Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-03 / 49. szám
IX. é\ föl vám. Nagvsomlmt, 1911. december 3. 49-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A ,.N VG Y30MKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K Negyed évre . . 2 K. Fél évre ......................4 K Egyes szem ára . 20 fillér Fő szerkesztő: Kr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : Kama Kenő, Szerkesztőség és kUdóhívatai.Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Kö/ség4nk baladása. Ha fig)relemmel kisérjük a városok és községek fejlődését, látjuk, hogy azok minden irányban kisebb nagyobb mértékben fejlődnek, haladnak előre. Óriási áldozatokat hoznak építkezésekre, csatornázásokra, vízvezetékekre és még ehhez hasonló közcélt szolgáló intézményekre. A mai modern kor megköveteli a leg- elhagyottabb a legszegényebb községektől is, hogy fejlődjön, alkosson és áldozzon. Nem csak a legtöbb község, de a legtöbb város is anyagi erejét jóval felülmúló befektetéseket tesz a fejlődés és haladás érdekében. Községünk is megtette az első és úttörő lépést a haladás utján az által, hogy aszfaltjardát létesít. A község lakossága, de főleg annak vezető férfiai belátva azt, hogy a mai kor igényei feltétlenül megkövetelik, hogy ne járjunk térdig érő sárba és egy utón a szekerekkel és marhákkal, hanem egy rendszeres és tisztán tartható gyalogjárón, a mi nemcsak kényelmi szempontból kívánatos, hanem közbiztonsági és köztisztasági szempontból feltétlenül szükséges is. A járda alapmunkálatait már ezelőtt hónapokkal kezdték meg községünkben és jelenleg is folyamatban van. Remélhetőleg a jövő év elején az aszfaltmunkálatokat is befejezik. Községünk lakossága nagy áldozatot hoz, hogy a község fejlődését a mai kor igényeinek megfelelően előmozdítsa. Hogy minő haladást jelent községünkre az aszfaltjárda és az ezzel kapcsolatos és már folyamatban levő ut lesülyesztési munkálat, azt majd csak akkor fogjuk látni, ha ezen munkálat be lesz fejezve. E hó 26-án tartott rendkívüli képviselőtestületi ülésben újabban tanú jelét adta községünk képviselőtestülete annak, hogy nem áll meg a fejlődés és haladás eme pontjánál, hanem áldozni és alkotni kíván tovább is, — mert egyhangúlag kimondotta, hogy villanyvilágítást létesít. Ugyanis Barna Benő községi jegyző által ez irányban megindított mozgalmat örömmel vette tudomásai és az általa beszerzett és bemutatott ez irányú tervek közül az »Elektra« r. társaság és Halász Mór ajánlatát tárgyalás alapjául el is fogadta. Egyben egy bizottságot is küldött ki, hogy a terveket szakértő közeg közbejöttével tárgyalja és legyen javaslatot a közgyűlésnek, a tervbe vett világítás létesítésére nézve. Tagadhatatlan, hogy ez újabb terhel- tetést jelent a községre nézve, de az nem olyan mérvű, hogy egy pillanatra gondolkodóba ejtsen bennünket annak nem létesítése iránt. A jelenlegi''világítás — a mi őszintén mondva nem is mondható közvilágításnak — körülbelül 2000 koronába kerül évenkint, mely összeg az újabban és újabban megszavazott utcai lámpák felállításával mindinkább növekszik. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a tervbe vett 100 izzó és 4 ivlámpával való utcai világítás csak még egyszer annyiba kerül és e mellett a magánvilágitás is modern megoldást nyer feltétlenül meg kell hoznia a községnek az áldozatot arra, hogy minél előbb létesitessék, mert ez által mód adatik arra, hogy mindenki modern világítást berendezhessen. Megvagyunk győződve arról, hogy a község ezt az áldozatot feltétlenül megfogja hozni és oda fog hatni, hogy a villanyvilágítás mielőbb fényeskedjék községünkben. A bizottság tagjául a képviselőtestület egyhangúlag megválasztotta: öróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Dr. Olsavszky Gyula, Dr. Simon Miksa,Pályi Béla.Olsavszky Simon képviselőtestületi tagokat, Barna Benő községi jegyzőt és Buttyán János községi bírót. Ha az aszfaltjárda mellé a villanyvilágítás is meg lesz és még ezeken kívül az in- terurbán telefon is létesül, a melynek érdekében Mán Lajos országgyűlési képviselőnk fáradozik, bátran mondhatjuk, hogy községünk fejlődött és óriási lépéssel haladt a modern fejlődés utján. Ä „Kőváradéi“ tárcája. ítz akarat ápolása és nevelése, Irta : dr. Olsavszky Viktor. Hódoló tisztelettel ajánlva Római Szent birodalmi széki Teleki Sándor gróf ur ő méltóságának. Első fejezet. Mindennapi életünk szokásokon van felépülve. Cselekedeteink rugója az akarat sem más mint veleszületett dispositiók és erkölcsi megszokás eredménye, vágyképzetekből vagy érzetekből eredő olyan állapota a tudatnak, mely állapotban a legerősebb tehát a legmegszokottabb képzet a kielégítésre szolgáló cselekvést létesíti. Az akarat nevelésénél a főczél tehát ilyen az akaratot vezető és kisérő szokások létesítése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a teljes tiszta önismeret.. Lelki inventárt kell készíteni jó és rossz tulajdonságainkról ki kell fürkészni 1 egelrejtettebb gondolatainkat; érzelmeinket, vágyainkat, hajlamainkat, törekvéseinket, hogy azokat minőségük szerint vagy erősítsük vagy mint akadályt a töké- letesbülés útjáról elhárítsuk. Igazságos vizsgálatot és kritikát kell önma- gtiuk felett gyakorolni és a megállapított „jó„ és „rósz“ tulajdonságokat egy „Jegyzőkönyvébe bevezetni és azt megezimezni ilyenkép : »Milyen vagyok én?!* A „milyen vagyok én“ kérdés után fel kell tenni a Ilik parallel kérdést: „Milyennek kell lennem.* E végből egy másik kis „Jegyzőkönyvbe“ vagy az I-ső „Jegyzőkönyv* második felébe fel kell jegyezni „akarat czélok,“ „akarat, irányzatok“ czimen azokat a szép és jó lelki tulajdonságokat a mtlyeket elírni megszerezni sajátunkká teuni akarunk. E két jegyzőkönyvet magunknál kell állandóan hordani és az akaratezélokat naponta legalább kétszer elolvasni. Az ember miodeu este számot ad magának arról, hogy az akaratezélt mennyiben sikerült elérni és ezt datum szerint bejegyezni. így tett a jellemnek és az akaraterőnek nagy mestere Franklin Beniamiu is. Az akaratczé’ra vonatkozó önutasitást mindennap meg kell ismételni, szóval és Írásban a legnagyobb figyelemmel és még az ágyban is este közvetlen elalvás elölt, mint utolsó gondolatot, feleleveníteni Miudeu akaratbeli önutasitást 10 napig kell feldolgozni és csak ákkor szabad áttérni másra. Az akaratot uera szabad valami egész, oszthatatlan lelki tulajdonságnak tekinteni. A kísérleti lélektan rég bebizonyította, hogy teljesen összefüggő, általánosan uralkodó akarat nincs. Az amit mi akaratnak nevezünk, az számos kis akarat-impulsusból és még más lelki és életlaui faktorokból van összetéve. Az akarat egyáltalában nem valami egynemű erő. Különben bárki is érezhette magában elégszer az akaratbeli inpulsusok összeütközését, Arról van szó tehát, bogy a leghasznosabb, legczélszerübb impulsusok jussanak győzelemre és tegyük ez elé oly erősökké, hogy az ellentétes impulsusokat leigázbassa. „Tudnunk kell, hogy az embernek nem könnyű egy alapelvet magáévá tenni, ha az ember azt naponta nem ismétli, nem hallja és nem aszerint cselekszik — mondja Epiktet a hires stoicus bölcsész. Azért valamely kialakult akaratbeli czél csak úgy lehet lelki sajátunkká, ha azt maguuban folyton ismételjük mindenkor következetesen alkalmazzuk és bevárjuk az időt, mig a kívánt megszokás lelkűnkben tényleg meggyökerezett: erkölcsi megszokássá, második természetünkké, tudatos ösztönünkké lett. E czél elérésére a lelki könyvvezetésnek fenti form áj ét kell alkalmazni. \