Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-16 / 24. szám
X. évfolyam. 24-ik szám. Nngysomkut. 1912. június 16. KM«riceté«Í ár: Égést érrs .... 8 K Negyed évrs . . 2 K. Fel évre .....................4 K Egyes szám ára , 20 fillér Fő szerkesztő: I»r. ülaavazky Viktor. Felelő« szerkesztő: Bírni Honé. Szerkesztőség és kíedéhiVeul. Nagysomkut.Teloki-tér 384 MKtiJRLBNIK MIIUIBK IASÍRNAB A magyar vidéki városok. Thirrinjj Qusiláv szerkesztésében: A városok statisztikai Évkönyve cimen megjelent mostanában a vidéki városok statisztikája. Magába foglalja mindazokat az adatokat, a melyek a magyar városok népesedési, közigazgatási, közművelődési és közigazgatási életét ábrázolják. Ezek a számcsoportok hiven illusztrálják a jelent, beszédesebben minden ékes szónál. De többet is mondanak. Világot vetnek arra az erőre, a mely á magyar városokban megvan, hogy a városi élet erős fejlődésével a nemzeti fejlődés is biztosíttassák. Az már általánosan ismeretes a tapasztalatbólis, hogy a magyar, s 'dásnak első sorban a városok a legszilárdabb oszlopa ; tehát nem mulaszthatjuk el újra meg újra éppen ezt a szem pontot kiemelni, a mikor a városok emelését sürgetjük. Természetes ez nem jelenti azt, hogy háttérbe engedjük szorulni a falu védelmét s a falusi lakosság művelésének fokozottabb ápolását és terjesztését. Annál kevésbbé, mert hisszen az is tapasztalatilag igazolt dolog, hogy a városi lakosság fizikai lápláló forrása ma is a falu és jó részben ezentúl is az fog maradni, minthogy a városi élet körülményei mindig visszahatással lesznek a népesség szaporodásának és fizikai erejének kifejtésére. De a szellemi és anyagi erők tovább fejtése mégis csak a városokban történhetik teljesebb mértékben; mert csak ott gyűjthetők össze annak eszközei; ott hathatnak egymásra folytonos érdekkapcsolatuk által az egész kulturgépezet különböző szervei. A városok a gyűjtőhelyei a forgalomnak, keresekedelemnek, a nagyiparnak, a tudományos, intézményeknek, nagyobb körre kiterjedő közhivataloknak;; tehát az értelmi erőnek és az anyagi gyara- podásnak ők a hivatott gócpontjai. Es a számokból látjuk legjobban, hogy csupán a hivatalos városi szervezet nem elég a kulturfeladatok betöltésére: a hol az értelmi és anyagi erő kifejthetésének föltételei nincsenek meg, vagy a változott viszonyok közt már meggyöngültek: ott a városok stagnálnak, elszegényednek, hanyatlanak. Nem csak a nemzetközi, hanem a helyi forgalom irányának megváltozása is az uj közlekedő eszközök következtében nem egy régente nevezetes városunkat aka?ztotta meg vagy vetette vissza, mig a forgalom uj iránya viszont jelentéktelen kisvárosokat népes, erős, haladó helyekké duzzasztott. Egészen speciális az alföldi városok fejlődésének menete, a melyek még nem is olv régen voltak épen csak népes falvak voltak, a mig áz egyoldalú őstermelés mellett a nagyipar s vele a kereskedelem kifejlődése meg nem kezdődött. Az ipar nagyobb arányú terjeszkedése emelte ki rusztikus voltukból nagyobb alföldi városainkat: a hol azonban még mindig a földmivelés dominál, a mire leginkább Hódmezővásárhely a példa; ott a népesség száma is alig növekszik, sőt még az országos átlagnak is alatta marad. Ez valóságos ujjmutatás arra, hogy mivel lehet a hátramaradt városokat a haladás útjára vinni. Nem lealázó értelemben használjuk a közfogalommá vált parasztváros jelzőt. Ez a kultúra bizonyos egyoldalúságára vonatkozik csak, a mellyel szemben más városok, különösen azonban a nyűgöti hasonló nagyságú városok a modern haladás minden eszközét felhasználták anyagi és értelmiségi fölienditésükre. Igazságtalanok lennénk, ha el nem is- mernők a haladás kétségtelen eredményeit és annak még nagyobb mértékére való törekvését. A legnagyobb haladás éppen a kilencvenes évek óta indult meg, s éppen az országos statisztikai adatok irányították a kormányzat és a közvélemény éberebb figyelmét a városok közállapotaira. Így a A „Kővár-vidék“ tárcája. Kern sikerült. Irta: Dóra. A nagy gyakorlatok előtt Brenner őrnagy maga elé hivatta Kondás kápláut. Jóindulatú pillantást vetett a feszes baptákban állő legényre, azután sképp szólt. — Az idei nagy hadgyakorlatok tartamára maga Kondás, lesz a kvártélycsináló. Mi a kvár- télyosináló kötelessége. ? — Örnzgy aruak jelentem alásan, a kvártély, csináló előre lovagol éa lefoglalja a legjobb szállást. — Idegen helységben hogyan akaija megtudni, hogy hol van a legjobb kvártély ? — Jelentein alassán, a leányokra bízom magam ! Az őrnagy szigorú arca mosolyra derült és a körülálló tisztek köbintettek. — Nem rossz, de járhat csalódással. Van ennél megbízhatóbb módszer. Figyelem Kondás .- A kvártélycimiálú megérkezés után rögtön kivonul a temetőbe. Mindenki oda figyelt, de főleg Kondás, akinek arca buta csodálkozást fejezett ki. — Verstanden ? ! — folytatta az őrnagy, megérkezés után rögtön kimenni a temetőbe. Ott körülnéz és a megboldogultak közül azoknak a neveit jegyzi föl magának, kiknek a legszebb sírkövei és sírboltjai vaunak. Tudja e, hogy miuek kell ezt megtenni ? — Önagy urnák jelentem alássan nem tudom, —■ Azért, bogy a tehetősebb családok neveit tudja meg. Megértett ? — Jelentem alássan, meg én. — Ismételje a parancsot. — A temetőben felirom a neveket azután beállítok az élőkhöz és ott foglalok le szállást az őrnagy ur és a tiszt urak részére. Aztán figyelem Kondás, nehogy a házi gazdák vagy a ház népe előtt egy hanggal is elárulja a cselfogást. Abtreten! Kondás távozása után a tisztekhez fordult Breuner őrnagy : — Fontos dolog uraim, praktikus diszciplinre nevelni a legénységet. A temetői ideát az uraknak is melegen ajánlhatom* Eddig még mindig bevált* Pompásan laktam mindenütt. Természetesen fel* tétlen diszerétiót kérek. — Szervusz ! » Kondásnak sok keserves fejtörést okozott a kvártélyozás. Egy becsületes arcú háztulajdonos például azt mondotta neki, hogy csöppet sem el* lenkezik. Csak jöjjenek a katonák, ha nem bánják, hogy náluk himlő és vörheny eset volt a házban. Kondás megijedt és már távzni készült, amikor a szemben levő tükörben véletlenül meglátta a paraszt ravasz, gúnyosan vigyorgó arcát. Erre gyorsan mást gondolt. — Fz éppen jó kvártély lesz. A paraszt rábámult. — Minek lesz jó? — Jó bizony. Van a maródiak között egy akinek szintén volt himlője mostanában. Azt tesz- szük majd ide hozzád.. A Ferencz József tudomány-egyetem bőrgyógyászati osztályán Prof. Marschalkó igazgató utasítására, kizátólag a Kolozsvári Henrich-féle gyógyszappanokat rendelik. Világhírű különlegességek: Kolozavárl Kátrány-szappan (teljesen kiszorította a külföldi gyátmányokat) IZZADÁS ELLENT Kolozsvári chrom ssappan BŐBKIÜTÉN VISZKETEK ELLKV Kolozsvári kén szappan. Szeplő, májfolt, stb. arctisztátlansag ellen Kolozsvári borax szappan. Híjhullás ellen: Kolozsvári Petrol szappan Ezenkívül •gész sora a világhírű gyögyszappanoknak, melyek minden gyógyszertarban és drogéria-üzLtben kaphatok. Ismertetőt készséggel küld: Kolozsvári Heinrich József gjógjszappangyár r,-t. Kolozsvárt.
