Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-23 / 25. szám

2 június 23. KŐVÁR VIDÉK Akkor lesz teljes harmónia az ifjú lélekben, ha kellőleg beosztva fordítja idejét úgy tes­tének, mint szellemének fejlesztésére. A lest és szellem összhangzatos ápolása ép testet és lelket ad. Ily csapáson haladva a fiatalság dere­kasan felel meg kötelességének, a fáradal­makat nem érzi, nehézségeket nem ismer, kedvvel forgatja a tankönyveket, gyorsan tanul, éles a fölfogása, gyors a gondolko­dása és célját eléri. Künn az életben meg hasznos, tevékeny tagja lesz a társadalom­nak és jó polgára a hazának. Tanítók fürdője alakulás előtt. Nincs az országnak egyetlen helyisége, ahol ne lenne ismeretes a tanítók társa­dalmi fürdője, üdülő és gyermek nyaraló- telepe szervezése érdekében, a természeti kincsekben oly gazdag bérces, vadregényes Székelyföld anyavárosából: Székelyudvar­helyről megindított nagyszabású részvény­társasági mozgalom. Miután ezen országos aclió célja egy mélyen járó sociális eszme helyes alapon való életre hívása, a köz javára való megteremtése, melynek áldásos kihatását majdan ezeren és ezeren fogják élvezni: ezen üdvös alapítást az ország tanítósága, papi, jegyzői, tisztviselői kara, úgyszintén a községek és városok, mint testületek, szövetkezetek, tájsadalmi alaku­latok. s a nagy társadalom kebeléből még igen sokan mások is hathatósan támogat­ják az alapítási tervezeten megtett és gyűj­tött részvényjegyzések tömeges beküldésé­vel. Igen, mert a tanítóság ez irányú moz­galmával nemcsak a felnőttek számára fog egy, az évnek minden szakában használat alatt álló gyógyfürdőt létesíteni, a székely­udvarhelyi Szejke fürdőn, üdülő és nyaraló­telepet a nagybaconi Uzonka fürdőn ; de a tanuló ifjúság számára egy nagyobb szabású gyermek nyaraló-telep — kolónia — fel­állítását is célba vette a 25 koronás rész­vények kibocsátásával. A közegészségügy szolgálatába állí­tandó hasznos intézmény lesz a tanítók társadalmi fürdője, melynek mielőbbi meg­alakítása valóban közérdek, s igy a szer­vezőkkel együtt arra kérjük olvasóinkat; támogassák azt, az esetleg még kinn levő alapítási tervezeteknek részvényjegyzéseik­kel, ellátott mielőbbi beküldésével, hogy az alakuló ülés összehívható legyen. Tájéko­zódásul, az alapítási tervezetek még üresen is visszaküldendők Qyerkes Mihály igaz- gató-tanitó omére Székelyudvarhely. A gyermek ifjúság és saját magunk testi ere­jének fejlesztése, egészségünk ép tése fontos magán, de azzal együtt a közérdek is lévén, siessünk mindnyájan ezen nagy jelentőségű országos alapítás támogatására. HÍREK. j ^ I IJ jos-lud or. Jakab Menyhért ügyvéd­jelölt, Jakab Sándor helybeli iparos fiát a napokban avatták fel a kolozsvári egyete men a jogtudományok Doktorává. Árlejtlsi eredmény. A községháza és állami iskola épületei előtt készítendő vasrácsos kerítésre e hó 18-án tartatott I meg az árlejtés. A köfalazatra Goldstein József és Varga János helybeli vállalkozók nyújtottak be ajánlatot. A mennyiben azonban a képvi­selőtestület tulmagasnak tartotta az ajánlott árakat, azokat el nem fogadta és. újabb ár lejtés megtartását határozta el. A vasrácsozatra Csorvássy Lajos haj­dúnánási, Tax Ádám nagyváradi, Bakos István miskolci és Dési Z$igmond nagysom kuti lakatos iparosok adtak be ajánlatokat. A képviselőtestület egyhangúlag a Csor­vássy Lajos hajdúnánási lakos ajánlatát fogadta el a kivel a szerződést meg is kötötte. Kitüntetett ügyvéd. A hivatalos lap pénteki száma jelenti: a király Korányi Já­nosnak, a szatmári ügyvédi kamara elnöké­nek, a közigazgatási szolgálat körüli érdemei elismeréséül! a Ferencz József-rend tiszti keresztjét adományozta. Kftrjegyzß választás. A megürese­dett vezendi körjegyzőállás betöltésére e hó 8-án tartatott meg a választás. Az állásra Szabó Elemér. Vicsay Endre, Dömötör Elek, Branch Dezső és Rimili Antal pályáz­tak. Az öt pályázó közül Vicsay Endrét választották meg nagy szótöbbséggel. A sasel.nnda áldozata Király Zoltán a szatmári református főgimnázium VIII. osztályú növendéke az osztályvizsgán elbu­kott, ami annyira elkeserítette, hogy szülei lakásán revolverrel főbe lőtte magát, azon­nal meghalt. Pályázató*«. A szatmármegyei alispán! hivatalnál megüresedett kiadói állásra jú­lius 3-án lejáró pályázat van hirdetve, Kér­vények Szatmármegve főispánjához adandók be. A misztótfalusi körorvosi állásra pályá­zat van hirdetve. Kérvények julius 5-ig a nagybányai főszolgabíróhoz intézendök. A kapnikbányai és a nagynyiresi körjegyzősé­gekben segédjegyzöi állásokra hirdetnek pályázatot. Az előbbire junius 25 ig, az utóbbira julius 28-ig lehet pályázni. Gyiiko*«ág. Kánvaháza község hatá­rában az arra cirkáló csendőrök holtan ta­lálták Dávid Jakab gazdálkodót. A fején hatalmas sebek tátongtak és arca a felis- merhetlenségig meg volt csonkítva. Drága aranylánca hiányzott és a pénztárcája sem volt meg. A csendőrség széleszkörü nyo­mozást indított és el is fogta a tetteseket Csula Vaszil és Csula György ottani legé­nyek személyében. Letartóztatták őket és a szatmári ügyészség fogházába szállították. A gyerniekrablő Két évvel ezelőtt történt, hogy a szatmári Irsik árvaházból eltűnt Guba Valérka hét éves kisleány. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a kisleányt elrabolták. A csendörség a leg­erélyesebb nyomozást indította és igy csak­hamar sikerült a rablót Babiák Etel sze­mélyében elfognia. A szatmári kir. ügyész­ség most készült el a vád anyagával és vén meg, hogy ezúttal nem ö a menuuyasszony, hanem nővére. Iván sietett haza a szép hazába, abba a kis ialuba, ahol majd várni fogja „0“ és majd el" mondja „Isten hozta !“ Mily távol is voltunk mi egymástól — mon' dogatta a fiatal ember; — Paris, títrassburg, MUncben, Bées egész örökkévalóság fekszik közöt­tünk. Szép az egész föld, szép a világ, de mégis legszebb a Laza földe .. . Most pedig halljuk Ormai Ivánt magát be­szélni. III. . . . Közeledtem a falucskához, ahoz a kis menyországboz, melynek „0“ volt az angyala . . . (Szemközt állottunk ismét: „Ö“ és én. Kis keze kozemben nyugodott, nyájas szemsugara szivemig hatott, édes mosolya megigézett. A kis Vilmából 3 év alatt viruló hajadon lett. Nem győztem be­telni látásával. Igen ő szép volt, mint a viruló élet. kellemes mint az illatozó virág, jó, szerény mint az artatlansag, vonzó mint a csáb, takarékos mint a hangya, szorgalmas mint a méh és házias mint a fecske. Egy hétig voltam a kedves körben. Gyönyörködtünk a mennyasszony, a szép Margit boldogságában. Pompásan mulattunk a lakodalom­ban ! Mindig az én Vilmám mellett voltam. Hisz oly sokáig voltunk távol egymástól, s oly sok mondani valóuk volt egymásnak. Es ismét el kellett válnunk. Nekem tanulmányaimat kellett befejeznem. A diploma és a szív néha karöltve járnak ! Fajó érzés, mély szomorúság fogottéi, mikor élt altunk. Eddig csak arról volt szó, hogy egy évig nem látjuk egymást. Mennyi minden történhetik egy hosszú év alatt . . . Nos, kiváncsi tudni az év tör­ténetét, rögtön befejezem. IV. Ormay István ezúttal Bécsben lakott. Szor­galmasan levelezgettek. Minden levél, melyet „Őu irt egy-egy boldogsággal többet hozott Ivánnak. Fél év múlt el. Ekkor a következő levelet kapta Vilmától: „Drága barátom ! Reszket a toll kezemben. Fejem ég, szivem repedni készít), midin e kinos sorokat irom. Holnapután lesz az esküvőm Féljem Barnai Károly- Oh miért kellett ezt megérnem? Bocsásson meg nekem drága barátom, de vannak az ember életében bizonyos körülmények, melyik a legszentebb érzeményeket is ‘megsemmisítik. Isten Önnel, s felejtse el a szerencsét!sn Vilmát.“ Szegény fiatal ember ! Hetekig láz gyötörte Elet Halál közt lebegett. A fiatal erő győzött. Az élet visszatért, de a szív meg volt ölve. Feledésre, szórakozásra vágyott. Kezeibe vette a záudorbotot és azóta nem hallott róla senki. * * * És „Ö“ ? „Ö“ csakugyan férjhez ment Neje lett egy 50 éves agglegénynek, kinek 40—50 ezer korona évi jövedelme volt. És Vilma, a szerény jó leánynak a szivét megszállta a nagyra vágyás ördöge. Hogy fény és pompa között éljen, nagyon drágán — életboldogsága áráo — szerezte uieg azt. V. Egy napon betoppan hozzám egy magas, be­teges kinézésű úri ember. Angolul szólt és Ormay Iván után kérdezősködött. — Öt éve már nem hallottunk róla, uram, semmiféle Hirt — mondotta elfojtott szomorúság­gal — pedig ö a legjobb barátom volt. Hát annjdra megváltoztam, hogy rám se is­mersz bennem Ormay Ivánt a? — Bizony nagyon megváltoztál. Elbeszélte azután, hogy Amerikából jön, ho mint vasúti mérnök működött, még pedig nagy szerencsével, mert szép kis vagyont szerzett, de azért csak haza vágyakozott! Én tudtam mit gon­dol és siettem neki a még négy év előtt kapott és cimére érkezeti: levelet kézbesíteni „őu irta, Vilma ’ Szótlanul olvasta végig, majd leült Íróasztalunkhoz s megírta a választ. A következő szavakkal nyúj­totta át mindkét nyitott levelet: — Ha átolvastad, küld rendeltetési helyére. Isten veled, most mar szivem nem vágyik úgy itt maradni. Az egyik levél szólt; „Egyetlen barátom!’ Férjem meghalt, ismét szabad vagyok. Oh Iván bocsásson meg, nyújtsa jobbját a szegény Vilmá­nak.“ — A felelet ez volt rá: „Asszonyom! Én nem vagyok az az ember, akit ma eldobunk, hol­nap meg felveszünk. En megbocsátottam Öltnek, de utaink örökre elválltak, 0, Iván.“ Türr A Viktor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom