Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
L v IX. ínfíílvnm. Nnírvaomlnit, 101!. április 30. 18-ik • i KÖZÉRDEKŰ TÁ'iS.VDVL’in HEHLVP, A „N VG YS J.\í KU Pí JÁRVSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ElőNietéjii ár : Egész évre .... 8 K Negyed évié . 2 K. Fel évié . - . • 4 K Egyes színi ára . 20 ttFcr Főszerkesztő: 'Kr. OlsavKzky Viktor. Felelős szerkesztő: Kama Kenő, Szerkesztőség es kiaűohivatai. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MINDEN VtSÍKVAI* A kisgazdákról. Most hogy legutóbb husvél hétfőjén, az ország kisgazdái gyűlést tartottak, s megbeszélték helyzetüket, rá mulattak megannyi bajaikra és keresték vigasztalan sorsukból a kibontakozási módozatokat, nem lesz időszerűtlen nemzetünk ezen értékes, számottevő osztályával foglalkoznunk. Sajnos, de va'ó, hogy általában a kisgazdák az emelkedő közterhek és igényei fokozása állal nem is úgy, gazdálkodik, mint apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehet; a gondosan meg nem tisztított vetőmag gázát terem ; csekély számú marhaállomány után a földekből'kivont táperö nem pótolható. Nem vádként hozzuk fel ezeket a kis gazdak ellen, csupán rámutatunk ezen jelenségekre ‘s hozzátesszük, miszerint termeo szétesnek találjuk, hogy a kisbirtokon való gazdálkodás belterjesebb irányban nem fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem igen olvas szaklapokat, szak- könyveket, melyekből a gazdálkodás fejlődéséről tudomást szerezlielne, — nem támogat kiállításokat, nem hallgat felolvasásokat, melyekből ismereteit gyarapithatna, — nem tagja egyesületeknek, melyek a kisgazda gazdálkodásának fejlesztésével foglalkoznak és végül: nincs olyan szervezet, mely a kisgazda irányításával roglalkozlk s a tőkének a gazdaságban vgló jövedelmező befektetésére megtanítaná. A földmiveiesi kormányzatok már sokat tettek a* múltban a kisgazda érdekében. Földmives iskolákat, baromfi-tenyésztési képzöiskolákat állítottak fel. minta paraszt- gazdaságokat szerveztek és az állattenyésztési, tejgazdasági, szőlöszeti felügyelőségek, mind olyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdálkodásának fejlesztése. De a földmives-iskolákból. kikerülők nagy része a nagyobb gazdaságokban igyekszik szolgálatot keresni és ismereteit nem hasznosítja a saját gazdaságában a köz javára. Gondoskodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömörítse és a gazdálkodás fejlesztésére épen a tömörülésben rejlő anyagi, értelmi és erkölcsi erővel közreműködjék. A falusi gazdakör vezetői a faluból kerülnek ki s igy hiányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakorlati irányításra. Ezt kaphatnék erre feleletül. Ez nem áll. Szervezzünk csak falusi gazdaköröket. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat fejlesszék ! Mindenekelőtt igyekezzünk a kisgazdákat falusi gazdakörökbe csoportosítani, fejtsük ki előttük a tömörödésbeii rejlő erőt s győzzük meg őket, hogy amagi boldogulásukat egymás kölcsönös támogatásával sikeresebben mozdíthatják elő. A mezei munka szünetelése alatt tartson fenn a gazdakör alkalmas helyiséget, járatfasson földműveseknek való szaklapokat, szerezzen be hasznos olvasni valókat és nyújtson alkalmat arra, hogy a gazdák az olvasottak felett eszméiket kicserélhessék. Igyekezzék a gazdákat téli foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg irányát és fejlessze azt. A hol az iparnak csirái, ha még oly jelentéktelenek is' látszik azon- hizi ipar, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a házi ipartermékeinek keressen helyben vagy A - Kővárvidék" íáreája. }) 4 * Budapesti séta. * A nnpokban Pesten jártam De sok mindenfélét láttam Gyönyöi ti széles utczákat Ragyogd szép palotákat Változatos tarka képei Futkározd tenger uepet Országliazat imizeumot Színház mozi orfeumot Erczbdl öntve palatínust Öreg honvéd invalidust Eztrféle kirakatot Sok furcsa női kalapot Megfigyeltem a divatot •tiDe rám semmi agy nym hatott Mint egy ember-fájd téma — Tehetetlen siketnéma Hozzá keze lába béna. Ott Ul busán egy hordszéken A kerepest uf végen Sokszor ázva sokszor fázva Összetörve elcsigázva Kopott rongyos a ruhája Enni kér a topankája Sápadt beesett az areza Nélkülözés látszíK rajta. Újságot árul az árva Naphosszat vevőkre várva , Fújja a tél hideg szele I/.zasztja a nyár melege De ő nem törődik vele Csak legyen meg a kenyere. Valahányszor Pesten járok Sok sorsüldözöttet látok Szomorú tény de hiába Nagy a nyomor mostauába Elet van a napsugárba Mégis árnyék jár nyomába. — Felültem egy villanyosra Kimentem a Duna parira A Dunán átal hajóztam Budavárba felsikldztam Megnéztem a honvéd szobrot Kátettem egy virágcsokrot El imádkoztam egy dalt : „Isten áldd meg a magyart.“ Gyopár. Kévíekn vers. Szomorú a redakezid Rém kevés a tárcz.a ird Vers tiz évben egyszer akad Az is szimpla agyból fakad, így elmélkedik magába Újságíró otthonába „Kíívárvidék“ szerkesztője Fennkölt eszmék hirdetője. De pardon ! nem jól beszélek Pedig a hibától félek A szerkesztő ur báua ta A múlté, csuk volt valaha. Most már más világot éllink A sok verselőtői félünk Ügyvéd orvos tanítónő Valamennyi rim kedvelő. Terem sok vers köztük pár jó De legtöbbje tűzre való. Rossz rim meg vón bocsátható A mikor a tartalom jó, De ha se rim se tartalom, Elpirulok ha olvasom. * * '-# A kinek nem inge ne vegye magára, A ki Írni akar, vigyázzon tollára. ? ? ? i avaszi MfdOfísae’OK «ambís a. é» társa utóda «éghez, angol és tranczia cosztüm kelmék, delinek, angol zefire^, cretonok ruhadiszek, ttzsurharisnyák. ITKA&: részére kemény és puha kalapok, sapkák, legujibb ny^Kkendő <, ingek, gallérok és kézelők feltűnő olcsó árak ! ! szolid kiszolgáló •,
