Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

2 KÖVÁRVIDÉK A törekvésnek e normális tartalma és ideális háttere eredményezte, hogy a magyar kormány a városok háztartásának rendezését komolyan célba vette s annak érdekében törvényjavaslatot készített. E törvény javaslat korszakalkotó jelentő­ségű, s nem csodálható, hogy országszerte a legnagyobb érdeklődést kelti. Meg kell állapítanunk, hogy ámbár a törvényjavas­lat a szervezés és a közszabadság legfon- losabb kérdéseit nem érinti, mégis azt a benyomást kelti bennünk, minha egy nagy rendszerváltozással állnánk szemben. E tör­vényjavaslat révén, mintha változást lát­nánk az á lam kormányzati és politikai cél­jaiban, minha a jelszavak hatása allatt egy irányban megmerevített nemzeti közszellem engedne a városokkal szemben tanúsított ridegségéből, mintha a városi politika ide áljai nem maradnának továbbra is olyan elszigetelten, mind eddig, de közelednék feléje a nemzeti ügy szeretete nyomán fakadó meleg érdeklődés. Érdekünkben áll. hogy ezt az érdek­lődést ébren tartsuk, s kellő önmérsék­lettel a partikuláris és egyetemes nemzeti érdekek között harmóniát teremtve, a vá­rosok háztartásának törvényhozás utján való rendezését lehelőve tegvük, s ezáltal a városok fejlődésének biztos talaját meg­építsük. Ezen célt kívánja szolgálni a belügy­minisztériumnak előttünk fekvő törvényter­vezete is. Minhogy pedig ez a hözandó törvényjogalapjának célszerűségétől és érős- ségétöl függ a város önkormányzati szer­vezet szilárdsága ennélfogva a legapróbb részletekig beható vizsgálat tárgyává kell tennünk a tervezetet s meg kell állapítanunk, hogy az a magyar városok helyzetének javítására s végeredményében a magyar állam megerősítésére és megszilárdítására alkalmas-e? HÍREK. liSzgyiili». Községünk képviselő tes tülete e hó 4-én délelőtt fél 12 órakor a nyáján kimentek. En ott maradtam és nem kaptam semmi enni valót. L)j ez uem bosszantott, mert volt nálam szalámi és gondoltam, hogy bezzeg inlllne a rektor sovány fia, lia annyit kapna, mint amennyit én ettem. Amint végeztem a/, ebéddel nyomban hozzáfogtam Ubrik Borbála históriájának -az olvasálioz. Négy érakor szabadon bocsátott a pedellus aki azt mondotta ! No most alaposan be voltál csukva, Én azt válaszoltam, hogy nem is törődöm a bezárással. Pedig hát nem úgy1 gondolkoztam, mert hiszen szörnyen unatkoztam odabent. Hétfőn délután a rektor berontott az osztá­lyomba és alig, hogy belépett, oikiáltolta magst : — Hol a Thoma ? En persze nyomban feláltam. Akkor azután kezdődött a komédia. Azt mond'« a rektor, bogy egy oly büot követtem el, amely p.íratlan az isko- Jaban, egy oly berostratesi dolgot, amelynél esők a D.áua-teniploin felgyujtása volt kltlömb. Umtos/, cselekedetemet csak egy őszinte valomassal tud­nám némileg enyhíteni. Közben (elszakította a száját, hogy látni le­hetett utalatos fogsorait, szörnyen köpködött és szemeit félelmetesen forgatta. En azt mondtam, hogy miről sem tudok és ő erre megátalkodott hazugnak nevezett, aki az égiek bosszúját hívja ki maga ellen. Majd az osztályhoz fordult és megkérdezte a fiuktól, vaj­közs'égháza tanácstermében rendküvili kép­viselő testületi ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. A kórház tulajdonát ké­pező egy darab 4000 koronás egy darab 2800 koronás értékű kötvény eladása tár­gyában hozandó határozat. Megjegyeztetik, hogy ezen közgyűlésen az 1886. évi t. ez. XXII, 1 !0.§-a értelmében a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül fog határozat hozatni. 2. A Neuchattel aszfalt r. társa­ságnak julius 9-én kelt értesítése mely- szerint a neki még járó vállalati díjból mintegy 46.000 korona kifizetésésére egyévi haladékot adni hajlandó 6 '/» kamat fize­tése mellett. 3. üróf Teleki Sándor és többek kérése a vágóhíd melletti patakon egy hid készítése iránt. 4. A községi elöl­járóság indítványa az állami iskola előtti kerítés költségeinek az állam által való megtérítése iránti kérelem benyújtása tár­gyában. 5. A járási főszolgabíró 2769 912 sz. rendelete a fedeztetést állomásnak 1913 évre való felállitási tárgyában. 6. Hirsch Jakab válalkozó kérelme a községnél levő tak. pénzlári betét biztosítékának érték pa­pírokkal va!ó becseréihetése tárgyában.. 7. A községi elöljáróság indítványa a Hirsch Izidor előtti hídnak kiszélesítésének kérvé- nyezése a nagyméltóságu kereskedelem- ügyi miniszter úrhoz. 8. Szerafin Elemér II. | biró kérvénye tervekért és költségvetése- i kért felszámított dijjak megállapítása és ki­utalása iránt. Községünknek egy ki­váló polgárát szólította el a kérlelhet len halál az élők sorából Benedek Fereticz polgár­társunk kiváló szorgalmának és munkás­ságának lelt áldozata. Mint iparos, mint polgár, mint egyházának tevékeny tagja min­denütt kitűnt a polgárság között. Az elhunyt a községi képviselőtestü­letnek körülbelül két év tizeden át tagja volt. Temetése a múlt hó 29-én ment végbe általános részvét mellett. Részt vett a temetésen községünk úgyszólván egész intelligenciája és polgársága. Megjelent a temetésen Qróí Teleki Sándor ur is. jou nem tudnak e valamit ellenem. A fiuk persze, bogy nem tudtuk semmit. Erre a tanáromnak mondta el az esetet. Azt, hogy reggel láhak, hogy a rektori szoba mellett való helyiségben be volt verve az ablak, az ablak me'letti kép keresztül liasitva és mellette egy nagy kő, amelyet csak én dobhattam be. A tanárom magán kivlil volt. Szakálla és haja égnek meredtek. Rám mordult és azt hal­lotta: Valid be gonosztevő, bogy te tetted a gya­lázatos dolgot. Azt mondtam, bogy mit sem tudok a dologról és hogy nem tu lom, miért éppen én lennék az, aki elkövette ezt a dolgot. A rektor megint ordított: „Jaj neked, liá romszor jaj ! Hiszen ha Midéiül, akkor var csak rád az igazi bltntetés !“ A rektor kiment. Egy óra mutva jött a pe­dellus és a rektori szobáira hivott. A rektoron ki­vid akkor a hitoktató is ott volt. A szörnyen meg­csonkított kép és mellette a kő egy széken voltak. A szék mellett egy kis fekete posztóval létéiitett asztalka, rajta két égő gyertya es fe­szület, A tisztelendő ur kezét a fejemre tette és igen nyájas volt, noha egyébkor igen ellens/.euve- sen viseiki dett velem szemben. — Szegény elvakult fin — mondotta — üutsd ki szivedet és valid be töredelmesen a bü­augrszins 4. A család az alábbi gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy a hőn szeretett férj, felejt­hetetlen apa, testvér és rokon Benedek Fe- rencz kiváló iparos, a református egyház pénztárnoka, községi képviselő és a polgár- ság egyik legkiválóbb tagja folyó hö 28-án éjfél után 1 órakor áldásdus és tevékeny életének 50-ik boldog házsságának 26-ik évében tíz napi kínos szenvedés után jobb­létre szenderült. Temetése folyó hó 29-én délután 5 órakor fog a református egyház szertartása szerint megtartatni. Nagysom- kut, 1912 julius hó 28. Áldás, béke és sze­retet virasszon drága kedves porai felett! özv. Benedek Ferenczné szül. Szász Terézia mint neje. Karoly, Vilma, Erzsébet, Sándor, Margit, Árpád mint gyermekei. Benedek József, Tebőcs Károly né szül. Benedek Julianna mint testvérei. Benedek Sándor mint nagybátyja, Szász József és családja, Szász Lajos és családja, Szász János és családja Miskoiczy Sándorné szül. Szász Mária és családja mint rokonok. A pálinka áldozata. Kövárremetén Izsák Ábrahám korcsmája előtti lóczán ju­lius hó 29-én egy középkorú férfit találtak meghalva. A megindult vizsgálat ,az elhalt­ban László Vilmos nagybányai vándorkár­pitost állapította meg, kinek halálát iszá- kosság következtében beállott szivszélhiidés okozta. Lázár János szamosfericsel lakos jul. hó 27-én gyanús körülmények között el­halt. halála előtt elmondta feleségének, hogy. aznap a szomszédos községből ha­zafelé tartott, útközben találkozott nehány falubeli legénynyel, kik kezeit lefogták s annyira elverték, hogy nehezen haza ván­szorogván, ágynak esett, hol még azon éjjel meghalt. Az Elöljáróság jelentése alap­ján nyomban kiszállott bizottság a boncz- vizsgálatot megejtette ugyan, de semmi oly nyomot, mely az erőszakos halálra engedett volna következtetni, nem talált. Valószínű, hogy az elhalt részeg állapota ­nőd. Lelkiismereted megkönnyebbül és az üdvbeu is részesedhetsz. — A helyzeteden is javíthatsz —- tette hozzá a rektor. Én nem voltam — mondtam én soha követ nem hajítottam a/, ablakba. A hitoktató most nagyon bosszúsan tekintett reám Majd odaszólt szektorhoz és azt mondta neki, hogy majd világosságot dérit ö erre az esetre, van rá neki egy biztos eszköze Oda vezetett az asz­talhoz, közel az égő tyergyához és szörnyű ünne­pélyességgel mondta : — Aleut pedig az égő gyertyák közt kérde­zem. A vallási óráról tudod, bogy a hamis eskü szörnyű bűn. Kérdem, bedobtad-e a követ az ab­lakon, igen vagy nem ? — En nem dobtam be semmiféle követ az ablakon — mondtam. — Felelj, igen vagy nem a miudeu szentek nevében. — Nem — mondottam. A Hit tanár a vállat vonogotta és azt mondta ; —- Bizony mégsem ő,volt. A látszat csal. A rektor erre elküldött Igazan örülök, bogy hazudtam és nem val­lottam lie, hogy vasárnap este én hajítottam be a követ a rektor ablakába. Bizonyos, hogy nem javítottam volna a hely­zetemen, sőt bizonyosabb, hogy kicsaptak volna. A rektor ezt csak úgy mond a. Ámde nekem is he­lyén van az eszem és nem fog kijátszani sem a rektor, sem a tisztelendő ur,

Next

/
Oldalképek
Tartalom