Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
december 22. szerű alakot Írttok, lepkét s?állani a virágra, rózsát fakadni, galambot csókolózni alma virágos ágon a melyre tiszta ég borul aranyos kárpitjával. Elfödtem szememet a sörös fonatokkal, beletemettem arcomat. Fárasztó bolyongás után sötét olajfaerdők részegítő mélyébe tévedtem, a honnan nincs kivezető ut, csak csöndes meghalás, illatba fulva, hervadt levéltől eltakarva... A hajfürt abból az időből még ilyen ragyogóan pihent ott az öreg gavallér kezében. Régen volt... Ma már az is elveszítette ragyogó szépségét fehér lett. Az öreg gavallérnak az jutott eszébe erre gondolva, hogy Így mtilik el minden, s a mikor megfehérediink, igazi melegséget és szint csak a múlt emlékeiben találunk. H ? R E K. Tisztelt előfizetőinknek és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Esküvő. Székely Ernő jederi körjegyző tegnap dec. 21-én tartotta esküvőjét Désen Reisch Jennykóvel. Karácsonyfaünnepé'y ez óvodákban. A helybeli I-ső számú állami óvodában ma december 22-én d. u. 3 érakor, a II. sz. óvodában hétfőn, e hó 23-án tartják az óvódák vezetői a karácsony fa ünnepélyt, a melyre az érdeklődőket ez utón hivjak meg az óvó- dák vezetői. Személyi hir. Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, kir. tanácsos Schnébly Károly pénzügyi titkárral e hó 18., 19. és 20-án a helybeli kir. adóhivatalnál a szokásos rovan- csolást megejtette, Előléptetett tanfelügyelő. A valjás- és közoktatásügyi miniszter Bodnár György szat- mármegyei kir. tanfelügyelőt a VI. fizetési osztály III. fokozatába személyi pótlékkal kinevezte. A kis gyermek tragédiája. Faluhelyen gyakori, hogy a kút nincs körülkerítve, az ilyesmi aztán gyakori áldozatot követel. Bor- keszpatakon Ágoston Gergely 13 éves gyerek egy ilyen kútba esett s mielőtt segély érkezett volna, belefult. Megbüntetett tanító. Anderkó Sándor or- dőszádai gör. kath. tanítót a magyartanitás elégtelensége, a vizsgáló tanfelügyelővel szemben tanúsított tiszteleílensege és a magyar állameszmo ellen elkövetett fegyelmi vétségek miatt a vármegyei fegyelmi választmány 20u korona pénzbírságra Ítélte. Kurucestély. A „nagysomkuti Magyar Dalegylet,“ Méltóságos Gróf Teleki Sándor és nagyságos Mán Lajos országgyűlési képviselő diszelnöksége alatt, Nagysomkutcn a „Nagy Vendéglő“ nagytermében, 1912. év, december hó 26-án (karácsony másodnapján) este pont 7 órakor kezdődőleg, saját pénztára javára, zártkörű „Kuruc-estély“-t rendez. Műsor: 1. Rákóczi kesergője. Káldy Gjula „Kurucdalok“ c. gyűjteményéből. Négyes férfikarra alkalmazta; Szügyi József. Előadja a „Magyar Dalegylet.“ A teuor-solot énekli; Nagy József. 2. A kuruc költészetet ismerteti Veress József, igazgató-íanitó. 3. Tréfás dal a német táncra. Eredeti kurucdal. Négyes férfikarra alkalmazta: Végler Gyula. Előadja a „Magyar Dalegylet.“ 4. „Angyal és Ördög “ Irta: Szász Károly. Szavalja: Daray Rózsika, tanítónő. 5. Satyrikus dal. II. József császár idejéből. Négyes férfikarra alkalmazta. Végler KŐVÁRVIDÉK Gyula. Előadja a .Magyar Dalegylet.“ G. „Éj jeli zene “ Melodráma. Irta : Téglás Gábor. | Szavalja: Szabó Béla. Cimbalmon kiséri: , Kürthy Lenke; hegedűn: Hajnal Lajos. 7. „Nagymajtényi síkon..." Bujdosók dala. Szerzé: Novak Sándor; négyes férfikarra alkalmazta: Sarudy Ottó. Előadja a Dalegylet. 8. „Kedves temetése.“ Irta: Szabó Zoltán. Szavalja: Szabó Géza, tanító. 9. „Kuruc- egyveleg." Káldy Gy. „Kurucdajok" c. gyüj- teménvéből. Előadja a „Magyar Ddegylet.“ 10. Vig monologot ad elő Dcmjamin Gyula. 11. „Balogh Ádám nótája.“ és „Kurucok farsangi tánca.“ Férfikarra alkalmazta: Fzüsyi József. Négy szólamban énekli a „Magyar Dalegylet.“ A felette tartalmas s a kuruc költészet remekeit felölelő műsor után 50 db. értékes | tárgy kisorsolására, tombolájától következik. Világposta. Tánc reggel g. BeléptiJij: Személyjegy 1 kor. 60 fill. Családjegy 4 kor. A zenét Rác László zenekara szolgáltatja. Jó borról, Ízletes ételekről gondoskodva van. Jegyek előre válthatók: Tek. Bocsánczy Márton ur kereskedésében. A szatmári kir. kath. főgimnázium uj épületének félavatása. E hó 8-án és 9-én avatták fel fényes ünnepségek keretében a ! szatmári kir. kath. gimnázium uj hajlékát. Az első napon, 8-án a püspöki konviktus alapkövét tették le, felszentelték a kápolnát, majd kongregációs ünnepség folyt le, melyen Boromissza Tibor megyés püspök uj tagokat avatott fel. Másnap, 9-én volt a gimnáziom felavatása. Az ünnepélyt dr. Ratkovszky Pál főigazgató beszéde nyitotta meg, utánra dr. Vajay Károly királyi tanácsos, polgármester a város nevében mondott üdvözlő beszédet, dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigaz. gato a hitvallásos iskolákról beszélt. Végül Ratkovszky Pál átvette az iskolát és átadta rendeltetésének. Délben a Polgári kaszinóban diszebéd volt, délután pedig a gimnázium önképzőköre tartett ünnepélyes ülést. A felavatáson a helybeli gimnázium tanári karát dr. Rencz János igazgató, Pásztor István és dr. Péchy Alán tanárok képviselték. Kiket mozgósítanak háború esetén ? Az uj védciőtórvény megállapítja, hogy a mozgósítás idején kik vannak kötelezve tényleges szolgáiattélelre. Behívhatok: a közös hadsereg s a honvédség tartaléka és póttartaiéka, val tmint a népfelkelés is, mely utóbbihoz minisztertanácsi határozat kell. A honvédség kötelékébe tartozók, valamint a népfölkelők is kivihetők az ország határain kivül. Amint a mozgósítási rendelet megjelent, mindenkinek kötelessége, hogy föltétlenül engedelmeskedjék. A behivás alól való kibúvást szigorúin büntetik. Legenyhébb büntetés hat havi börtön. Népfelkelés kötelezettsége alá esik minden honpolgár, aki a 19-ik életévét betöltötte de a 42. életévet még nem haladta túl. A vándorbiróság. Az utóbbi napokban a nagyobb vidéki lapok poétikus bevezetéssel megírták, hogy már 1913. január elsejétől kezdve visszatér az a i égi, patriarhalis világban, hogy kakukfüttyös, terebélyes tölgyfák alatt tartanak törvényt a járásbirák, kik e célból bejárják a hegyet és völgyöt, maguk elé csőditve a panaszos pornépet és rögvest Ítélkeznek elevenek és holtak fölött. A „körcikk“, amely bejárta a sajtót, tévesen informálta közönséget. Való ugyan az, hogy az uj polgári pörrendtartás a falusi és a pusztai jogkereső közönség nagy kényelmére el4 rendeli, hogy az egyes járásbbóságok területén több apróbb törvénykezési kerületet kell alakítani, Ezeknek a kerületeknek központját azután egy-két hetenkint, előre megállapított napokban és időben fölkeresi egy-egy járás- biró s tárgyalási napot tart. Meghallgatja a panaszokat, kisebb ügyeket azonnal elintéz, rövid utón idézvén be a tárgyalásra a feleket. Hatáskörébe tartoznak a kisebb bűnügyek is. így például megszűnik az a képtelen állapot, hogy néha egy napi járásföldről a fél falut be kell idézni két szomszéd kölcsönösen kétes becsülete miatt. Ennyi igaz a dologból. mert a vándorbiróságok csak 1914. január elsején kezdik meg a működésűket. Egy esztendeig tehát meg be kell zarándokolni az akácloinbos falvak föl- és alpereseinek a kőből épült bírósági épületekbe. Csak 1914-ben ül vadonatúj talárjában a iárásbiro a kakukfüttyös, terebélyes tölgyfa alá, hogy .statáliter mondjon ítéletet a komámasszonyolc becsületsértési pőrében. Kémfogdosás mindenfelé. Szatmáron letartóztattak egy Bácsik Béla nevű embert, aki több katonának borozgatás közben pénzt ajánlott fel katonai titkok elárusitásáér. A katonák jelentették az esetet felettes hatóságuknak, amely őrjáratot küldött ki Bácsik elfogatására. A kémet beszállították a szatmári ügyészség fogházába. Igazságügyi határozat az eltörölt ünnepnapokra. X. Pius pápa az 1912. év Julius 2-án „Motu poprio de diebus festis“ címmel kiadott iratában a híveket felmentette a misehallgatás kötelessége és a szolgálat munka tilalma alól Űrnapján, Karácsony, Husvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (febr. 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (márc. 25.) és Kisasszony napján (szept. 8.) ; e napoknak ünnepi jellegét a/.onban nem szüntette meg. Ennélfogva a megjelölt napokat az igazságügyminiszter hatóságok ügyvitele szempontjából továbbra is ünnepnapoknak kell tekinteni s a kir. bíróságok és a kir. ügyészségek részére kiadott hivatalos naptárban vörös betűkkel kell feltüntetni. Bál az udvarban — Lénárdfalun. Faluhelyen nem oly udvariasok a legények a leányok iránt, mint a városban, legalább az alább megírandó példa ezt igazolja. A bálteremnek használt csűr 1 vegőjóben lélekző arszlánok erkölcsi felfogása más a gyöngébbeknek nevezett női nemmel szemben, mint a parketten tovasikló frakkos gavallórokké. Ne tessék rosszra érteni. Csak arról van szó, hogy ki haragudnék meg a mi dandyjeink közül, ha a tánc pirosló hevében egy bájos leány lábacskája tyúkszemére találna libbenni- Bizonyára még a legény kérne bocsánatot s áradoznék, hogy mi y boldoggá tette őt a szerencsés baleset. Nem úgy ám Lé- nárdfalu bálteremmé felavatott csűrében Szabó Ilona valahogy rálépett Búd Pável lábára, mire az udvariatlan legény elkapta a leányt s úgy bependeritette a táncosok közé, hogy az orvosok 20 napig gyógyuló testi sértést konstatáltak rajta. Persze az eset törvény elé került s a temperamentumos, de seinmi- eseire sem udvarias legényt a szatmári kir. törvényszék 8 napi fogházra Ítélte. Megvan a béke és egyetértés mindazon családnál, hol a szórakoztatást hangszerek nyújtják. E hangszerek a legnagyobb választékban, jutányos árakon kizárólag Wagner a „Hangszer-Király“ országszert* el ismert elsőrendű hangszeráruházában kaphatók (Bu„
