Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-07 / 19. szám
KŐTÁRVIDÉK májtis 7. 9. edények kisebbedése folytán ezen kisebbe- dett szív és véredények arányához képest maga a vérmennyiség is aránylag csekélyebb ; minélfogva a test alkotásához szükséges vérmemt)iség elégtelen. A kora ifjúságban a külső okok következtében szerzett vérszegénység, ha huzamosabb ideig tart, az egész életére kiható bajt idéz elő, mivel teljesen soha ki nem küszöbölhető. Ennélfogva a gyermekkorban keletkező vérszegénység különös gondot igényel. Éhez járul, hogy a vérszegény gyermeknek nemcsak a kinézése, hanem a munkaképessége is az egészségesnek jóval mögötte áll. ügy testileg, mint szellemileg is hamar kimerül, fázékony és mindezek az ideges szimptó- mák, mint fejfájás, szédülés, szúrás, étvágytalanság, érzékenység soha sem maradnak el. A vérszegénység és a testi gyengeség kétségkívül elősegítik a hajlandóságot komolyabb betegségek iránt, mint bizonyos idegbetegség, vagy tuberkolózis. A fiatalság testi nevelése mellett fontos és megfigyelésre méltó feladat a vérszegénység meggátlása, a vérképző szervek erősítése, a jó vérminóségről való gondoskodás. Hogyan oldhatjuk meg legjobban ezt a feladatot? Mi az, ami leghamarabb vért ad és jó, egészséges vérminóséget biztosit? Erről még általában nagyon homályos fölfogások uralkodnak. Legfontosabb elsősorban a megfelelő táplálkozásmód. De itt nem arról van szó, hogy a gyermeknek ilyen-amolyan, nagydobbal »vérképző*-nek hirdetett, mesterséges táplálékot nyújtsunk, hanem elsősorban arra törekedjünk, hogy a gyermeknek a természetes, kellő mennyiségű és tartalmú táplálékot nyújtsunk. Hogy elégtelen táplálkozásnak természetszerűen a vérminóségre is kiható eredménye van, j könnyen bebizonyítható, ha szem előtt tartjuk, hogy hiszen a tápanyag az emésztési folyamat alatt csak vérré válik. Hiányos táplálkozásnál a vér ennélfogva vizenyősebb és elégtelen táplálkozásból eredő soványság leginkább párosul a vérszegénységgel. A proletár gyermekek vérszegénysége legtöbbször elégtelen táplálkozásra vezethető vissza. De a táplálkozás egymagában nem elegendő. Hány gyermeket látunk, akik a gondos és bőséges táplálkozás ellenére is sápadtak, hervadtak, inig viszont mások aránylag szűkös táplálkozás mellett szinte duzzadnak az egészségtől. A vérképzést ez a tényezők egész sora befolyásolja. E/ek közül kétségkívül első sorban a napfénynek van nagy jelentősége. Gyermekek, akik túlnyomóan fénynélküli helyiségben, sötét lakásban tartózkodnak, fakó szintiek lesznek, mig azok a gyermekek, akik a szabad levegőn és napfényben fürödnek, rendesen viruló szint kapnak. Habár a »szobasápadtság* amint már előbb említettük, nem egyértelmű a vérszegénységgel és felnőttek erre, többek között a bányamunkás, jó példa, akik éveken át többnyire a napfény kizárása mellett dolgoznak anélkül, hogy vérük látszólagos meg- rosszabodást mutatna. Mégis máskép vagyunk a gyermekekkel, itt a napfény nélkülözése nemcsak a bőr sápadtságát, hanem a tényleges vérszegénységet idézi elő. A vér festőanyagának képzésére jelentős szerepe jut a napfénynek is. HÍREK. Lapuk mai számából mellékeljük lapunk vidéki tisitelt előfiietöi fennálló hátralékát feltűntető postautalványt és nagyol kérjük szíveskedjenek most már a hátralékot befizetni, mert nem vagyunk képesek a nyomdai kéltségét fizetni. HeiybeM előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy a kézbesítendő előfizetési díj nyugtákat teljesen beváltani szíveskedjenek. Községi kSzgjOiés, Községünk képviselőtestülete ma délután 3 órakor, a községháza tanácstermében, rendkívüli gyűlést tart melynek tárgyai: 1. A járdaépítésre szükséges 120.000 korona kölcsön másodszori tárgyalása. 2. A községháza, népkert és vendéglő telkeinek kerítésére megtartott árlejtés alapján megkötött szerződés jóváhagyása. 3. A községháza és vendéglő épület javítására megtartott árlejtés eredményének bejelentése. 4 Wolf* ner S cég kérvénye 237 kor. 34 fill, községi pótadó visszautalása iránt. 5. Az 1910. évi akvi. kivonati dijjaknak az anyakönyvvezető részére való átengedése. 6. Községi jegyző indítványa a nagybányai postaszálli- tásnak — személyszállítással egybekötött —• automobillal való szá'litása Iránti kérelemnek benyújtása a kereskedelemügyi miniszterhez. Esküvé. Mátéffy József helybeli állami tanitó e hó 14-én tartja esküvőjét Móricz Erzsébet urleánnyal Sejóudvarhelyen. Vármagjet kSsgyülén. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága e hó 11 -én délelőtt fél 11 órakor tartja rendes közgyűlését Nagykárolyban a vármegyei székház gyűlés érmében. HlmUoitá*. Az egyéves gyermekek oltását, valamint a 6 és 12 évesek újra oltását Dr. Goldstein Ármin* körorvos e hó 7-én délután 4 órakor fogja végezni a községházánál. Minden szülő köteles oltásra köteles gyermekét tisztán és tiszta ruhába a kitűzött helyre és időben elvinni, meit ellen esetben p ^büntetéssel fog sujtatm. Nem kapnak kSsJegyiAséget. A m. kir. Igazságügyminiszter, a kir. járásbíróság utján arról értesítette a községi elöljáróságot, hogy a községnek kir. közjegytőség rendszeresítése iránti kérelmét ezúttal sem tartotta teljesíthetőnek. Vátlalkaiók figyelmek«. Járásunk főszolgabírója mint a vicinális úti bizottság elnöke, a Nagysomkut-nagynyiresi, a Nagy- somkut-csolt-bucsumfalvi es Nagysomkut- ptibékfalvi-feherszéki vicinális utakon szükségessé vált munkálatokra árlejtést hirdet Zárt ajánlatok május 9-ik napjának déli 12 óráig adhatók be járási főszolgabiróhoz. Nem lean yótvásár- A községünk részére engedélyezni kért pótvásárt a kereskedelemügyi miniszter nem egedélyezte, sen b'ikte ki a gyürlls ujját. Mély, tiszta fény nyel ragyogott ki a gyűrűből a brilliántkő. — Hát, folytatta Margit, a herceg megbolondult. Az egész társulat az ő pezsgőjét itta. Az é'i kedvemért tette és minden Üveg után ütvén kopeket kaptam az igazgatótól. Mezítláb kellett tan coluom az asztalon, a pezsgés üvegek között. És inni kollett, borzasztó sokat inni. Csak csárdást táncoltam, c«ak csárdást. Künn a kertben. Akkor már szeptember volt, litivös este. Akkor hüíteui meg Nagyon meghűltem. 0, ha meg nem betegedtem volna, tán el is vett volna a herceg Olyan bolond volt és engem igazán szeretett. Kedves fin csak olyan bolond ! Négyezer parasztja vo t ... Margit meiengve nézett maga elé. Lajos a gimnazista bámulva nézett az arcaba. Ida lesütötte a szemét, a tanitó kinos zavarábuu az állát va- kargutta, Stlzer mama a kezébe temette arcát. Csak az öreg hordár maradt a helyzet magaslatai'. Kezébe «ette Margit sovány, száradt kezét és szeretettel jssen simogntta. (szomorú csiHide»ségben gördült a gummike- rektt, egyszerre Margit, aki égőidéig a csaladot figyelt«, kifakadt. — Milycu különösek vagytok hozzám. Pedig én minden pénzt bazaküldtem. Miadeut. Nincs egyebein, csak a ruháim, meg ez a gyűri! » kezemen, meg ez a beton a fülemben, meg egy diádéul, amit Moszkvában kaptam. Meg a bajom, az én nagy bajom. Én meghalni jöttem ha/a. Háborúit az apju vállára és csendesen zokogott. az én Margit leányom! Feliér annak a lelke most J is, mint a hó. János bácsi ümmligött. De tisztességtudó ember volt és hallgatott arról, amit gondolt. A Salzer család tehat várta a vonatot. Türelmetlenül, s/ivdobogva. Ida vőlegénye is ott volt- ! A fiatal ember nevetve mutatott egy hálókocsira. j — Látja, ha átveszem magát, ilyen kocsiban megyünk nászúira. Ida elpirult, de kacagott. Azt gondolta magában, bár már ott tartanunk. Végre megjött a gyorsvonat. — Margit, édes, drága, szép galambom! kiáltotta Salzer mama ós egy magas, földntsöprö, feliér köpeuyho burkolt hölgy nyakába borult Aztán sorra ölelte, csókolta az egész család. Percek múltak el, mig Margit kiszabadult az ölelő karok közül. — Fáradt vagyok, kedves mama, mondta Vegyünk kocsit, menjünk haza. Elöl ment a család tiszteletteljesen utat nyitott neki. Ahogy a kijárathoz értek, Margit magas alakja ingadozni kezdett s elesett volna, ha Salzer papa oda nem ugrik, hogy megtámassza, Margit hátra fordult. A pályaudvar villamos ivlámpija épp az arcába világolt. Sovány. kimerült, halálsápadt arc volt. Csak a szép uagy fekete szemei maradtak a régiek. A hosszú ut alatt félarca- ról lekopott a rizspor és pulTadt sárga, egészségtelen bőr vtllaut ki alóla. Pedig mily szép erős és telt volt, mikor elment! — Nincs semmi baj, csak elszédtlitem egy kicsik — Nem csoda, ilyen hosszú ut utinszólt Sslzer mama. Vad fájdalom markolt az anya szivébe. Mivé lett az ö gyönyörű tanya! Megsimogatta a i gymnazisla fia fejét, az arcán forró, nehéz könnycsepp pergett végig. Utána a másik. — A mama sir — kiáltotta a gymnázista és maga ts pitveregui kezdett. Margit megfordult. Kitárta a karjait. Salzer mama zokogva borulta leányra. — Én édes ruhintom. drága csillagom. Mi tett belőled, mi vált belőled I Miattunk ó, csak miattunk ! — Hallgass, az istenért hallgass. Az izgalom csak árt. Mondta az orvos Uostoknau, hogy levegőváltozás kell és ny igalom. Toljes nyugalom. Jól enni, csak euni, tejet inni. A férfiaktól tartózkodni. — A férfiaktól! ó, jaj nekem, a férfiaktól, aüvitett Salzer mama. Ezt kellett megérnem, ezt! Valaki nagyot csípett a kaijaba, Salzer papa vo't. A fülébe súgta : — Ne bőgj, te banya. Te ordináré nő. Végre bérkocsiba ültek. Útközben Margitot köhögési roham lepte meg és a család megrettenve látta, hogy piros foltok támadtak a selyemzsebkendőn, amit a szájába-, nyomott. Mikor el állott a köhögés, a leány bánatosan mosolygott. — Kleoben történt, az Alhainbrában. Dom- brobovrszky herceggel mulattnak. Akitől a gyűrűt kaptam, amit az Idnnak küldtem a vőlegénye számára. Meg van-e még V — Megvan, szólt a néptanító és szégyenlő- |
