenőrnek egyhangúlag meg. választotta

Vármegyei közgyűlés Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága e hó la-án tartott rendkívüli közgyűlésében tárgyalta Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök, Sándor János m. kir. belügyminiszter, Báró Chyllány Imre m. kir. földmivelésügyi miniszter és Báró Harkányi János ni. kir. kereskedelemügyi miniszternek állásuknak elfoglalása alkalmából a vármegyéhez intézett leiratát. A törvényhatóság egyhangúlag szavazott bizalmat az újonnan kinevezett kormánynak. Az ellenzék ellen indítványt nem is adott be

Öngyilkossági kísérlet. Buttyán Páve! — Buttyán Vaszalika tak. pénztári szobának legény fia — e hó l'.)-én este abbeli bánatában, hogy nővére e hó 20-án hajnalba Amerikába akart kivándorolni — apja kertjében egy körtefára öngyiíkossái»i szándékból felakasztotta magát. Az éppen arra járó Bu'tyán János községi bitó észrevette a fán csüngő és már haldokló legényt, levágta a kötelet a nyakáról és megmentette őt az életnek.

A vármegye őszi rendes közgyűlése.

Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi október hó 9-én tartja rendes őszi közgyűlését, ezt megelőző napon az állandó választmány ülésezik.

Üdvös rendelet. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter a sertésvész elleni védekezésről uj rendeletét bocsátott ki, mely október hó 1-én lép életbe, Ezen rendelet eltér az eddigi tulszigoru óvintézkedésektől és sokkalta enyhébb elfojtó intézkedéseket rendel el, melyek betartásával a betegség megszüntetése remélhető. Az uj rendelet legfőképp abban tér el a régitől, hogy a Község nem jön zár alá a betegségnek szórványos fellépte esetében, ennélfogva a községeknek nem érdeke a betegség felléptének eltitkolása, hanem az első megbetegedési ese bejelentése és a betegség tovaterjedésének meggátlása fogja képezni kötelességét. Az uj rendelet szerint a betegség szórványos ural- gása esetén a fertőzött tanyák jönnek zár alá, a község vészmentes udvarai sertéseinek szabad forgalma nem lesz korlátozva, a zárlat az egész községre csak akkor terjesztetik ki, midőn a betegség tényleg nagy mérvet öltött, midőn már 10, 15 illetve 20 udvar van fertőzve, sőt még ilyen, vagyis járvány esetében is a nem fertőzött városrészek, kerületek, telepek a zárlat alól kirekeszthetók, Az egészséges sertéseknek fertőzött községekből való elszállítása is megkönynyebbit'etett, amennyi- jen szállítási engedélyek adásával az első fokú hatóságok bízattak meg a rendeltetési hely hatóságának hozzájárulása nélkül.

Nem lesz több vármegyei tisztujttás ?

A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének hivatalos lapja „A Vármegye“ jelenti: * Beavatott politikai körökben erősen tartja magát az a hir, hogy a szerdán tartott minisztertanácson a kormány elhatározta, hogy az ősszel törvényjavaslatot terjeszt a ház elé. melyben az idei általános tisztujitásoknak az elhalasztását, illetve a tisztviselői mandátumoknak egy évvel való meghosszabbítását hozza javaslatba.

Csökkennek a luxuskiadások Az immár

majdnem két év óta tartó gazdasági és pó»z- krizisben leli magyarázatát az a tény, hogy hazánkban a f. év első felében az úgynevezett luxuskiadások alaposan csökkentek. így az idei dohányfogyasztás f. év május 1-ig 20 millióval kevesebbet mutat a tavalyi időszakhoz képest; a vasúton a hálókocsi forgalomban 30“/0, a rendes menetjegy forgalomban 20"/«, visszaesés mutatkozik és Budapesten ez idén 8100 rel kevesebb járt, mint a múlt évben.