Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-20 / 42. szám
t X. évfolyam. • Nagysomkut. 1912. október 20. 4'2-il; szám. KÖZÉRDEKŰ. TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSDMKUTI JAltASI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS-KÖZLÖNYE. Előrizelési ár : Egész évre . . . . 8 K Negyed évre . . 2 K. Fel évre . . . . . 4 K Egyes szívni ára . . 20 fillér Főszerkesztő: lör. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : ttarcsa IScnő, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki tér 384 1MECJELEKIK VASÁRNAP fizetendő dij, az aszfaltjárda költségei, a gazdasági iskola területéért fizetendő dij, továbbá annak bekeritési\k<íít^ge;:i Js ben- foglaltatnak a következőleg attápttptta meg: Bevétel . . . 21.891 kor. 55 íiil. Kiadás . . . 47.057 kor. 67 fiil. Fedezetlen hiány 25.I6Ö kor. 12 fill., mely fedezetlenhiány 33.094 kor. 25 fill, állami alő u'ái kiveendő 76"|;, pótadóval . lesz fedezendő. ó. Megállapította a községi közmunka 1913 évi költségvetést, mely szerint 3 kézi napszám után 3 kor. egy kétfogatu igavonó után pedig 5 kor. váltságdíj fizetendő. 7. A körorvosi kör székhelyéül — te- . kintettel az újonnan rendszeresített körorvosi körre — Nagysomkut nagyközséget jelölte meg. 8. Tudomásul vette községi jegyző ama bejelentését miszerint, habár a f. 1912. évre megállapított és jóváhagyott rendes és pótköltségvétések szerint a f. évre 98 és - fél "|0 községi pótadó volna kivetendő, — de a mennyiben az állami adó a múlt évinél magasabb teljes fedezetet nyújt a községi kiadások fedezetére 76 "[„ pótadó kivetése is. Örömmel járult tehát hozzá a képviselőtestület azon indítványhoz, hogy a f. évre 98 és fel ‘|0 pótadó helyeit csak 76°|0 vetessék ki. 9. Tudomásul vette, hogy a kórház Községünk rendes őszi közgyűlése, Nagysomkut nagyközség képvUelötes- 4üIete e hó 13-án tartotta rendes őszi közgyűlését a melyen a jövő 1913. évi községi költségvetésen ki.vi.il a község fejlődésére nagy hatással biró több ügyet is tárgyalt. Ugyanis végérvényesen letárgyalta a község villanyvilágitási ügyét, a létesített önálló gazdasági iskola berendezéséről gondoskodott, melyek a község fejlődését előmozdítani hivatottak. Örömmel konstatálhat juk, hogy a képviselőtestület minden irányban a község fejlődését mindinkább előmozdítani igyekszik és bátran mondhatjuk, hogy a község a már létesített aszfaltjárdával, a létesítendő villany világilássa!, önálló gazdasági iskolával és a közeljövőben létesíteni k látásba helyezett telefonhálózattal rövid idő alatt oly nagyot haladt, hogy bátran sorozhatjuk magunkat bármely vidéki kis városok közzé. Jól tudjuk, hogy erre-sokan azt fogják mondani, hogy emelkedett is a pótadó! Erre nézve azonban meg kell nyugtatnunk adófizető közönségünket, hogy az sem olyan veszedelmes, mini a minőnek sokan gondolják. Nézzük a járás és a megye területén levő sokkal kisebb községeket, a melyek adófizetői 120—200 ,J|0 községi pótadó terheit viselik és nincsen sem aszfaltjárdájuk sem villanyvilágításuk sőt még jó községi közlekedési újaik sem. Községünk adófizetői pedig az aszfaltjárda, villanyvilágítás és gazdasági iskola létesítésével felmerülő összes költségeket beleszámítva, a f. évben és a jövő évben is csak 76 j„ községi pótadót fognak fizetni. Tehát ilyen fejlődés melleit nem mondható, hogy az adózók túl vannak terhelve. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: 1. A községháza és állami iskola előtt létesített vasrácsos kerítés alapfalazatai munkálataira vonatkozó vállalati szerződést egyhangúlag elfogadta a képviselőtestület. 2. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a törvényhatóság jóváhagyta a képviselő- testületnek ama határozatát, hogy a kórház berendezésére és m" /.erekkel való ellátására 2000 kor. kölcsönt felvehessen. 3. A villanyvilágítás létesítésére a m. kír. kereskedelemügyi miniszter által felülvizsgált és az Elektra részvénytársasággal megkötött concessziós szerződést egyhangúlag elfogadta és a törvényhatósághoz való felterjesztését mondta ki. 4. A községi jegyző részére fizetésének 30 °|0-át drágasági pótlék címén egyhangúlag megszavazta. 5. A községi 1913. évi költségvetést a melyben a villanyvilágításért jövő évben A „Kövárviáék“ tárcája. Utóhangok, Néha Iliikor találkozank, szívem repes,.. .lüktet. Haragszunk ... és mégsem adhatjuk a feledésnek E ső szerelmünket. * Furcsa kincs az emlékezet: boldagít és büntet; Adva-adja boldogságunk s bünteti korai álmunk, Első szerelmünket. *- Azt mondják a szerelemre — nem egyéb ma : — üzlet. Igaz! Beleveszték én is s el nem feledhetem mégis, Első szerelmünket. * Azt is mondják: tündérálom, gyorsan jön és tűn el. A sors adta s el is vette, mert még az is irigyelte, Első szerelmünket. * Mosolygunk, a világ előtt rejtve hő könnyünket, Mit titokban ejtünk fájón,visszasírva a szép álmot: Első szerelmünket 1 . .. bog . ,. tsrjszeít nők kenyérkeressfe. Midőtt e kérdés fe'ett, e lap olvasóközönsége napirendre térne, . van még egy pár szavain. A szabadgondolkozás első nagy embere Rousseau, kora szellemével ellenkezve, bátran kimondotta : „Minden jó, mikor a Teremtő kezéből kikerül ; minden az ember kezei között fajul el. Ő kényszeríti a földet, hogy más föld terméseit nevelje, a fát, hogy más fa gyümölcseit teremje; Összezavarja, összevegyiti az éghajlatokat, az elemeket s az évszakokat: megcsonkítja ebét, lovát, rabszolgáját ; mindent felforgat, semmit sem akar olyannak, mint a természet alkotta, magát az embeit sem, ezt is idomítja, mint az iskolázott lovat, saját divatja szerint forgatja, mint kertje fáját.“ Nos — kérdem — nem természeíellenes-e a féríiak ama jámbor akarata, hogy a kenyérkeresetre alkalmas nő kezéből kiüsse a tisztességes kenyérkereset botját, nehogy erőre tudjon kapni... s a leigázó, magával szemben újra az egyenlő erejű, tudásu nőt lá-sa, mint élettársát; szóval féltékenyen őrködik affelett: nehogy a nő, az anya és gazdasszony szerepkörén túl is működhessék, mert igy könnyeu kisiklódhatnék férjemuramék körmei közül ? ! Ma csupán a házasság az egyedüli jobbágyság, melyet még törvényünk ismer. Bizony, nőink intensivebb mértékben rabszolgáink, mint azt a laikus szem látja s mint azt nőink is gmdólhák. Hisz épp azon tény, hogy nőink zöme nem is törekedik a gyámság alól felszabadulni, eklatáns bizonyíték arra, hogy rabszolgaságban ölnek. — S ha van is egy pár, ki közülök kiválva, e fonák helyzetből kiemelkedni, szabadulni kivan;... legyőze- tik, mert helyzete sokkal hátrányosabb, mint a férfié. Pedig hát ma, amikor a társadalom sogiti, sőt leemeli a szülők válláról a gyermeknevelés nehéz gondját, (óvoda, iskola, stb.) korántse oktalanság, de elengedhetetlen szükség, nőink foglalkozását, kenyérkeresetét kiterjeszteni főként azokra, kikurk a vak szerencse nem kedveskedett sok pénzzel, nagy hozománnyal. — a nő hivatása az anyaság, de nem önelad is, kedvező megélhetési feltételekért. így hát a modern no jogosan törekszik arra, hogy önmagáért és ne pénzért, magas- rangú összeköttetései révén szeressék. Bizony felette kívánatos, hogy a nő családot ne érdekből, hmem valóságos anyai ösztöne, egyéni érzelmeinek tisz aságábrn alapítson. Adassék csak alkalom a nő tehetségeinek, T
