Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-20 / 29. szám

;« XT. évfolyam. Nagysomlmf, 1913. Julius 20. 9-ik szám. ÍÍ’S Yjjj KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K Negytid évre . . 2 K. Fel évre .. .. 4 K Egyes szám ára 20 fillér A nő kérdés. A világ összes államai képviselve voltak a nálunk, nemrég lefolyt nőkongresszuson. A su[Tragetek napokon keresztül foglalkoztak megannyi életbevágó és részükre megváltást jelentő kérdésekkel. Természetesen ők erős meggyőződéssel és fanatikus ingei állának sorompóba jogaik kihívására. Hogy minő eredménnyel, azt a jövő fogja megmutatni. Igen fontos kérdés a nőnemnek a tár­sadalomban és az állami, jobban mondva, jogi életben való érvényesülése, vagy mint az mostanában divatos: — emancipálása. A házasság női kereseti ágak, a női szabadság mint egy kalap alá fogottak és kimondatott a szentencia, a mely szerint, ha a nők tulajdon olyan foglalkozási körökben élnek mint a férfiak, akkor teljes joguk van arra, hogy kivegyék maguknak a férfi nemet megillető minden szabadságot. Ha nincs meg az a foglalkozásuk, a mely őket egy sorba állíthatná a férfiak mellé s akkor itt van a házasság a mely a régi felfogástól eltérően feloldja a nőt leánykori zárkózottsága alól, és odakinálja a titkon óhajtott vo gél frei életet. Régebben volt, és az angoloknál ma is az a felfogás van érvényben, hogy éppen a párta alá jutás képezi zárkövét a leánykori élet könnyüvérüségének. A házasság egyut* rr i r i 1 „KCIBEK TAHCAJA­A szamom özvegy. — Levél a szerkesztőhöz. — Mélyen tisztelt Szerkesztő ur ! A'ólirott mint b. lapja régi hűséges fővárosi levelezője, köszönettel nyugtázom a kapott. GO ko­ronát és már eleve kijelenthetem, hogy a fenti ösz- szegből nincs G fillér a z-ebemben. miért is mé°- csak gallérjaimat se válthatom ki a tisztitóból. Ezért bocsánatot kérek, mert jelen levelemre bé­lyeget nem. ragasztottam és kénytelen lesz ezt 20 fillérért megváltani. Á küldött; 60 koronából Ön' 40 koronát elő­legnek szánt tudósításomért, míg 20 koronát azért küldött, hó'gy páholy jegyet váltsak a „Vidám öz­vegy “-hez, melynek oly- páratlanul nagy sikere volt a budapesti Operett-színházban, hogy. már közele­dik a 300-ik előadáshoz és. remélhetőleg 500 elő­adást is fog megérni, sőt holnap Londonban, Paris­ban és Berlinben is adják. Tekintve, hogy szabad jegyet ily látogatottság mellett kieszközölni lehe­tetlenség volt, olcsóbb helyeket meg kapni nem lehetett, igen titztelt szerkesztő ur költséget és fáradságot nem kiméivé 20 koronát küldött egy páholy jegyre,, csakhogy referálhassak b. lapja ol­vasóközönségének e nagysikerű dárabról, szöveg­ről, luiplékról, díszletekről, kosztümökről, tán­Főszerkesztö: l>r„ IMsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő, tál incgkomolyo.dást jelent a hidegvérű és felette praktikusan gondolkodó angiiusöknál. Szinte felemelő.érzést kelt az a tudat, hogy a házassági trigy olyan intézménynek tarta- tik, a mely alapját képezi egy nemzeti lét­nek és egy nemzeti jövőnek. Innan ebből a komoly felfogásból kell magyaráznunk azt, hogy miért tudott sok apró nemzet évezre­deken át jóformán ezen erkölcse folytán egye­dül sok más alacsonyabb erkölcsű, bár szám­ban túlsúlyban levő nép között megállani és pedig derekasan megállani. Nagyon sokan, különösen nők kardos­kodnak amellett, hogy az asszonyok épp úgy mint a férfiak élvezhessék azokat az előjo­gokat, mélyeket az írj kór, az individuáliz- mas kora a férfi nem számára biztosított. Ezeket az előjogokat pedig úgy értik oly- képen értelmezik, hogy miként az erősebb nemnek akként nekik is lídiessen felügyelet, nélkül, kényük-kedvük szerint élni és szeretni. A házasságot ők elavult intézménynek tartják, a mely csak megköti az emberi szabadságot és béklyót ver az emberi természetnek egyes kifejlődésére. Sokkal szőkébbre van szabva e keret, hogy sem itt érdemlegesen lehetne megbírálni és Ítéletet mondani erről a nagy szabása és az emberi élet leglényegesebb pontját érintő kérdésről.- Itt csak an a lehet és kell szorítkoznunk, hogy szóhoz juttassuk a mai kor egyik hivatott emberét; a kit a cokról, titkokról stb. Jegyet nem kaptam, tehát | az Angolparkba mentem, hol az egész összeget j elvertem (azért ne tessék rajtam . a port elverni) és mély gondolatokba mélyedve, bepezsgőzött lép- i tekkel és pénz nélkül bandukoltam haza. Anélkül, i hogy a Vidám özvegyet láttam volna, eltuondha- j tóm, hogy miben rej.ik e darab óriási sikere, négy latógátottsága. Ezt a pezsgőnek- 'köszönhetem, hogy j önnel közölhetem. A Vidám özvegyet mindenei ! megtekinti, mert érdekében áll. Fiatal lány - azért, hogy tudja milyen vidám lehet ott az asszony korában, ha most ilyen vig özvegy ; menyecske azért, hogy tudja, milyen legyen, ha — Isten ments — férje eiliuuy ; özvegy asszony azért, hogy tudja milyennék kéil neki lennie, - hogy férjhez mehessen ; szobalány, szakácsnő, .azért, mert nagy­ságája, is megnézte; hátai ember azért, hogy tudja milyen özvegynek érdemes udvarolni ; házas , 'ember azért, hogy milyen lesz a felesége, ha ő í meghal, agglegény azért-, hogy tudja milyen asz- I szonyt nem szabad elvennie, özvegy embér azért, j hogy lássa, vájjon vigabb e az özvegy, mint az ő felesége volt és katonák őrmestertől lefelé azért, mert a Jucik, Zsuzsik, Katák, is ott voltak. Ezek- utan a nagy siker egyik legnagyobb titkát leplez­tem, anélkül, hogy láttam volna a darabot. Most .elképzelheti igen tisztelt szerkesztő úr, hogy mi­lyen referádat irtain volna a Vidám özvegyről, ha valóban láttam volna; de ha még 20 koronáért se lehet látni, akkor mar bocsánatot kérek — inkább ..elmegyek egy ismerősömhöz, a szomorú özvegy­maga tapasztalatai meg nagy lángesze minő­sítettek: legjobban arra, hogy ezen óriási horderejű dologról úgy beszéljem, mint a ki egy emelkedett szempontból beszélhet. Ez.íxz ember pedig, a ki Írásaiban a modern emberiség számára egész uj és eddig járatlan ösvényeket jelölt ki, ez az ember, a ki korunk minden fá.dalnfát és örömét, min­den gondolatát és érzését magába szívta, és hatalmas egyéniségének bélyegével kifejezésre hozta, ez az ember a ki Utáni erővel tudott mint kis nemzet szülöttje és mint egy na­gyon korlátolt nyelvterület munkása világ­hírre vergődni ez az ember Strindberg Ágoston, norvég író. Mint 'szinész kezdte meg pályafutását. Egy vonás, a mely majd minden szellemi hérosszal közös. Később sok küzdelem után a tudományok csöndes révébeh aj ózott a hol igen nagy és sokoldalú ismeretre tett szert. Ezen ismeretekkel felszerelve, indult neki az irói pályának. írói tárgyait mind az asz- szónyi életből vette és hatalmas zsenije úgy tudta egymáshoz fűzni az események szálait, hogy a női szív mögött megereszthetjük korunk társadalmának minden érverését. A nőről egy időben úgy nyilatkozott Stindberg munkáiban, hogy annak semmi szili nem alatt kell megadni azokat a jogokat és követeléseket, melyeket mint igényeket az uj korhoz támaszt. hez, akinek látása egy fillérbe so kerül, még ő örült, ha engem lit. Jó ozsonna ilyenkor elmaradhatat­lan. Igaz,, hogy ennek ellenében hét teljes órát vé­gig kell hallgatnom beszédét, amiben fáradhatatlan, tolyion beszólt, de azért szomorú, éppen ellentéte a Vidám özvegynek, mert ő szomorú azért, hogy özvegy, tehát gyászolja a férjét, de szomorú azért is, mert nincs tisztában azzal, hogy mitévő legyen. Férjhez menjen vagy Özvegy maradjon. Ha eldobja majdan az özvegyi fátyolt, akkor olyan férjet sze­retnél aki őt túlélné, mert hát kes&rVes állapot az özvegyi állapot. Ajánlottam neki a Vidám özvegyet, aki özvegy és mégis vig. — Könnyű neki! — jegyezte meg. — Neki jobb dolga van özvegyen, mint másnak férjesen. Én például mindig szomorú volnék. Ha férjem volna, szomorú volnék azért, hogyférjem van es azért, hogy. özvegységre juthatok es özvegyen szo­morú vagyok azért, mert özvegy vagyok és azért mert férjhez nem mehetek. — Nagysád! — szóltam -én és felálltam, — egy kitűnő eszme. Ajánlok egy férjet, kiről biztos lehet, hogy nem hagyja mostohán. Biztosítom legalább is 40 esztendőre, — Hogyan mondhat ilyeneket! — Igen is, biztosítva vau 4-0 eszdendőre ha­lálesetére. Ha ő meghal, akkor, ,20000 koronát kap ön és ezért a pénzért lehet vidám özvegy, vagy boldog feleség azután. A szomorú özvegy felvidult. Mégis referálhattam a vidám özvegyről. Készséges hive ^Levelező Teofil. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 843 »IHOJIÜLGNtk Ml!V»KX YASÍIIAAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom