Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
1 KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETHAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetéti ár: Egész évre .... 8 K Negyed évre . . 2 K Fel évre .... 4 K Egyes szám ára . 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. t Felelős szerkesztő: Barna lie nő. Szeritesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELELIK MINUEL VASÁRNAP A „forint11 halála, A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak uj egy és kétkoronások veretése tárgyában. Az egyik javaslat magában foglalja a koronaértékben való kötelező számítás kimondását, ami Ausztriában még rég történt. Ez a koronaérték obligoriussa tételének legutolsó íá;isa. A kategorikus kijelentés mellé a javaslat azt a magyarázó megjegyzést fűzi, hogy : ennek következtében tiltva van más, mint a koronaérteknek használata ajánla- lokban, számlákon, árjegyzékekben, hirdetményekben és egyéb, a nyilvánosság szá mára rendelt közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyiségekben, kiállításokban, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. E tilalom ellen vétők 200 korona pénzbüntetéssel sujtatnak. Nem véletlen szeszély az, hogy a törvényjavaslat a kereskedőkkel és iparosokkal való forgalmat emeli ki a kötelező koronaértékben való számítás terrénumé. Mert tény, hogy kereskedőink lenagyobb része, különösen vidéken, még mindig forintban beszél és számol. Igaz, hogy a nagyközönség nehezen szakik uj pénzegy séghez, hiszen a magyar vidékeken még most is sok helyütt pengőben és garasban beszelnek a parasztok. A kereskedelem ehhez a konzervatizmushoz kényelemszeretetből többnyire alkalmazkodott épen úgy, mint a hogy még ma is belemegy abba, hogy méter helyett röffel, liter helyett beivel mérjen. Hogy a gazdasági forgalomnak ez a kettéle egységben való számítás nem válik előnyére, hogy számos abuzus keletkezhetik a forint és kraj;ár, valamint a korona és fillér vegyes és együttes használatából, az csak természetes. Hiszen az egész valutarendezés egyik alapgondolata az volt, hogy a kisebb penzegység majd az élet általános olcsóbbodására fog vezetni, holott a valóságban épen az ellenkezője történt, nem ugyan a forintérték további használata folytán egyedül; de viszont kétségte'en, hogy a kisebb penzegységben való számítás az élet számos terén jótékonyan hatna, ha általánossá és kizárólagossá válnék. Ettől azonban mind c mai napig nagyon távol állottunk. Kirakatoaban az árak hol forintban, hol koronában vannak megjelölve. Étlapokon az ételek árai is a kétféle valutában szerepelnek. Sohasem tudhatja az ember, hogy koronában, vagy forintban beszélnek-e vele, holott egyenesen abszurdum, hogy egy országban és egy időben kétféle valuta legyen érvényben. Ámde S^zointtágad hatatlan, hogy a vegyes pénzegység használatának nemcsak a lakosság konzervatizmusa és a kereskedő és iparosvilág indolenciája volt az oka, hanem legalább és ugyanily mértékben az állam érmepolitikája, a mely a régi ezüst • egy forintost a forgalomban meghagyta és kényszerárfolyammal, törvényes ércpénz jellegével ruházta fel. Bátran elmondható, hogy a jó öreg ezüst forintos volt eddig legfőbb akadálya a valutaszabályozás teljes befejezésének és annak, hogy a koronaérték uralma teljessé és kizárólagossá váljék. Az ezüstforint forgalomban való meghagyása állandóan szorzási műveletet feltételezett a közönségtől és csak természetes, hogy a népesség széles rétegei a forintot forintnak és nem két koronának mondják. Három darab ezüstforintos a közönséges ember képzetében három forint, nem pedig hat korona, még ha teljesen el is tekintünk "TPrr T • T rT K f r r • A Aovarvidek tareaja. SS ftlom a ,,^agysomkutíBéke-ágyesü- let“-rő!, Nem uj, amit most állítok, Bégen is csak igy esett: Dolgot kap és kopott mindig, Aki babért keresett. Magam is ezt tapasztaltam Nem is olyan régen volt, Alig, bogy egy kicsit mozdult Derült égen zsembes hold. Nagysomknti levegőben Békeeszme szálldogált, Itt az idő, most vagy soha ! Itt az eszme! Fogjuk hát! Szeretettel néztem én is Meg is fogtam déde’gőu. Elgondoltam, hogy is vön az, 11a Somktiton béke lőu ? Összeszedett gondolatim Papirosra vetettem, S dicsőséget, hirt szerezni, llílyi lapba beküldtem. S itt történt meg. miről mondám, Hogy régen is igy esett — Dolgot kapott biz a csalán, Mivel babért keresett. Kővárvidék szerkesztője ügy el van már kényeztetve, Hogy neki a legszebb próza Csak siiletlen, sótlan prósza. Vers kell neki. Jól van. Legyen. S gondolatim versbe szedem: S fogták jobbrul, fogták balrul Forgatták is sokfelé. Csoda, szerencse, bogy lelkét Nem fojtották még belé. Alkotni kell oly egyletet, Melynek tagja bárki leltet, Asszony, férfi, rabbi, pópa, Leány, ifjú, galamb, róka. Más ciniU és célú egylet, Főié Italian emelkedhet, Neve: Béke-egyestilet, Célja ; béke és szeretet. Éppen ezért: tagdíj nincsen És választott elnök sincsen, Jegyző sem kell ! Irka-firka. Fölösleges, sovány birka. Egy elnököt s egy elnöknöt, Alelnököt, alelnöknöt, Egyszerűen kisorsolnak, Ezek azután parancsolnak. Házas emberek sorából Kerül elnök s elnöknő. Bolió ifjak táborából, Aleluük, alelitőknő. E négy személy köteles majd Két rövidke hó alatt, Bármily murit összehozni, Bárhol: ég vagy füld alatt. Lehet ez bál, lehet verseny Cabaret vagy operett,e Farsangi újdonságok Barabás A. és Társa utóda cígnél, ahol minden nemű árusitva. a legdivatosabb kivitelben, deláinek, selymek, bársonyok, szövetek, voál báli kelmék megérkeztek női és férfi divatcikkek mélyen leszállított árban lesznek,
