Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-15 / 37. szám

2 KÖVÁRVIDÉK szeptember 15. egészséges gondolatnak indítékot,'melynek gyakorlati kivitele — ha nem is egészen — de legalább részben szüntesse meg a ke­nyérkérdést, amely egy nagyszabású társa­dalmi akció liijján, ki tudja, milyen vesze­delmes méretet ölthet még. Akiben egy embertársai élete és jólé­téért igazán lelkesülő szív lakozik, aki át- érzi a nyomor és nélkülözés minden fázi­sát, az tudni fogja hogy humánus köteles­ségen nem lehet érteni egyes egyedül a tények felismerése és a tények feletti okos­kodást, hanem igenis módot kell nyújtani arra, hogy enyhüljenek az embertársak gondjai. Ezt az enyhülést pedig létrehozhatja egy hatalmas és a nemzet minden rétegét átjáró akvió. Olyan humánus mozgalom, amely magába öleli elsősorban a nemzet vagyonos osztályát, másodsorban a közép osztályt. Mert tétlenül nem nézhetjük test­véreink, magyar véreink kínlódását. Itt tenni kell valamit és nein jajveszékelni. Akinek a gondviselés adott anny;t, hogy abból busá­san félretehet, az járuljon nagyobb ösz- szeggel, kinek gyöngébben jutott az szegé­nyebben, de okvetlenül tegyen a szegény­sorsnak érdekében. Ezt követeli a huma­nizmus az emberijog és a gyomor. Ha mimagunk nem teszünk felebará­taink érdekében lépéseket, ha mi magunk hagyjuk vagy elcseneveszedni vagy elpusz­tulni azt a népelemet, amely kérges tenye­rével szükséges, bár alantas munkát is végez, akkor milyen véleménnyel legyen a szegénysorsu magyar nép saját gazdagjai­val szemben. Kell-e csodálkozni, hogy oly könnyen hitelt ad a magyar a lelketlen szocialista izgatóknak, amikor azok a munkaadót vér- szivó piócának nevezik? Itt tenni kell, ha nem is az alamizsna 2<ild asztal mellé az álmukból /'elriasztóit nyírt louiuu akácok alá. Egy részeg német munkás ember tilt a szom­széd asztalnál. Rongyos volt és sápadt. Nyolc Uros tlveg ásitozott előtte.; most tették elébe a kilence­diket. Egész heti keserves munkajáiiak a bérét issza el ma. Merev, bárgyú tekintete beleveszett a sötétségbe, mintha gondolkozni akart volna valamiről. Talán a holnap jutott eszébe. Dühösen csa pott a durva asztalra még durvább öklével, csö­römpölve gurultak szét az Üvegek és miudegyie azt ordította : „ Kommt, was kommt.“ Mennyi filozófia. Az uj vendég mintegy villámlltésre kapta fel fejét, uiintba egy csöbör jeges vizet öntöttek volna végig rajta. Öukénteleuül ismételte e szavakat és jóleső nyugalom szállta meg lelkét. Érezte, bogy ebbeu az ostoba moudatbau van a lét problémájá­nak a kulcsa, melyet hiába keres a bölcs, pedig az állati ösztön minden indukció uélkttl is tud róla. A végzet hatalma az, melyet nem kerülhet ki senki. Nem is ő ölte meg a feleségét. A tátum a gyilkos. A végzett, mely már kezdettől fogva gyil­kosnak szánta. De hit akkor az a szegény asz- szony ? Erre a gondolatra láthatatlan kéz kezdte fojtogatni. Didergett . . .hiszen akkor az is ártatlan. Ki ölte hát meg boldogságátV Ki a gyilkos ? Ki? Szegény asszony! Ha most kellene megölnie, dehogy ölné meg ! . . . Egy távolabb eső asztalnál kesergő legéuyek mulatnak és egyre buzatják a cigányokkal. És síit a hegedű és zokogott a cimbalom. „Kitették a holttestet az udvarra.,.“ „Hej! nincs, aki véges végig sirassa!“ A gyilkos csuk bámnlt, bámult bele a sem­mibe, aztán lehajtotta lázas fejét a hideg asztalra. Es sirt hosszasan és sírt keserve-ieu . , . Cigány! hazudik a uótad ! A. L. t _ TUT „ érdekében a magyarság teszi azt, aki ad és ö lesz az a ki vesz, de tenni kell igenis a magunk érdekében, & nemzeti fajfentar- tás és a humanizmus érdekében. A tanév elején. Immár a nagy vakáció is haldoklik. Maholnap megnyílnak az iskola épület fa­lai és megkezdődik a komoly tanulás ideje. ; i Elegendő volt két'teljes hónap a pihe­nésre, mely idő alatt mindenre futotta. Az agy pihenhetett, a test a szellem üdülhetett, a lélek felfrissülhetett. A szorgalmas, ko­moly gondolkozásu ifjú bölcsen osztotta be vakációját. A természetben, az Isteni sza­bad ég alatt járt-kelt, majd testét edzette, tornászott, úszott, közben jól megválasz­tott könyvekkel szórakozott, hogy elméje se maradjon parlagon. Az ilyen ifjú aztán testileg, szellemileg megedződve, megacélozva, vidáman és gon­datlanul néz elé az uj tanesztendőnek. Tudatában van kötelességének, tisztában van céljával, jól tudja, miért tanul, tudja, hogy hivatásának kelj szentelnie a most elkövetkező időt, hogy esztendők múltával pályája legyen, foglalkozása, kenyérkere­sete, mert e nélkül néni lehet élni a társa­dalomban, a hazában, az államban. Ha tisztességes, becsületes akar maradni, akkor tisztességes munkát is kell végeznie. Akik ennek tudatában vannak, azokat ; nem kell félteni, azok nem elvesztett gvá- ! moltalan emberek, azok keresztül küzdik magukat idővel a nehéz és megannyi meg­próbáltatással járó életen. Az ilyenekből, i kötelességtudó józangondolkodásu honpol­gárok lesznek kiket nem térit el senki és semmi rögös és kisértésekkel teli útjaikon. Ezek az értékesebb elemet képezik. A másik csoport sajnos, a nagyobb hányad, a tunya, a rest, az akaratnélküli tanulók­ból áll, akiken még lehetne segíteni, ha némi akar tot, hajlandóságot mutatnak a javu- 'ásra. Hol ez nem észlelhető, ott kárba veszett szép szó, szigorúság, ott hiába min­den kísérletezés. A tanév elején tehát a hanyag, hányi veti, könnyelmű ifjúsághoz szólunk. Próbál­janak egyszer gondolkozni, elmélkedjenek cselekedeteikről, ténykedéseikről, vessék latba a tanárok, tanítók figyelmeztetéseit, vegyék figyelembe a szülök oktató szavait; gondolkodjanak, lássanak tisztán, szádjá­nak magukba és boldogok lesznek. Nem oly nehéz, rettenetes valami a ta­nulás. Egy kis kedv kell hozzá, másra nem szabad gondolni, ellenben mindig szem elölt lebegjen, a nagy, a nemes, a szent cél: a jövő, melyben önmagunkról kell gondos­kodni és a létfentartásért bizony elkesere­dett, kemény tusát kell vívni, de ezt el szántan, szilárd akarattal megvívja a józan ember és megelégedve gondol vissza az iskolában eltöltött esztendőkre, hol szintén kellett dolgozni, küzdeni, hogy valami váll- . hassék belőle és vigasztalja az a tudat, ; hogy most az uj küzdelemben, az uj harc- I ban már a régi, kipróbált vasakaraterőt viszi, és ennél elöbb-utóbb diadalmaskodnia kell. A győzelem a kitartóké! HÍREK. Közgyűlés. Élénk érdeklődés mellett tartott községünk képviselőtestülete e hó 8 án rendkívüli képviselőtestületi ülést, mely­nek főbb tárgyai a községünkben létesí­tendő önálló gazdasági iskola felállítása és a villamos világítás létesítése voltak. A gazdasági önálló iskola felállítását egy szavazat ellenében 26 szavazattal ki­mondotta a közgyűlés és köszönettel fo­gadta az e célra a Hosszu-növérek által felajánlott 7 hold földterületet. Tudomásul vette, hogy az iskola felépítésére a vallás és közoktatásügyi miniszter 18.000 kor. államsegélyt nyújt és beleegyezik abba, hogy a községnek meglevő mintegy 7000 kor. közös iskola és leányiskola alapja szin­tén e célra felhasználtassék. A villanyvilágításra vonatkozó és az Elektra részvénytársaság által a kereske­delemügyi miniszteri leiratnak megfelelően módosított concessziós szerződésének a ke­reskedelemügyi miniszterhez való újbóli felterjesztését határozta el műszaki szem­pontból való felülbírálás végett. Megállapította még a közgyűlés a vá- sárvámszedési jogbérbe adására vonatkozó árverési feltételeket és az árverés kitűzésé­vel a községi elöljáróságot bízta meg. A közgyűlés többi tárgyait is letár­gyalta. Árverés • vásár-vámterületre. A köz­ség tulajdonát képező heti és mindennapi vásárvámszedési jog 6 egymást kővető évre bérbe fog adatni. Az árverés megtartására határidőül a f. évi október hó 15 ik napja tűzetett ki. Az árverési hirdetmény lapunk mai számában olvasható. ' Uj járásbíróság vármegyénkben. A mire a felsőbánvaiak oly türelmesen, de joggal várnak — Csenger nagyközség már megkapta a k r. Járásbíróságot. Jövő ta- vaszszal a község által megajánlott telken már meg is kezdik a bíróság épületének munkálatait. Beírások eredménye a nagybányai főgimnáziumban. .Az állami főgimnázi­umba ez idén 374 növendék iratkozott be. Tíznél kevesebb mint tavaly. Különösen nagy apadás mutatkozik az első osztályban, a hova csak 77 növendék jelentkezett, ho­lott tavaly 100 volt. Az igazgató ezt a tavalyi vörhenyjárványnak tulajdonítja. A beiratások eredménye különben a követ­kező: I. oszt. 77‘ II. oszt. 88, lil. oszt. 47, IV. oszt. 48, V. oszt. 31, VI. oszt. 28, VII. oszt. 36, Vili. oszt. 19. Szept. 5-én volt a tanév ünnepélyes megnyitása, azután meg­kezdődött a rendes tanítás. Uíjutás as államvasutaknál. Érdekes újítás van tervbe véve az államvasutaknál. Ugyanis külföldi mintára azt tervezik, hogy a kocsik ülőhelyeit számokkal lássák el s igy a ki jegyet vált utazásra, megkapja egyúttal a kocsi ülőhelyének számát is. E szerint, ha valaki például Nagybányától— Budapestig utazik ll-ik osztályban a kapja az A. kocsi 6-ik számát, az a hely más ál­tal le nem foglalható; senki arra nem ülhet, mert az Budapestig jogosan az övé. Az újítás által sok kellemetlenség szűnik meg s a zsúfoltságnak is korlátokat fog szabni. A tuberkulózis és a női ruházko­dás. A modern nőiruha egészségügyi hát­rányairól sokat Írtak már az orvosok, de v

Next

/
Oldalképek
Tartalom