Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-22 / 38. szám

Hogy az államnak nincs erre pénze; ez nem jöhet számba: lenni kell I Elvégre talán nem vagyunk a Balkán, a kelet egé­szen, Potemkin falakkal csalni a világot és áltatni önmagunkat is. 2 ___________________________ It t az őszi búza vetésének ideje. Az őszi búza vetésének ideje szep­tember 1. és október 30-a között van, bár Erdélyben némely vidéken aug. 25-én meg­kezdik vetését, s az Alfőldön néha novem­ber 1 után is vetnek. Sem a nagyon korai, sem a nagyon késői vetés nem célszerű. A nagyon korai vetés azért nem, mert a csikós hátú búza légy, s egyéb rovarok kárt tehetnek benne, a nagyon késői azért nem, mert a búza bár tavasszal is bokrosodik, de késői ve­tése esetén hiányos marad bokrosodása. Legjobb tehát vetési idejét szeptember 20 és október 1 közöltre tenni, s ezen idő­szakban való vetéstől várhatunk legjobb eredményt. A búza termésének nagyságára azon­ban nemcsak a vetési idő, hanem sok egyéb körülmény is befolyással van; igy nevezetesen a talaj megművelése, trágyá- zottsága, a vetőmag megválasztása, csává- zása, s az elvetés módja. A talaj megművelésénél legfontosabb dolog az, hogy a talajt vetés előtt apróra műveljük el. A régiek azon hite, hogy a göröngyös talaj jó az őszi vetésnek, régen meg van döntve, s be bizonyosodott már, hogy mennél apróbbra van a talaj elpor- hanyitva, annál biztosabban számithatuuk nagy termésre. A porhanyó talaj egyrészt mindig több nedvességet tartalmaz mint a göröngyös, a nedvesség pedig igen nagy befolyással van a csírázásra és a növény fejlődésére, másrészt a göröngyös talajban könnyen kifagy a búza, mert a göröngyök között sok levegő marad, a mely a külső hideg hőmérsékletet felveszi, s ennek kö­vetkeztében a növény kifagy. A talaj ei- aprózásánál fontos szerepet játszik a borona, KÖYÁRVIDÉK esetleg a henger is, tehát addig kell boro- nálnunk, hengereznönk és ismét boronál- nunk, mig a talaj felülete kellőleg elapró­zódott. A henger munkája azonban soha sem maradjon utoljára, mert a hengerrel tömitett talaj sok vizet párologtat el, hamar kiszárad, tehát legutolsó munkának mindig a boronálásnak kell lennie. A talaj trágya erejét illetőleg tudjuk azt, hogy búza alá nem szabad és nem is szokás istálló trágyát adni, mert attól meg­dől, megrothad. De igenis szokás műtrágyát és pedig szuperfoszfátot alkalmazni, mert immár bebizonyított dolog, hogy a szuper­foszfát után 2—3 q-val nagyobb termése­ket kapunk. A szuperfoszfátot a vetószán- tás előtt kell kiszórni, kézzeli vetésnél pe­dig a vetőmaggal egyidejűleg. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy legjobb kát. holdanként 150 kg. 18 *!»-os szuperfoszfátot kihin­teni. Különös gondot kell azután a vetőmag megválasztására fordít ni. Csak tiszta, nagy szemű magot használjunk vetésre, melyet 1 és fél *|„-os kék gálicoldattal kell meg­csáváznunk, azután megszáritanunk, s csak ezután vetésre használnunk. Géppel vetni mindig célszerűbb mint kézzel, mert a gép nemcsak sok magot megtakarít, de a ma­gokat egyenlő mélyen rakja le, s annak egyenlő kelését és fejlődését biztosítja. A gép után soha sem szabad hengerezni, ha­nem mindig csak boronálni. Ha az elmondottakat szem előtt tartja a gazda és végrehajtja, úgy megtett mindent arra nézve, hogy a jövőre nagy termés át­laga lehessen. HÍREK. A vármegyei kSzgyBl*«. Szatmár- vármegye közönsége október hó 10-én Nagykárolybau rendes közgyűlést fog tartani. Repttláo é* lóverseny Szatmáron. Nemcsak Szatmáron, hanem az egész vár­megyében nagy érdeklődéssel néznek a szeptember 29-iki nap elé, amelyen a kő­& * if •z Öregtől, hogy Gazsi Pálnak ígérte a leányát. Egy hét niutva, éppen uj borra lese a lakéi éa . .. üaszesrorul e »savakra a szegény káplár szive. Hanem azért nem szólt egy szót aem, csak oda állt a raportra, a kapitány ur elé éa attól kért alás&n szabadságot 48 órára és megkapta. Eskette Tóth Ferkó a legszebbik ruháját, csillogott rajta minden a csákótól a sarkantyujig. Kocsiba ült a piacon. Otthon egyenesen Gergtték házának tartott, Ott javában mostak, vasattak, hogy rendben te­gyen az uj menyecske móriugja. Lidit is a vasaló asszonyok közt fogta. Ki is ejtette a drágalátos ijedtében láttára a vasalót a kezéből. Félrehivta a nagyszobába egy szóra. Re­megve sompolygott utáua a leány. Kern merte ráemelni égő két szetrét. Ke félj tőlem Lidi! Nem ellenségképpen jöttem, csak egyet akarok kérdezni és azutáu nem altok az utadba. Mondd meg igaz telkedre, kinek az akaratából mégy Gazsi Palihoz. Az édes apám kívánja, — hebegte halálsáprd- tan a leány. — Hazudsz, te álnok teremtés, érzem, hogy hazudsz. Rátn untál, elhagytál . .. hol van a csá­bítód, annak is mondani akarok valamit, utol- jára ? Ott van benn a másik szobában. Átmentek oda. Nem volt bent senki, pedig mindenki bizonyította, hogy oda ment be, mikor Ferkót jönni látta. Ott volt as Istenadta, csakhogy a kemencébe bújva, úgy rántotta ki a huszár a lábánál fogva. Reszketett a gyáva, miut a kocso­nya és sirva-riva jaj reszékelte, hogy nem oka semminek. Végig mérte a buszár tetőtől talpig a szemé­vel s azután elfordult tőle, csak annyit mondott a leányuak. Nem átkozlak Lidi! Nem kívánom, hogy az Isten verjen meg. Meg vagy te már verve! Ilyen hitvány emberrel nem szokott számolni egy huszár. Kutya mosó volt az a katonaságnál is, és nem katona. Azzal sarkon fordult, btlszkáu kiegye- uesedve, oiyau szépen zengett messziről a sarkan­tyúja. hogy öröm volt hallgatni. Ki is állt a ka­puba valamennyi fehér nép, mikor végig haladt az utcáu özvegy édes anyja bázataja felé. Harmadnap reggel újra bennt volt a ka- ! szárnyában, A kapitány ur nagyon is megdicsérte, még kezet is nyújtott neki, mikor elmesélte: Ka­pitány ur! alásau jelentem, itt maradok örökre, meit édos anyámon kivtli a lovamat szeretem leg­jobban a világon. A. L. zőnség olyan ritka élvezetben fog része­sülni, aminőhöz egy napon kevés vidék? város juthat hozzá. Ezen a napon tartja ugyanis szokásos évi lóversenyét a Szat- mármegyei Lóverseny-egyesület és ezt meg­előzőleg tartja felszállását a versenytéren Magyarország legkiválóbb aviatikusa, Szé­kely Mihály mérnök, hadipilóta. A repülés délután egy órakor kezdődik és legfőbb nevezetessége az lesr, hogy Székely rekor­dot fog javítani Szatmáron. A magyar ma­gassági rekord eddig tudvalevőleg 1060 méter. Belépőjegyet természetesen együtte­sen lehet váltani a repüléshez és a lóver­senyre, akik 1 órától 3 óráig a gépmadár légi repülésében fognak gyönyörködni, 3 óra után élvezettel nézhetik a földi paripák versenyvágtatását. Jeney Góz* tragédiája. Jeney Géza volt szatmármegyei, legutóbb Debrecen vá­rosi főszámvevőt f. hó 10 én Rákospalotán egy villamos kocsi elgázolta. Jeney ször­nyet halt. Temetése Rákospalotán volt. Hajas* * bet Sró után. Néhány nap óta Szatmár vármegye összes csendőrsége üldözi az ország legveszedelmesebb nem­zetközi betörőjét, Fehér Lajos volt pincért. A nyomozás során megállapították, hogy Fehér követte el e2en a vidéken azokat a betöréseket, amelyek most egymásután történtek. Igy Nagysomkuton az egyik bankot rabolta ki; majd a vámfalusi Fa­ipari r.-t. kárára követett el betörést s állí­tólag résztvett a dr. Ambrózy Sándor ügy­védnél elkövetett ékszerlopásban is. Fehér bűntársa volt Mihaliknak, annak az orszá­gos nevű betörőnek, akit a múlt héten tar­tóztatott le a szatmári csendórség. Fehér a betöréseken és lopásokon kivül könyörado- mány-gyöjtéssel is foglalkozott hamisított könyöradomány-gyöjtó ivek alapján. Fehér különben intelligens szülők gyermeke, atyja földbirtokos, őmaga gazdálkodó volt. Egy Ízben azonban atyja nevére egy 8000 ko­ronás váltót hamisított. Ezért a törvény­szék 8 hónapi börtönre Ítélte. Mikor bün­tetését kitöltötte, hazament atyjához, az azonban nem fogadta a házába. Fehér ekkor elkeseredve, nekivágott a bizonyta­lannak. Egy ízben a fővárosban összetalál­kozott valami Nagy János nevű betöróvei, akivel azután szövetséget kő*e, bejárták az egész világot s mindenütt lopásból tar­tották fenn magukat. Kóborlásuk közben Berlinbe vetődtek s itt beléptek abba a nemzetközi betörő bandába, amelynek a feje valami Braun József nevű kasszafuró. Baleset • i»tmir-erdMI roalon. Szerdán a reggeli kilencórás vonat alig hogy elhagyta a Kis-Lippa állomást,, a ki­térőnél kalauz kocsija kiugrott a sínekről és felborult. A kocsiban levő Szita Ferenc vonatvezetőnek ugyanakkor egy vasiáda a lábára esett, még pedig oly erővel, hogy a lábszárcsontja helyéről kiugrott. A szeren- csétleuül járt embert a szatmárgőzfürészi állomástól a mentők szállították be a köz- kórházba. Szita á!lapota nem veszélyes. SxAmonkérőszék. Szatmármegye fő­ispánja a vármegyei tisztviselők félévi te­vékenységének megvizsgálása céljából ok­tóber hó 5-én szárnonkéröszéket tart. Szódavíz roigalomba hozás*. E hó elsejével a szódavíz készítését és forgalma­zását illetőleg uj rändelet lépett életbe, a mehnek a régitől való leglényegesebb el­_______________________________szeptember 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom