Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

IX, ^vfolynm. Nntrvftomluit, 1911. május 14, 20-ik szám. \ KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGfYáJMKIJ TI JÁRÁSI JE3YZÖIEÜIYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. EUriieléal ár; F.gáss *v># .... 8 K Vegyed évr. . . 2 K. Fel évi, .... 4 K Egyes sa.m ér. . 20 Altér Főszerkesztő: Dr. Otaavezky VtkUr. Felelő* szerkesztő: Barns Ben<. ■Si.rk.aitfiség és kiadóhivatal. Nagyaomkut,Teleki tér 384 MKtiJEI.KNIK MINUEK VA8ÁIIAAP Jiz emberiség egyik veszedelme. A szolidaritás gondolata, a szociális gondolkodás elterjedése az emberi önzés ebenere is önkénytelenül a szociális hygi* euere visz át. Hiába minden egoizmus, hiába jelentkezik koronként a* emberben a ragadozó állat és hiaba fordítunk bármily nagy gondot az egyénre minden takarga­ss ellenére a mélyebben vizsgáló elé tárul a nagy tömegnyomorekság, a betegek, de- generaltak, idióták óriási kontingense. A primitiv népeknél a nyomorékot egyszerűen megölték Az állatoknál is a tökéletleneb bek a természetes kiválasztás loytán el­pusztultak. Nem igy a Uulturembernél, hol a szeretet és az orvostudomány pártlogá saba veszi a tökéletlen egyéneket és való­saggal előmozdítja szaporodásukat. A há­ború azelőtt a gyengéket pusztította el, ma csak az erősek mérvnek háborúba és vesztik elelüket. Mindezért az emberi faj romlása e ősén előre halad. Ennek a fajromlásnak egyik legfontosabb tényezője az alkoho­lizmus. Midőn az emberi kíváncsiság az élesz­tett italokat felfedezte, már meg is szerette, mert azt tapasztalta, hogy a bennük levő narkotikum rendkívül kellemes érzést idéz elő. A fájdalmak sokkal enyhébbek lesznek a beálló bénulás folytán. A fájdalom ugya­nis nem más, mint túlságosan intenzív foka az érzék szervek által közvetített ingerek­nek. A fájdalom célszerű berendezése a természetnek, mert mintegy biztosítószelep módjára figyelmeztet nagyobb veszélyekre. A kis gyermek minden káros cselekvést röktön abbahagy, ha az fájdalmas kezd lenni. Ami tehát ezt a fájdalomérrést meg­szünteti, az az embert biztosító szelepjétől megfosztva, nagyobb veszélyek előre érzé­sét és az idejében való menekülést meg­akadályozz*. Az alkohol kellemes hatása is onnan ered, hogy érzéketlenné tesz a beálló agybénulás folytán, aminthogy a nagyobb fo­kú agybénulas,a paralyzis progressiva is rend­kívül kellemes közérzettel jár. Az alkohol a hideg és meleg érzését is gyöngíti, ezért bármennyire dicsérik is a szeszes ital télen melegítő, nyárQn hűsítő hutását, nagyon gyakran visz megfagyáshoz és napszurás- hoz. Ezért a kellemes érzéktelenitésert sze­rették már őseink is egyes kivételes alkal­makkor lerészegedni Szociális bajjá az al­koholizmus, azonban csak az újabb időkben vált, mert a technika fejlődésével olcsóbbá vált szeszes ital élvezése általános lett és az alkoholmérgezés heveny alakja helyett a krónikus forma jelentkezett. Pedig a ritka részegség még nem a legnagyobb baj, mert a szervezet kipihenheti magát, ellenben a krónikus alkoholizmus a sejtek következetes megmérgezéséhez vezet. És a hatás szem­pontjából teljesen mindegy, hogy az alko­hol mily formában jut a vérbe. A bor és sör kisebb alkoholtartalmát a pálinkával szemben is élvezni szokott nagyobb mennyi­ség pótolja és a vérre nézve a higitá^ mellékes a mennyiség mellett. A krónikus alkohol fogyasztás legnagyobb veszély^ abban rejlik, hogy szinte észrevétlenül ter­jed. A legtöbb ember még mindig nagyon mértékle esnek véli magát, midón az alko­hol káros hatása anélkül, hogy rögtön szem­betűnően jelentkezik, már megvan. A ré­szegség legalább szembetűnő és igy viss’za- ríasztó a szokásos u. n. mértékletes ivás ellenben sokáig lappangó bajokat idéz elő és ezért nagyon megtévesztő. A berni rend­kívül megbízhatóan (anonyme egyéni lapok­ból) összeállított statisztikai adatok szerint A nK5várYidák'* tárcája. Kétköinapi eset. Irta : D4ra. A kis S.erb Mein bonbont ropogtatott apró fogai kötött, amikor elgondolkodva, lassau végig­ment a kis külvúiosi Utcán. Találkára indult. Ta- lalkara, rme.y kissé megzavarta a ma délelőtti iioldog hangulatát. Mégis meg kellett történnie, Jóltevőjeuek — a gróf urnák — ajanló sorait, amelyek bejuttatják az ország legelső színházába, elrejtette a halmija belső zsebébe- E levélke adta meg neki a bátorságot arra ti, hogy szakítson hard Ottóval. Véget kellett vetni e lehetetlen viszonynak, noha Klári, a nővére hevesen ellenezte és árulás- " oak nevezte a Méla ellátását. Pedig Klárinak nin­csen igaza, mert neki. az idősebb leánynak köte­lessége lett volna megakadályozni Mélát abban,- hogy lekösse magát Bárd Ottónak, a szegény tani* tónak, lift Ottó néhány év múlva feleségül vehetné is Mélát — a szűkös anyagi viszonyok csakhamar megölnék a szerelmüket. Már a szülői házban is megeiegelle Mela a rejtett szegénységet, most már inas életre vágyódik. Megkeresi ö magának a bol­dogságot ! Más és bizonyára jobb életet teremt majd magának, de előbb szabadnak, függetlennek kell lennie. Sajnálta ugyan ezt a szegény, jó fiút! Sok szép órát töltöttek el együtt, titkolt egyetértésük első idejében. De most megelégelte véget kell vetni az egésznek A kezdődő uj életnek kereteim sehogy aem illett bele a szegény, szerény kis segédtanár .. . Most, hogy végleg eiüatárnzU magaban a szakítást, — sietve ment u kis cukrászdába, a találka hely ere. Dard Ottó már az egyik, gömbölyű febér, kis asztalkánál várakozott reá. Halvány pir futott végig csinos arcún, amikor meglátta Mélát akivel mar napok óta nem találkozhatott. Felugrott és elébe sietett. , Hosszú, keskeny kezeiben csaknem össze­nyomta a leány kis ke/ét. — Végre! Végre! — suttogta izgatottan. Méla türelmetlenül szabadította ki fogva tar­tott kezét. — Mi jut eszedbe kérlek — ez faj ! A fiú meg akarta csókolni a megbántott ke­zecskét, de a leány neru engedte. — Ne kérlek — moudta — még meglát valaki! Körülnézett a cukrászdában, de ott nem volt kivölök inas, csak egy öreg néni. akt újságot olvasott. Bárd Oltó kérdés nélkül fagylaltot rendel, Mélának, — de « máskor kedvenc hűsítő, ma sehogy setu Ízlett a leánynak. Elgondolkozva ka­nalazott benne és nem vetett ügyet a kis becéző, gyöngéd szavait a sem. Nyugtalanította Bárd Ottó­nak áradozó boldog öröme es hogy ma még a szokottnál is figyelmesebb és kedvesebb hozzá. Ez megnehezítette a s/.ándékut és ezért Méla arra gondolt, hogy legtöbb volna a zsebébeu lépegetett levélke segítségével, intézni el az ügyet. A dolog még sem volt könnyű, mint a hogyan — már több­ször — elképzelte ... Felsóhajtott és türelmetlenül dobbantott a lábával. Mily szörnyű nehez volt az ut a boldog­ság fele ! —- Mi bajod Méla? — mondta gyöngéden feléje hajolva a fitt — valami kellemetlenség ért ? Méla kapott az alkalmon és gyorsan kivette zsebéből a grófi koronával ékes levelet. — Szó sincs róla, sőt ellehkezőleg ! — mondta élénken. Ajánló levelet kaptam ! A fiú csinos arca elborult. — Hm! Méla apró lába hevesebben dobbantott. — És most komolyan hozzálátok. Mar hol­nap bemutatkozom és remélem, hogy szerződtetnek. Az Ügynökök révén soh’ se jutottam volna célhoz. Így persze ... Tavaszi ujdonságok megérkeztek BARARÁli A. ÉS TÁRSA utóda ezéghez, angol és franczia cosztűm kelmék, delinek, angol zelireá, cretonok ruhadiszek, azsurharisnyák. urak: részére kemény ás puha kalapok, sapkák, legújabb nyakkendők, ingek, gallérok és kézelők !s*olid kiszolgálás, feltűnő olcsó árak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom