Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-03 / 9. szám

X. évfolyam. Níiffvsomliuf. 1912. március 3. 9-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETIL\P, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész év. e .... 8 K Negyud évre . . 2 K. Fel évié ......................4 K Egyes szem ára . 20 fillér Fő szerkesztő: Mr. OUavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Marna Menő. .Szerkesztőségéskiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MGr.JKLE!VIK MINUKM VASiltNAP Községi közgyűlés. Községünk képviselő testületé e hó 25-ikén rendkívüli közgyűlést tartott a mely tekintettel a terjedelmes és érdekes tárgy­sorozatra szokatlanul látogatott volt. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudó­sításunk számol be. Elnöklő községi biró a gyűlés meg­nyitása után üdvözölte a szép számban megjelent képviselőtestületi tagokat és a jegyzőkönyv hitelesítésére Máthé Athanász és Szende Sándor képviselőtestületi tago­kat kérte fel. Ennek megtörténte után községi jegyző előterjesztette a tárgysorozatban felvett ügveket és pedig első tárgyként a község tulajdonát képező ingatlan (korcsmahely) eladási ügyet. A mennyiben pedig a kép­viselőtestület nem jelent ezen gyűlésen az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-ban meghatá­rozott számban, ezen ügynek ujabbi tár­gyalására a folyó évi március hó 31-ik napja tűzetett ki. 2-ik tárgyul a községi 1912, évi jóvá­hagyott költségvetés került járgyalás alá, a melynek végrehajtásával a községi elöl­járóság bizatott meg. A gyűlés 3-ik tárgya az újonnan fel­állítandó második óvóda volt. A közgyűlés Bodnár György kir. tanfelügyelő e tárgy- bani átiratát örvendetes tudomásul vette a községtől kívánt 24 korona tanítói nyugdíj évi hozzájárulást egyhangúlag megszavazta. Bodnár György kir. tanfelügyelőnek és Áfán Lajos országgyűlési képviselőnek, a község- kulturális haladása érdekében kifejtett köz­hasznú tevékenységéért hálás köszönetét mondott. Negyedik tárgya a gyűlésnek a vár­megyei állami építészeti hivatal átirata volt, a melyben értesíti a községet, hogy a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a járda építésével kapcsolatosan az állami úttestnek a róm. kath. templom és a községháza előtti része is lesülvesztessék. A közgyűlés azt tudomásul velte és kimondta, hogy az azzal felmerülő költségeket a járda építéséből megtakarított költségekből fogja fedezni. Ötödik tárgyként a villanyvilágítás ügye került tárgyalás 'alá. A már huzamo­sabb idő óta vajúdó kérdés egy óriási lé­péssel haladt előre, a mennyiben a képvi­selőtestület, a mely már előzőleg kimondta, hogy a jelenlegi közvilágításnak nem is nevezhető közvilágítás helyett modern és a mai kor igényeinek megfelelő villamos világítást rendez be — a versenytárgyalási feltételeket megállapította és a versenytár­gyalás határidejét a folyó évi április hó 10. napjára ki is tűzte. A mennyiben tehát a kitűzött időre megfelelő pályázók jelentkezni fognak, a mit remélünk, úgy könnyen meg­történhetik, hogy még ez év őszén a villany fogja az aszfaltot megvilágítani. Hatodik tárgya volt a gyűlésnek a jóváhagyást nyert módosított községi szer­vezési szabályrendelet kihirdetése. A köz­gyűlés tudomásul vette és tekintettel arra, hogy a most jóváhagyást nyert szervezési szabályrendeletben megállapított magasabb járandóságokat a képviselőtestület még 1910-ben állapította meg, egyhangúlag kimondta, hogy a felemelt fizetéseket 1911-ik évre vissszamenőleg is kiutalja. 7. Török Lajos illetőségét nem ismerte el a köz­gyűlés. 8. Az anyakönyvi kivonatokért a múlt 1911-ik évben befolyt dijjakat áten­gedte az állami anyakönyvvezetönek és őt az elszámolás kötelezettsége alul felmen­tette 9. Herskovits Mór vásárvámbérlönek a mindennapi piac áthelyezése tárgyában be­adott kérvényére kimondta a képviselőtes­tület, miszerint tekintettel arra, hogy az ezen ügyben hozott törvényhatósági határozat felebbezés folytán a minisztériumnál van és elintézést még nem nyert, ujabbi hatá­rozatot ez idő szerint nem hozhat. 10. A községi biró azon bejelentését, hogy a te- nyész képtelennek nyilvánított 2 darab bikát 900 koronáért eladta, tudomásul vette. ll.A tenyész apa állatok tartásáról való gondos kodással a községi elöljáróságot bízta meg. 12. A vasúti állomáshoz vezetó ut építési és fenntartási költségek hozzájárulásába A „Kőváradéit“ íáreaja. Készülődés egy tárcairásra. Hulnap meg kell jelenni a lapomnak és miután egy munkatársam sem gondoskodott tárcacikkről, nekem, a szerkesztőnek kell hozzálátnom egy ilyen­nek a megirásáhez. Tehát rajta! Előbb csak skiz- zéket készítek s azután a jobbat kidolgozom. I. A vasúti munkás sorsa. Házassága évfordulóját keresztül ünnepelni egy vasúti munkás családpár. Estere nagy vacso­rára készülnek, melyre néhány ismerősüket is meg­hívják. — Bort hozzál magaddal, ha haza jősz a vasúttól, a többiről majd én gondoskodom. — így szólt az asszony a munkába induló férjéhez. Balti Janos keze alatt a vasútnál csak úgy ég a ruuuka, szinte azt szeretné, hogy gyors mun­kájával az idő is gyorsabban teljék. És munka közben folyton az eltöltött boldog házaséletről ábrándozik, az esküvő, a mézesbetek, a kis Jan­csika, a ki immár bárom éves, mind mind ott Iá* batlankoduak hatalmas homloka előtt és ő oly szívesen foglalkozik velük . . . Lassan-lassan már hat óra lesz, alig egy félóra hiányzik csak , . . milyen lassan is telik ez a kis idő ... Az állomás felvigyázó érces hangja felriasztja ábrándozásából: — Hé, emberek, a 3löos kocsit tolják ide a rakodó mellé a többi kocsikhoz ! Néhány munkás, köztük Balti János is sietve igyekeznek a parancsnak eleget tenni. Balti az álló kocsikhoz megy, hogy a hozzátolandót belé- kapcsolja. A tolatás lassan mén, nehéz neki a vaskapocs tartása, elereszti, s mivel is tölteué idejét ? .. . tovább (Űzi édes ábrándjait. Már otthon képzeli magát, meg is mozdul, lépked egyet is, kettőt is, mert im a kis Jancsi elébe szalad ... 8 nem veszi észre, hogy az ütköző mellé kerül. — Elesel Jancsi, ne szaladj — szól szinte hangosan Uálti s sziutéére emeli kezeit és — brrr... — Hé, hó, János, vigyázz! — kiáltoznak a munkások, de már késő .. . Agyonszoritotta az odatolt vonat ütközője. És a mikor a megrémült munkások viss/.atolták a vonatot, Baltinak már csak roncsai felett tudtak sopánkodni. Ki vigye meg n borzasztó hirt á feleségének és épen ma este, mikor ötéves házasságuk évfor­dulóját Ünnepük, Nem! ezt egy se tudja meg­tenni. Hatósági emberek jönnek, helyszíni szemlét tartanak, jegyzőkönyvet vesznek fel, akárcsak egy vasúti talpfának mikénti elhelyezéséről lenne szó, azután hullaszállítók jönnek, elviszik a holttestet, a muiiKások pedig szomorodott s/.ivvel tisztogat­ják el a, bajtársuk vérétől áztatott földet . . . Odahaza a feleség türelmetlenül nézi, lesi az órát, és hogy ez a hatot elütötte, kicsi Jancsi fiát ölbe kapja, a ház elé megy, ott Jvárja haza sze- relmetes urát. No, ez egy kissé szomorú, meg hosszúkás lenne egy tárcának, ha kellőeu kidolgoznám, néz­zünk hát egy másikat. II. A házasságkSzvetitő ajánlata. Huszonnégy éves lehettem, mikor először kezdtem komolyan foglalkozni a bázasélettel és ezzel kapcsolatban az éu nősülésemmel. Egy át- dorbézolt éjszaka után szántam el magamat e fontos lépésre, hogy legyen valaki, ki visszatartson az efféle kiruccanásoktól és főleg a házbér és kosztpénz fizetési zavaraival örökösen ne küz- küdjem. Az apróhirdelésok utján megtudtam, hogy Brautlieferant Ádám a legelső rangun felül is elő­kelő összeköttetésű házasságközvetitő irodát tart, a hol, mint ezer és ezer elismerő levelek igazol- I ják, a legboldogabb házasságok jönnek létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom