Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
2 kóvArvidék márciim 17. ambiciók szerint tülekednek. A helyi gyáralapító nem nézi azt, hogy hasonló üzem van-e már s hogy hol van az országban, hanem tele van gyáralapitási kedvvel, amely nem néz sem jobbra, sem balra. Ilyen körülmények közt, városaink igen helyesen teszik, ha Arad város példáját követik, amely mint látjuk, egy állandó és szerves, átgondolt és tervszerű iparfejtesz tési programmot kivan most kidolgozni, hogy a jövőben ez szolgáljon alapul minden iparfejlesztési akciónál. Ha valahol, az iparban igazság az, hogy egyik kéz segíti a másikat. Vannak olyan ipartelepek, amelyek szinte feltételezik egy másiknak a lételezé- sét és amint munkamegosztásnak kell lennie egy-egy gyárüzemen belül, úgy kell lennie az okos munkamegosztásnak egy-egy város ipari üzemében is. Ám ezt a megosztást nem lehet másként sem elképzelni, sem honosítani, mint csakis egy átgondolt és messze tekintő terv alapján, mint aminőt most Arad városa szándékozik kidolgoztatni. Ha igy igen nagy örömmel üdvözöljük Arad várost ez elhatározása alkalmából, vagy ha nem győzzük eléggé figyelmébe ajánlani többi városainknak ezt a követésre érdemes példát, szeretnénk a dologhoz még egy szempentot hozzáfűzni, mint amelyről azt hisszük, hogy a dolog érdekében való. Elhibázottnak és végzetesnek tartanánk, ha az ilyen városi iparfejlesztési programútok kidolgozásánál bizonyos egyoldalú szempontok érvényesülnének. Igen helyesnek tartjuk, ha azok a bizottságok, amelyek ilyen tervek vagy programmok kidolgozására megalakittatnak a városi adminisztráció és a kereskedelmi körökből választott férfiakból alakulnak. De sem tisztán a város adminisztratív vagy pénzügyi érdekei, sem a kereskedelmi érdekek nem lehetnek kizárólag irányitói ezeknek á programmok- nak. A mérnöki szempontnak és a technikai világnézetnek okvetlen szerepet kell juttatni ezeknek a terveknek kidolgozásánál, mert meggyőződésünk, hogy csak igy lesznek ezek a programmok a messze jövőre kiható és szervesen átgondolt tervek. Ha már a városi ügyek vezetésében a mérnökök nem juthatnak olyan hatáskörhöz, mint aminö őket jogszerűen megilleti, legalább az ilyen tervek kidolgozásánál adják meg mekik azt az irányitó szerepet, amely nélkül ismét csak tervezgetések lesznek ezek a programmok, de nem egyúttal komoly és a kivehetöség szempontjából kiérlelt tervei a jövő fejlődésnek. Községi közigazgatás. A «Magyar közigazgatás» e hó 10-iki számában Nagy Márton Biharmegye központi járási főszolgabíró által járása községeihez intézett és a jegyzői kar anyagi helyzetének javítását célzó felhívás jelent meg. A midőn ezen felhívást egész terjedelmében közöljük és vármegyénk összes járási föszolgabiráinak, mint követésre méltót szives figyelmükbe ajánljuk, kérjük, hogy a példát követve a jegyzői kar mostoiia anyagi helyzetén ilyen módon javítani szíveskedjenek. A felhívás szövege a következő: A jegyzői fizetések fölemelése. A napi sajtó híradásából értesülünk, már arról, hogy az orsz. jegyzőegyesület vezetősége tisztelgett a belügyminiszter ur előtt s feltárván a jegyző fizetési viszonyok tarthatatlanságát, mielőbbi orvoslás iránt esedezett. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök átvéve a feliratot, kijelentette, hogy nagy sulvt helyez a jegyzői kar működésére, a minek eddig is több intézkedéssel adott kifejezést. Ezen utón kíván tovább is haladni, mig elérhető lesz a cél, hogy nyugalmas állapot uralkodjék a jegyzői karban és jó szívvel végezhessék feladatukat. A kormánynak azonban most sokféle szükséglettel kell számolni és minden kívánalmat egyszerre nem lehet kielégíteni. Bizonyos mértéket be kell itt tartani, nehogy oly pénzügyi helyzet álljon elő, a melv még sokkal nagyobb bajokat okozna. Ha ugyanis ily gyors egymásutánban tennének eleget minden ember kívánságának, nem maradhatnának meg a mai jövedelmének keretében, hanem uj terheket kellene kiróni. Tulajdonképen tellát ez az egyedüli szabályozója annak, hogy milyen egymásutánt kövessen a kormány a kívánalmak teljesítésében. Újra hangsúlyozta, hogy a jegyzők kívánalmait mielőbb szeretné teljesíteni, mert tudja, milyen feladat vár erre a karra, hisz egyes helyeken a jegyző az egyedül reprezentánsa az állami hatalomnak és tekintélynek. Megígérte, hogy a legjobb indulattal fogja kezelni az ügyet és rajta lesz, hogy a kivánalmaknak mielőbb eleget tegyen. Ebből a belügyminiszteri kijelentésből megállapítható, hogy egyhamar fizetésjavitásra az ország legderekabb nemzetnapszámosai, a községjegyzők felülről nem számíthatnak. Minthogy pedig a mai drágasági viszonyok közepette, járásom (kör-) jegyzői tényleg a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek; mert megélhetésük az 1600 K ban megállapított pénz és természetbeni járandóságokból biztosítottnak tekinthető és mivel 30 évi hivatalos működésem alatt bőséges tapasztatatot szereztem arról, hogy lelkiismeretes munkát és pontosságot csak anyagi gondoktól ment tisztviselőtől lehet várni és követelni. Tekintettel végül arra, hogy járásomban az eddig is országosan elismert közigazgatási pontosságot a közérdek szempontjából továbbra is fentartani kívánom; de meg más oldalról nem tartanám méltányosnak, hogy a ma már minden téren észlelhető társadalmi mozgalom, mely a mostani valóban elviselhetetlen drágasággal szemben védekezést vált ki a köz- és magántisztviselők fizetés- javítására, csak épen egyedül és kizárólag az arra leginkább ráutalt községjegyzöi kart zárja ki a jogos önvédelemből, felhívom a községi elöljárókat, hogy terjesszék a törvényes alakszerűségek szigorú betartásával mielőbb egybehívandó községi képviselő- testület elé a községi és körjegyzők anyagi helyzetének javítására vonatkozólag a községekről szóló 1886. évi XXII. t. c. 66. §-a második bekezdésében foglaltatnak is figyelembevételével a következő határozati javaslatot: «Az évi 1600 K-ban megállapított pénz és természetbeni járandóság 30"|„-a, 480 K (illetve a kisközségekben a kör községeire a megállapított hányad szerinti ösz- szeg) személyi pótlék címén, kizárólag a mostani jegyző személyéhez kötve, l‘U3. évtől kezdve törvényhatósági jóváhagyás után, minden évben, a nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel, a közpénztárból, kőltségvetésileg biztosítandó fedezet mellett kiutaltassák.» Ezen felhívásom egyéb inditóokain kívül még felemlítem, hogy járásom községeinek lakói majdnem kizárólag földniiveléssel foglalkoznak. A mai drágasági viszonyok közepette pedig épen ezen társadalmi osztály jutott a legkitűnőbb, soha nem remélt anyagi helyzetbe. Nem volna tehát méltányos, ha az előterjesztendő kérelem szűkkeblű módon elutasittatnék. De szükségesnek tartom a személyi pótlék megszavazását már azért is, mert sajnosán tapasztalom azon divatos szokást, hogy igen sok helyen, igen sokan — jogügyleteik lebonyolításával nem a községi jegyzőt bízzák meg, hanem ebbeli igényeiket másokkal végeztetik el. Ezen szokás által a községi jegyző, miután anyagi rövidséget szenved, illető és méltányos, hogy már azért is anyagi kárpótlásban részesüljön. HÍREK. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Szende Sándor helybeli m. kir. járási állatorvost a X -ik fizetési osztályból a IX ik fizetési osztályba léptette elő és igy most már 3 rozetta díszeleg a gallérján. Az országgyűlési képviselő választék névjegyzéke. Szatmárvármegye központi választmánya e hó 4-én tartott ülésében a múlt évi választók névjegyzékének a folyó évre való kiigazítását elrendelte. A kiigazításra záros határidőül f. évi március 20-tól április hó 5-ig terjedő időt tűzte ki. Az összeírás illetve a kiigazítás íoga- I natositására a nagysomkuti választó kerületbe az összeíró bizottságokat a követke- ; zöleg alakította meg: Az első összeirási | szakaszba. Elnök: Brunner Károly Pribékfalvi lakos. Rendes tagok: Koin°röczy Pé- | tér kapnikbányai és Gabányi Nándor sza- ; kállasdombói lakosok. Póttagok: Szerafin , Elemér nagysomkuti és Székely Ernő kő- várgarai. A m á s o d i k összeirási szakaszba. Elnök: Gróf Teleki Sándor nagysomkuti. Rendes tagokul: Pap István és Szabó Ernő nagvberkeszi. Póttagokul: Szabó Albert kohói és Szerafin Elemér nagysomkuti lakosok. A harmadik összeirási szakaszba. Elnök: Dr. Olsavszky Gyula. Rendes tagokul: Barna Benő nagysomkuti és Halmá- gyi Lajos szamoslukácsi. Póttagokul: Erdőss Anrél csolti és Keresztény Lajos hagymás- láposi lakosok. A negyedik összeirási szakaszba. Elnök: Jeszenszky Béla. Rendes tagokul: László Sámuel nagysomkuti és Rácz Dezső kövárhosszufalusi. Póttagokul : Ungur Jakab pribékfalvi és Hirsch Ernő' erdőszádi lakosok. Szülők öröme, ha a csecsemő kitünően fejlődik. Gyakran zavarok állanak be a gyermek fejlődése körül, amelyek rendszerint az emésztéssel vannak összekötve. Ilyenkor a szülők orvosi tanácsra csak a világhírű «Phosphatine Fallieren * -sei táplálják a gyereket és a jó hatás el nem maradhat. A Phosphatine Falliéres a gyermek-tápszerek fejedelme, amely tartalmazza az összes nélkülözhetlen anyagokat. Szülök százezrei áldják e gyermek- tápszert.
