Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

K 0 V U! V I n í K 2 főleg mégis egész az utolsó időkig ugyan- egy fokon ál'tak. Értelmesebb, valamint legegyszerűbb parasztjaink mindeddig ép oly büszkén kér­kedtek magyar mivoltukkal, mint a mű­veltebb elem ; s midőn ütött az óra s vért és életet kellett áldozni e szeretett földért ép oly lelkesedéssel mentek érte harcba, mint emez. Sőt népünk asszonyai is alkalomadtán oly önérzettel vallották magukat magyarok­nak, hogy azt öröm volt hallani. S e körülmény, hogy nálunk a haza- szeretet felemelő érzelme a legalsóbb osz­tálynál is ennyire ki volt eddig fejlődve, csakis oda magyarázandó, hogy vafamint az értelmiségnél úgy ennél is nemzedékről nemzedékre tanították a gyermekeket kis­koruktól fogva honszereietre magában a családi körben. De vájjon igv van-e ez a jelenben is és miként lesz a jövőben ? Népünknek ama nemzedéke, mely még a családi tűzhelynél szívta magába a hon- szeretet ama bűvös forrását, melyből szá mos más nemes érzelem is fakadt, kevés kivétellel — immár roskadozik a reája ne­hezedő megélhetési gondoktól. Másrészt mindinkább züllik a lépten-nyomon kínál­kozó korcsmái mulatságok és mérget osztö hamisított italoktól. Már most megcsappant életkedvvel vagy züllött lélekkel, hogy regélne mind máig is, szép regéket gyermekeinek régi nagyjaink vitézi tetteiről s nemes cseleke­deteiről, melyekkel szülői meg az ö lelkét hevitették honszerelemre? Ily viszonyok között bizony a nép leg­több családjában nem élesztik és ápolják már e nemes érzelmet. De meg aztán mire valók is volnának az iskolák? Hiszen a szülők helyett úgyis ezeknek —• az azelőtt meglehetősen nélkülözött intézménynek — kell most gyermekeiket nevelniök s oktat- niok; hadd tanítsák hát hazaszeretetre is! De sajnos, a nép által leginkább láto­gatott iskolákban t. i. az elemiben s a pol­május 21.__________________________________ Cesarine hallgatott; aztán úgy tett, a mint az idegen szült. Csakhamar előkerült a kis fii i a ki éppen fölébredve, sírva fakadt. ÖnRéntelenül emlőjét nyúj­totta Cesarine a kicsikének, a ki a felajánlott ven­dégszeretetet alaposan felhasználta. Az idegen szomorúan jegyezte meg: — Lám, hamarosan alkalmazkodik ónhoz ; elfelejtette már az anyját! Könybelábadt szemekkel állt az idegen ne­hány pillanatig helyén, majd észretérve, szakga- tott rövid mondatokban beszélt Fejezzük he a dolgot. Nincs sok időm. Tu­dom. Önök szegények, fiatalok s szorgalmasak. Ezért fordultam Önökhöz. Van gyermekük elfogad­ják e az enyimet is ? Föltételeim ezek: Mától számított minden negyed évben 300 frankot kap Loiset közjegyző majd pontosan kiutalja az összegeket ; de a gyer­meket mindig el kell vinniük neki. Ha a gyermek nincs Önnél mit sem kap ügy nevelje fel, minta a magáé volna. Iskoláztassa s később talán járassa az egyetemre is. Minden kiadását fedezi a köz­jegyző. 20000 frank van nala a gyermek részére deponálva, a mit a nagykorúság a kor megkap . . Engem soha többé nem látnak viszout •.. Bele­egyezik ? ... Itt van ime ez első részlet. :. Az idegen 300 frankot tett az asztalra. A pénz látása döutött: megegyeztek. Tartom — mormogott Viktor a Cesarine de­rék asszony. gáriak két első osztályában bizony legtöbb- nvire vajmi kevéssé oktatják gyermekein­ket nazaszeretetre, mert a töténelemből, — mely tantárgy leginkább lelkesít a szép cr- zeményre — alig találunk ott valamit. Az egész történelmi tanulmánv abból áll, a mit növendékek az olvasókönyvből a magyarok eredetéről, bejöveteléről és legfeljebb még két-bárom királyunkról ol­vasnak. Ez pedig nem elég. E tantárgyat inkább csak a polgári iskolák harmadik osz­tályában kezdik tanítani, ha ugyan nem tanítják itt előbb a világtörténelemét, s csak a negyedikben a haza t. Amennyiben tehát a nép gyermekei­nek zöme elesik a történelem tanításától, hogyan fejlődhetnék ki nála továbbra a honszeretet felkölt érzelme? Tudjuk, hogy vannak lelkes tanítóink, a kik azért szabad előadásban gvakran be­szélnek a gyermekeknek nemzetünk lélek­emelő tetteiről, s minden alkalmat megra­gadnak amaz érzelem felköltésére és nö­velésére. De az ifjabb nemzedék hazaszereteté­nek nagyon is észlelhető csökkenése s faji büszkeségének megdöbbentő módon való aláhanyatlása, a mely pedig annvi alacsony tettől visszatartotta őt eddig: azt biz nyitja, hogy ily tanítóink még nincsenek kellő számmal. S a midőn aztán a nép gvermekei felnőnek anélkül, hogy a honszerelem keb- lökben, mélyebb gyökeret vert volna, ak­kor csodálkozhatunk e azon, hogy könnyen hajlanak a beözönlö idegenek Istent s ha­zát tagadó tanaira s. maguk is Istent és hazát tagadó eretnekekké válnak. Nép- és polgári iskoláinkban tehát oly ujitás volna, kivánalos, hogy mig a törté­nelem tanítását már az elemi iskola har­madik osztályában kellene ke/deni s azt fokról-fokra mind tei jedelmesebben előadctni ennek helyébe pedig törülni kellene az ele­miben a másodfokú nyelvtant s főleg a tör­tek számtanát, melylvel csak amúgy is tuiter hetik a szegény gyermekek gyenge agyát. Az idegen a gyermek fölé hajolt, megeső kolta hosszan s aztán igy szólt: — Mai cel a neve. — Isten önökkel ! Távozott­Az első negyed leteltével Loisel a közjegyzőt keresték fel. Cesarine a kis Marcéit a karján vitte, Károly fiát pedig a szomszédnő őrizetére bízta Félve léptek he a közjegyzőhöz, «le ez meg­nyugtatta ők t. Tudakozódott a gyermek kogyléte után, majd pedig a 300 frankot kiutalta a házas­párnak. Ez időtől kezdve boldogság köszöntött he h*j!ékukba. Szolgát fogadtak s gazdaságukat kibő­vítették. Jólétük emelkedett; takarékosságuk, szűk­markúakká tette őket. A gyermekek pompásan cseperedtek, erősödlek és nagyobbodtak. Cesarine mindkettőt egyformán gondozta, de tán inkább tö­rődött Marcella!, a ki a szerencsét, a gazdagságot, a gondtalan jövőt biztosította. Egy napon Viktor az udvarban foglalatoskodott, velőtrázó sikoly reszketette meg a falakat. A férfi berohan a szobai) i. a hol vérfagyasztó látvány' tá­rult eléje. Cesarine a régi nagy' állvány alatt feküdt. (Jgygyel-bajjal felemelte űrjét, kinek szerencsére nem történt nagyobb baja, «le a kis Marcel az holtan feküdt szétzúzott koponyával s összetörött tagokkal, Üvegek s tányérok ezer dirib-da rabja között. (Folyt, köv.) HÍREK. Fölhívjuk mindazon vidéki tisztelt előfi­zetőinket, kik lapunkhoz csatolt és a fennálló előfizetési tartozásukat feltüntető kiállított posta utalványt kaptak, hogy a kitüntetett hátralékot mie'őbh utalványozni szíveskedjenek. Személyi hír. Mán Léjos kerületünk országgyűlési képviselője Budapesti tartóz­kodásáról községünkbe haza érkezett. Házasság. Bányász Lajos kir. járásbi- rósági Írnok e hó 16-án kötött házasságot községünkben Smilovits Rózsikéval Weintraub Manó a kővárvidéki népbank pénztárroka ugyancsak e hó 16-án kö ött házasságot Szalavitz Szerénával. , A bndnpcUi ortodox főrabbi kitün­tetése. A hivatalos lap utóbbi szárna közli, hogy a király Reich Koppinak, a buda­pesti autonóm ortodox izraelita hitközség íőrabbijának sok évi buzgó és eredményes működése elismeréséül a királyi taná­csosi címet adományozta. Öngyilkosság E hó IG-én hajnalba a piaciért sátrak egyikebe egy 50— ő5 éves­nek látszó ismeretlen paraszt ember fel­akasztva találtatott. Kiléte eddig megállapítható nem vol', a mennyiben nálla semmiféle irás nem ta­láltatott és igy öngyilkosságának oka is ismeretlen. Eladó birtok. A Kolozsvári országos nemzeti színházi alap tulajdonát képező és Szolnok Doboka vármegyében Szakadás (Szakatura) község határában fekvő 697 kát. hold földbirtok, a Szamos t.o yói hajó vízi malom és rralomjog eladására nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter ela­dási hirdetményt bocsátott ki. írásbeli ajánlatok junius 12-g nyjjtandók b ;a va lás- és közoktatásügyi minisztérium segédhiva- taii főigazgatóhoz. A részletes feltételek a községházánál megtekinthetők. El ii tik választás. Dr. SchönplugBMa vm. t. főorvost a SzatmármegyH Orvos- szövetség csütörtökön nagykátolyban tar­tott ülésén, elnökévé választotta. Ej tb. tiszti alügyészok. C>aba Ador­ján főispán Dr. Merts László nagykároyi es Dr. Su'yok Sándor szatmári ügyvédeket tb. vármegyei tiszti aliigyészekké nevezte ki Halálozás. Lukács László dr. lacfa- lusi gür. kaih lelkész neje sz. Szerbák Paulina f. hó 12-én d. e 5ó éves korában elhaiálo ott. Lukács László volt orsz. gyű­lési képviselő éppen a megyebirot'sági gyű­lésen időzött, mikor neje meghalt s este 7 órakor ért haza kocsin, mikor már nej t halva találta. A gör. kath. hívek nagy rész­véttel osztoznak lelkészük gyászában. EJ járási állatorvosi állás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Felsőbánya város székhelylyel egy uj járási m. kir. mGtor- vosi állást rendszeresített, me ynek körze<ébe fog t riozni Felsőbanya, Kisbányc, Kap- nikbánya, Nyegrefulu, Dióshalon', Pusztate­lek, Kekesoroszfa u Szakállas dombó, Lac- falu. B'jfalu, Gyórkefalu községek. Esen állás brtö téseig a teendők vite’évei a nagy­bányai járási m kir állatoivos bízatott metz. Halálozás. Kölcsey Sándor debreceni kir- Ítélőtáblái biro pénteken este hűiden meghalt. Az elhunyt táblabnó "mikolai szár­mazású, rokona volt Kölcsey Ferercntk a Bymnusz költőjének és sokó:g működött törvényszéki bírói minőségben Szatmáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom