Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

tudása valódi feleséggé igazi gazdaszonynyá avatja a leányt. A gazdasági ágazatok kultiválása meg­tartja a nőt saját magának, mig künn a sivár életben folyó elkeseredett kenyérharc­ban lekopik rólá az üde zománc, a báj, a poézis, s rideggé, férfiassá teszi, holott a női kedély, a gyengédség, üdeség oly va­rázslatos valami, a miknek hiánya is eltá­volítja a férfit a nőtől. A kassai mintára kellene az ország megannyi részében ily áldásos iskolát léte­síteni s ha az oda járó lányok megösmer- keJnének 'az ottani dolgokkal, soha se vá- gvakoznának a férfi pályák után, mert tudásukat, képességeiket odahaza, a családi körben érvényesíthetnék és értékesíthetnék ezáltal nemcsak hogy valódi asszonyokká lennének, hanem szabadidejükben* még jö­vedelmező foglalkozást is űzhetnének ott­honukban anélkül, hogy a család érezné hiányukat, s anélkül, hogy a férfiakkal versenyre kelnének. 2 ________________________________________________________ ... A hegyvidéki né[)segítés. A földmivelésügyi minisztérium kiad­ványainak sorában a 21-ik számú ezt a c met viseli: A hegyvidéki, erdélyrészi és f ilvidéki gazdasági akció 1909. évi műkö­désének ismertetése. A 280 oldalra terjedő és számos statisztikai táblázattal felszerelt testes kötet a gazdasági népsegités mun­káját részletezi, és ennek a munkának mutatkozó eredményeit számszerűleg föl­tarja. A múltban a három kirendeltség min­degyike külőn-külön sommázta jelentésében munkája eredményét, most a miniszter ren­deletére a 19 vármegyét felölelő különleges kormányzati tevékenységről tett jelentés együtt van s igy a kirendeltségek működése jobban áttekinthető. A hegyvidéki gazdasági A hölgy : Igazad van, efféle személyeknek jobb uem telelni . . . Uram, amit ezentúl mondani akar . . . eb . . . fagyos megvetéssel fogadom. Az ur : Fagyos ? Ezért igazán irigylem öut e nagy melegben ! A hölgy : Csak hallgatással, fagyos mosoly* lyal válaszolok önnek ezentúl. Az ur: Kérem, — de igazán kérem, ajándé­kozzon meg e fagyos mosolyával! A hölgy : Én . . . A fiatal leány : De mama! A hölgy : Helyes. Nem felelek többet! A vonat megáll. A kalauz ordít; „Courcelles !“ Három utas kiszáll. A vonat megindul, A hölgy (a leányhoz fordulva): Ülj kissé odébb hiszen üres a melletted lévő hely! A fiatal leány (odébb ül): Igenis, mama! A hölgy : De mama, kérlek, nincs más iires hely. Az ur: Istenein! A mamájának legalább két helyre van szüksége, hogy kényelmesen ülhessen ? A hölgy: Ön jól tudja, hogy nem felelek önnek, tehát . . . Az ur: Epp’-n ezért beszélek önnel ! . . . Az utazás sok pénzbe kerülhet? Ugye mindig ráfizet, túlsúlyért! V Ciend. A* ur belemélyed az újság olvasá­sába. A fiatal leány kinéz az ablakon. A maiuaja izzad, sóhajtozik és hangosan lélekzik. A csönd csak rövid ideig tart. A szóváltás ártatlan okozója, a pudlikutya lassan végigsétál a kocsiszakaszou. Látható megelégedéssel nézi az öreg hölgyet, tzaglász a ruháján és beletörli a száját. A hölgy, egyebektől is tartva, a lakaival igyekszik távol tartaui magától az állatot, de mikor ez egyálta­lán sikertelennek bizonyai, végre a kutya gazdájá­ból lóriul. (Folyt, kör.) KŐVÁR VÍDÉ K. népsegitési akció immár tizenkét esztendős, fő iránya a hegyvidéki állattenyésztés fej­lesztése, a gazdag havasi, legelők kihasz­nálása és állami támogatással olcsó föld­bérletek szerzése. A hegyvidéki kisgazdáknak a kirendeltség egy—öt holdas parcellákban húsz ezer kát. holdat meghaladó állambér­letet szerzett, melyet a kisgazdák kedvez­ményes áron kapják. Sajnos, az állattenyésztés terén úgy mint az ország más vidékein, itt is némi visszaesés van. Az állam havasaira 1219 marhánál kevesebbet hajtottak föl a kisgaz­dák a mult, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy a hegyvidék is három év óta küzd takarmány Ínséggel. A hegyvideki kirendeltségnek egyik régi terve vált valóra, amennyiben a múlt évben a Háthegység közel kilenc ezer kát. hold művelhető területét az államkincstár megvásárolta, s ezzel különösen a hegy­vidék két leginkább érdekelt községe ré­szesült nagyobb területű erdőben s 46 község kisgazdái földbérletben. Mintegy hatvanezer kát. holdat tesz ki a máramarosi és az ungi kincstári havasok területe, me­lyet a kirendeltség a hegyvideki lakosságnak bárcázás rendszerével nyári legelőül áten­ged. Hihetőleg a mostani jó marhaárak a hegyvidéken is éreztetni fogják a hatá­sukat és a kisgazdák az egész havast hova-tovább legeltetésre használni fogják. Rendszeres egymásutánban épülnek a ha­vasi utak, kutak és enyhelyek. A múlt évben húsz községből hét ezernél jóval több álla­tot hajtottak föl a kisgazdák ezekre a kincstári havasokra. Megtudjuk a jelentés­ből, hogy a néhai Balogh Vilmos állam­titkár nevéről nevezett alsóvereckei gazda­sági telep állandóan fejódik. A mostani husszükség igazolja, azt a körültekintő fi­gyelmet, mellyel a kirendeltség a legelő és rét feljavítás körül fáradozik. Útmutatásának meg van az az eredménye, hogy most már a községek is ügyeletnek a legelő és rétek termő erejének javítására. Hatalmas lendü­letet vett a hagyvidéken a szövetkezeti akció. Ma már kétszázat jóval meghalad a különböző irányú hitel, fogyasztási, ter­melő és értékesítő szövetkezetek száma, harmad fél millió üzletrészt tudtak a I2év alatt a ruthén kisgazdák összehozni. A gyü­mölcstermelés és értékesítés mellett nagy sikert látott a kirendeltségnek a házi ipar I megkedveltetése érdekében való tevékeny- | sége. Csak a kosárfonó szövetkezetek száma ! 16, s van olyan szövetkezet, mely százezerig való különféle kosár készítményt bocsátott ' áruba. A tett számítások szerint átlag az értékesítő szövetkezetekben egy-egy mun­kás a múlt télen nyolcvanhárom koronát keresett. Az erdélyrészi gazdasági népse­gitési akció mindössze nyolc esztendős, itt a tendencia ar, hogy a székely kisgazdákat gazdatársadaltnilag szervezze. Azért itt a vezetőség gazdakörök alakítására, ezen kö­rökben rendszeres tanításokra törekedett. Ugyanezen okból nagy súlyt vetett a kü­lönféle célokat szolgaló termelő és értéke­sítési szövetkezetek létesítésére. A mull évben is folytatták a közsé­geknek apaállatokkal való ellátását, nagy arányú volt a székelyföldön « legelőrende­zés s általában a kirendeltseg munkássága a gazdasági fejlődés minden felhasználható agára kiterjedt. A jelentés harmadik része a felvidéki népsegitcsi akcióról szól. Ma még a kirendeltség eddig három várme­gyére terjeszti ki működését, székhelye Zsolnán van. A kirendeltség közbenjárásá­val négyezer holdat meghaladó földbirtok megszerzésében járt közbe a kisgazdáknak. Több községet sikerült megnyerni a bir­tokrendezés eszméinek, nyolc község a ta­gosítást is végre hajtotta, ami nagy szó itt, ahol egy nyolcad úrbéri telkek felap- rózódása oly rendki/üli, hogy némelyik gazdának százötven olykor háromszáz da­rabban van az öt és egynegyed holdnyi úrbéri rendezéssel rászakadt földje. Az el­maradt gazdasági kultúrát népies gazdasági előadások, n'intagazda.-ágok szaporításával, alkalma* allatkiosztásokkal, méhészettel, házi iparral és többfélékkel, gazdakörök alakításával, szövetkezetek támogatásával kívánja a kirendeltség emelni. Jóllehet, a legnagyobb gazdasági konzervativizmus ne­hezíti meg a munkát, a kirendeltség annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a nép jóléte, a kisgazdák felébi esztett Önsegélye­zési vagyával párhuzamosan fog haladni. ______________________ _________február 12. HÍ REK. Igen .tisztelt előfizetőinket ismételten kér­jük, hogy lapink legutóbbi számához csatolt postautalványon feltüntetett hátralékot most már annál is inkább szíveskedjenek beküldeni, mert ellen esetben kénytelenek leszünk azt postán megbizás utján beszedni. Kinevezés. Az Igarságugyi miniszter Merza Dezső helybeli kir. járásbirósagi Írnokot, a helybeli kir. járásbírósághoz — te- lekkönyvvez^tövé nevezte ki. Hál Kisfonlőstfn. Beibe János nyugal­mazott tanító az alábbi sorok közlésére kért fel bennünket, Mi ezen kérésnek eleget teendő, hoz­zám intézett levelét SZÓrÓi-SZÓra alábbiakban kö­zöljük : Tekintetes szerkesztőség! Kérem szíveskedjék becses lapja hasábja közt tért engedni az alábbi soroknak. Hál Kiafentőaöa. A ki»f«ntősí népiskola és ttízkárosiiltak bálja bárom évi szünetelés utón a folyó éviién ismét élöjelt adott magáról, mivel január hó 22 éri a Te­kintetes szolgabirói hivatalnak 1911. évi 99. szánni engedélylyel megtartatott, mindannak dacára, hogy megelőzőleg három nappal a gáncsolkodók elhí­resztelték, hogy a csendőrség megfogja tiltani a fiatalságnak a bálban való részvételt; már ki látott hált fiatalság nélkül (megjegyzendő, hogy ez nép részére volt rendezve), a rendezőség a félrema- gyarázalokat megértelmezte, hogy a csendőrség azért jön ki, hogy a közrend fentartását eienőtizze. igy hát sikerült a kedélyeket leesilapitani és a bál amint fentebb említettem, nagy vigalommal tartatott meg, úgy, hogy még 23-án reggel 5 óra­kor is mondhatni majd nem tele volt a táncterem­nek átalakított tanterem ; (mert az iskolahelyiség­ben tartatott, nem lévén más alkalmas épület e célra a községben) a szomszédos községekből összegyűlt vendégekkel, a miből azt lehet követ­keztetni, hogy a nép megértette a nemes célt, amit a rendezőség kitűzött. A jó kedvet a reggeli G órai induló hangja szakította meg, amit a rendezőség azért huzatot^ hogy az engedélylyel kiadott rendeletnek batarát át ne lépje ; a még jelenlévő közönség a legna­gyobb megelégedéssel távozott azon óhajtással, hogy ezen célokra lehetőleg a uyár folyamán is reudeztessék ily kedélyes mulatság. Az anyagi siker sem maradt el, tekintve a csekély belépti dijat (40 fill, személyenként), bevé­tel volt 86 kor. 58 till., ebből levonva a kiadá­sokat arait tettek 26 kor. 18 fillér, maradt tiszta jövedelem GO korona 40 lilKr, ami at adatott egyenlő arányban az iskola és tüzkárosultak ala- [ pok kezelőinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom