Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
2 KŐVÁR VIDÉK augusztus 18. az államhatalomnak. Visszanyeri azt az emberanyagot, mely értelmes, mely szorgalmas, mely példaképen állhat a kulturnépek között. Mert bizony, ha főcél az állami pénz- jövedelem, akkor nem számíthatunk egyébre mint népünk lasdu, de biztos elfajulására. Pedig népünk már elég viszontagságon és megpróbáltatáson ment keresztül. Kieget érezte a saját, valamint idegen hatalmasok nyűgét. Itt az ideje annak, hogy azt a bol- dogságot is élvezhesse, amit egyedül és kizárólag csak a tudás, az önismeret, az önbecsülés és önérzet nyújt. Országos Jstvánnapi ünnepély a Margitszigeten. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa augusztus 20 ra, Szent István napjára átengedte a Margitszigetet a üyermekszanatorium javára rendezendő ünnepélyre, oly kikötéssel, hogy a margitszigeti lstvánnapi közönség 1 koronás belépődíjért az egész napi ünnepség minden programmszámában résztveliessen és külön díj sehol sem szedhető. —A szigeti közönség ennélfogva, amikor megváltja i koronás jegyét, mar is lerótta a Gyer- mekszanatorium iránti jótékonyságát is és ezért díjtalanul vehet részt a Magyar Atlétikai Club páratlanul nagyarányú sportversenyén, amelynek első része az ifjúsági és szenior verseny lesz, mely már délelőtt fog a MAC. sportpályáján lefolyni a kővetkező számokkal: I. 100 vardos hendikep őjusági előfutamai, 2. helyből magasugrás, 3. 100 méteres hendikep előfutamai, 4. diszkoszvetés hendikep, 5. 200 méteres ifjúsági előfutamai vidékiek részére, 6. helyből távolugrás. — A szigeti sportpályán délután 3 órától szakadatlanul késő estig fog lefolyni az afhletikai nagy viadal, a dalárverseny és a tűzijáték.— Az athletikai viadalt Zuber Ferenc főmérnök, a MAC. igazgatója fogja vezetni. — A sportdijakat dr. Bezerédj Viktor belügyi államtitkár fogja személyesen kiosztani a győztes athléiák között. — A délutáni sportverseny számai a következők: 100 méteres ifjúsági döntő, magasugrás ifjúsági, 1(0 méteres döntő, sulydobás. 600 méteres hendikep, magasugrás, 200 méteres if usági döntő vidékiek részére, sulydobás ifjúsági, 1000 méteres junior, 400 méteres hendikep ifjúsági, távolugrás, junió, 1500 méteres hendikep, 300 yard, diszkoszvetés, 800 méteres ifjúsági, 3 4 ang. mértf. síkfutás junior, kalapácsvetés, 2 ang. mértf. síkfutás, 100, 200, 300, 400 méteres staféta futás, botváltással. — Azonkívül programmba beilleszkedik a Budapesti Csepeli Athletikai Club és a Magvar Testgyakorlók Körének klubközi birkozömérközése, amelyben minden súlycsoportban 2—2 birkózó vesz részt. A sportdijakhoz nagyobb összeggel járultak hozzá: Szmrecsányi Lajos érsek Eger 10b koronával. — 5J koronával: gróf Al- másy Imre, Pusziapó, dr. Bornemissza Tibor püspök, Szatmár, Légrády Testvérek Budapest, Magyar Agrár és Járadékbank Budapest, gróf Majláth György Zavar, Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank, gróf Nákó Sándor, NagySzentmiklós, dr. Párvy Sándor püspök Bethlenfalva, gróf Wenckheim László Békés. 20 koronát adományoztak: Baksay Sándor püspök Kunszentmiklós, Beocsini Cementgyári Unió R. T., gróf Jankovich László Szőllösgyörök, Kováid Péter és Fia, Lovassy Ferenc Bátor, Me- tiáner János érsek Nagyszeben, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Pucher István Budapest, Schiffer Miksa Budapest, Szent-István Társulat Bpest, gróf Teleky László Gyömrő, dr. Török Aurél, báró Wodiáner Albert Budapest és Zsolnay Cement és mészgyár r.-t. Budapest. Az egyes sportszámok között Győrffy János igazgató vezetése alatt a Budapesti Lyra Dalkör 100 tagú dalárdájával fog hangversenyezni. — A nappali tűzijáték is a szigeti sportpályán fog lefolyni délután 5 órakor és alkuimul fog szolgálni annak a beigazolására, hogy világos nappal is mily fényes tűzijáték hatásokat lehet elérni. — Ugyancsak szenzációs lesz az esti tü/ijáték is. — Az est beálltával.a fedett folyosó egyik oldalán két órás mozgófénykép előadást rendez az Apolló projectograph, mely újdonságainak legérdekesebb képeit hozza ki a Margitszigetre.— Azonkívül nagyszabású tombolajátékról is gondoskodott a rendezőség. — A közönség kényelméről teljes mértékben gondoskodott dr. Bárczy István polgármester azáltal, hogy külön omnibuszjáratot engedélyezett Szent István napjára a Népszínháztól a Margitszigetre azzal a kikötéssel, hogy ezek a kocsik ingyen kötelesek a közönséget a szigetre szállítani. — Aki tehát az omnibuszon váltja meg egy koronás jegyét, az ingyen jogosu't az omnibusz használatára.— Az > Ingyen a Mar gilszigetre« felírással ellátott omnibuszok felszállás céljálól hátból megállíthatók és szakadatlanul közlekednek. — A hídon egész nap egy korona a belépődíj felnőtteknek, gyermekjegyek ára pedig 60 fillér. A hajón a menettérti jegyek ára 1 kor. 40 fill., gyermek és katonajegyek ára 60 fillér. — Külön belépődíj az lstvánnapi nagy ünnepélyen egyáltalán sehol sem lesz. — Tájékoztatást egész napon át a gyermek- szanatórium központi igazgatósága ád (Stáhly-ulca 15., telefon 82 — 82 sz.) a belépőjegyeket a központi iroda külön bélyegköltség nélkül a rendelőknek telefonrendelésre is megküldi. Jegyek már is kaphatók valamennyi dohánylőzsdében, valamint a régi Nemzeti Színház előtti pavilionban is egész napon át. HÍREK. Az országos vásárról. E hó 14-én és 15 én tartatott meg községünkben az országos vásár és pedig az első napon a baromvásár, a mely igen élénk forgalmú volt, a mikor is több kocsirakomány marha lett Bécsbe is szállítva, A kirakodó vásár azonban annál lanyhább volt. A nagybányai országos vásár e hó 26. és 17-én lesz megtartva. Az eltörölt ünnepnapok. X. Pilis pápa a múlt évben jumus kelt »Supremi Discipline* kezdetű motupropriójábau íz eg\ házi ünnepeket redukálta s a magyar püspöki kar feliratára az a válasz, hogy a pápa ragaszkodik elhatározásához. Eszerint karácsony, husvét és pünkösd másodnapján, Űrnap, Gyertyaszentelő boldogasszony (tebr.) 2) és Gyümölcsoltó boldogasszony — Már, hogy haragudnék rád édes, kicsi ' feleségem ! — ölelte át a tiszteleten ur, mialatt valaki már harmadszor kopogtatta meg az ajtót. — Tessék ! — mondta hangosan Vadász Zol* tán, kibontakozva neje ölelő karjai közül. Egy kis csitri, síró leányka jött he az ajtón, kötőjével törölhette könytöl ázott bogár szemét. — No Giziké, mi baj van ? — kérdezte tőle a lelkész. Hüpögve mondta a kicsike s zokogással végezte:— Édes anyám igen rosszul van, kéreti a tiszteletes urat, szíveskedjék eljönni hozzá az űr- vacsorájával. — Azonnal megyek, leánykám, azonnnal. Siess vissza édes anyádhoz, mond meg neki. pár pere múlva ott leszek. Amint a kis leány eltávozott, útra készült a tiszteletes ur is. A kis Ilonka asszouy slirögve- torogva segitett neki. Szinte repülve hozta át a másik szobából a rendes kimeuő kabátját, miután a háznál a nagy hőség miatt vászon házi kabát volt rajta. — Vesse le édes a rajta levőt, magára segítem ezt 1 —- De hi*z’ magam is feldúlóit) venni, — szabadkozott a férj. — No azért hadd adjam én magára. Vesse le. ha mondom, a/.t a vászon kabátot! — Hagyj, kellek, hisz nem vagyok még tehetetlen öreg, nogy nem tudnám magam felvenni! — Jaj, de különös maga 1 Nekem semmiben sem szobád segituem ? No, engedje magóra adnom, ha szeiet! — makaeskodott a kicsike asszony. Vadász Zoltán elhalványulva vetette le magáról a házi kabátot s reszketve tartotta feladásra a kezét. — Nézze ... mi sz itt a jobb vállán?! kérdezte fürkésző szemmel, ijedt rezzenéssel a kis tiszteletes asszouy. Izé . •. semmi, no . . . sietnem kell ahhoz a szegény asszonyhoz ! — Ugy-o valami haja van a vállának ? ! — Dehogy . . . no, igen . . . gyermekkorom, ban leestem egy kis cseresznyefáról s elferdült akkor a vallani, de most ezen válltartót használva, észre sem vehető a kahát alatt a ferde*Óge; — szólt fojtott hangon, zihálló keb-dlel Va lasz s nem mert felesége arcára tekinteni, l’u lta, érezte, hogy oda egv nagy csalódó* jele van felírva. Félóra miilva került vissza a haldokló szegény asszonytól. Rettegéssel, félelemmel kereste szeme akkor a felesége arcát. A finom, gyermekded feliér arc ki volt vörösödve a sírástól s azokból a szép nefelejts szinti szemekből még akkor is szivárgott a köny. — Mi bajodvan, édes mindenségem ? — kérdezte tőle, megsimitva az aiaoyosfényü bajkoro- najat. S az nem válaszolt, hanem két karjára borult az asztalnál ülve. — Tán azéit sir . . i a vállam miatt?! Erre sem emelte fel fejét, csak úgy az asztalra borulva mondta : — Én nem tehetek róla . . . tudja már milyen vagyok !... Miért nem mondta meg előre! Hisz kötelessége lett volna ... Vadász Zoltán megtörtén rogyott össze egy székre s oly összezsugorodva ült ott, mint egy hetven éves agg. „Büntetsz uram — Istenem, amikor menyegzőt tartottam akkor, mikor hazám élet- halál tusajat vivta ellenségeivel \u sóhajtotta önváddal, majd fennhangon szól ; Igaz, bűnös mulasztást követtem el. hogy nem vallottam meg hibámat előre ... De most már mit Csináljak . . . Teremtő Atyám .. . mit csináljak ? ! — Adja vissza szabadságomat! — zokogta mintegv öntudatlanul a nő. Öldöklő csend következett erre. Halálsápadtá vált a féifi arca. — Szabadságát ad;ant vissza?! — szólalt meg végre. — De hogyan adjam vissza ?. , . mondja, az Ég szerelmére, hogy adjam vissza?! A kis szőke asszouy felelet helyett hangos zokogásba tört s épp akkor, arra visszhangkép, kívülről még hangosabb zokogás hallatszott he. Mély megdöbbenéssel tekintett föl a megkínzott lelkli ember, az a'töhoz ugróit s kinyitotta. —- Az öreg egyházfi sirt a folyóson s amint meglátta papját, mélységes fajdalommal kialltóttá : — Tiszteletes uram, vége a szabadságunk !.. Vége a hasának, vége mindenuek ! . . . Hej jobb lett volna meg sem érnünk ezt! Most mondta Sipos Gyurka, hogy a magyar hadsereg letette a túlnyomó erő előtt Világosuál a fegyvert. Menekül a ki tud ... Oh Isten, hogy engedheted megölni szegény hazánkat! Mintha cikázó villám csapott volna le előtte, oly rémülten rándult meg Vadász : — Oh szív szakadj meg ! . . . Őrjítő tudat némtilj meg! .. Szivet fojtó s égető köny folyj, mint a zuhatag! Elveszett miudeu ! . .. Elveszett mindenem ! Ingadozó léptekkel ment át a szomszédos szobába Íróasztala fiókjából valami sötét tárgyat húzott elő g úgy állt a két szobát elválasztó ajtó küszöbére. —■ Ilona! — szólt nejéhez oly elhaló, fátyolozott hangon, mint mikor haldokló búcsúzik övéitől. Azokba a szép, mélázó, kék szemekbe szeretett volna még egyszer hosszan betekinteni. Semmi válasz .... fejét sem emelte fel a megszólított Nem láthatta többé a még pár órával azelőtt forró csókokkal halmozott tilndéri, álomkép arcot, csak azt a dús szőke hajkoronát, melyre az ablak alatti orgonáimkor közt átszürődö aranyos napsugár tündöklő fénysugár!, rajzolt. — Asszonyom! — szólt erre elszánt, keserű érces hangon. — Visszakapja a szabadságát! Szabad lesz ön a rabok hazájába!... Isten önnel! . . . A következő pillanatban egy irtózatog dör* dülés reszketeté meg a paróehia épületét.
