Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
■ métől. A gyermek fellázadhat szülei ellen, de a viszonyt, mely a gyermek és szülő között létezik, meg nem semmisítheti. Az élet majd sok szenvedés árán visszakérty- szeriti a gyermeket a szülőhöz. Krisztus szeretettől áthatott tanítása nélkül eltéved a civilizatio, erejét veszti a társadalom és életirányát az egyén. Krisztus a forrás. A tudomány kielégítheti az értelmet’ de a szív rejtelmes mélyeit csak a vallás töltheti be, mely szeretetet hirdet, mely egyedül ad békét a jó akaratú embernek, értéket és tartalmat az életnek. És az évek eltűnnek, a századok elenyésznek az idők forgatagában, a küzdelem és szenvedés végig kiséri az emberiséget az élet utján; de a múló idők enyészetén, a viszontagságok zűrzavarán át, szivet-lelket örömre keltve, tér vissza éven- kint a szeretet ünnepe, a világ megváltójának születés napja: karácsony. Öröm van mindenütt. Bár ez az öröm állandó lenne a magyar nép körében s a küzdelmes jelen után boldogabb lenne a jövő. decomher 24. _______________________________ Ep testben ép lélek. 1 Kinek nem volna legbensőbb óhaja erősebbé lenni, ki az, ki manapság egyik vagy másik a testet gyöngítő bajban ne sínylődnék ? Valóban csekély azok száma, a kik napjainkban teljesen egészségesek és még csekélyebb azoké, kik tényleg erősek is. Az életmód összhangzata a kultúra jelentékeny fejlődése következtében meg van zavarva, mert túlságosan sokat foglalkozunk manapság a szellemmel és annak ápolásával és figyelmen kívül hagyjuk a test fejlődését; ez pedig okvetlenül megboszulja Ép így ne hág- ja az ember magát valamely haragos tekintettől megíélemlittetni. Nem szabad higgadtságunkat elveszteni, különösen oly körülmények között, melyeken változtatni nem áll hatalmunkban, mert minden panasz, sajnálkozás, sápitozás: haszontalan erö- vesztesség. Nem szabad evvel a drága időt elfecsérelni, hanem meg kell tenni minden lehetőt az önuralom, a higgadtság, nyugodtság megtartására. Melyik hajós bi/.ná magát olyan kormányosra, aki vész idején a helyett, hogy az iránytűt tanulmányozná. és a kormánykereket forgatná, jajgatva szaladgál a parancsnoki hídon. Biztos fellépés és magatartás kell, hogy az ember lelkét uralja, a féle'ein, bátortalanság mindent elront, inig a bátoiság félistenné teheti az embert. Nézd az élet, a történelem nagy példáit nézd Napóleont az arcolei hídon ! — és tanulj meg bátornak lenni. A féléukség gyakran túlzott önkényeztetés hői ered, nehogy vissza tetszést keltsünk, kedvezőtlenebbül hiráltássuuk meg mint ahogy azt hiúságunk óhajtaná. A bátortalanság leküzdésére oly emberek társaságát kell keresni, akiknek fellépése biztos, elfogulatlan és egy bizonyos az, hogy a barátságos magatartás a legjobb eszköz a bátortalanság leküzdéséhez. Légy vidám, derűs; < Ha az ember minden szomorú, nyomasztó, lehangoló gondolatot visszaszorít, akkor csak }vi- dóm önbizalmat keltő jó és kedves goudoiati k özöulik cl öntudatát. magát. A természet törvényei számunkra elővannak Írva és azokat követnünk kell ; ha pedig azok mellőzése rossz következményekkel jár, úgy jajgatunk kegyetlen sorsunk felett pedig bajaink okát önmagunkban kell keresnünk. Csak az értelmetlen ember mondja a természetet kegyetlennek; az a ki utait és törvényeit életmódjával össz- hangzaíba hozza — elismeri annak igazságos voltát. Megérdemli a büntetést az, ki figyelmen kívül hagyja ama parancsokat, melyeket a jóságos természet adott nekünk testi egészségünk fentartására és fejlesztésére. Ebben rejlik oka a mai kor szülöttjei testi gyöngeségének, testi és lelki elkorcsosulá- sának, Még nem késő mindama káros befolyást jóvá tenni, a mit az utolsó évek alatt a kulturmenet egyoldalúságának kell tulajdonítanunk. Ha nem csalnak a jeljk, csak rövid ideig fog tanani és visszatérünk a rendes és helyes útra. Sok tekintetben mar is hozzá fogtak a munkához a múlt hibáit pótolni, mert egyre nagyobb az érdeklődés a testi sport különféle nemei iránt. Ebben az irányban való nagymérvű haladás csak legújabb keletű. Cht, hol alig i egy pár tucat tornászó volt, ma egy pír száz, sót egy pár ezer van, az úszás, evezés, hegymászás stb., szövői az egészséges sport minden neme tetemesen terjedt. A művelődés agyunkat erősen, sok esetben tnleiösen foglalkoztatja, ellenben testizmaink túlsókat pihennek, tudjuk pedig, hogy az eg>ik szerv sikeres fejlődése a másik szervnek hasonló jó fejlődésétől függ. Csoda tehát, ha testünk mozgószervének tlhanyagolasa folytán ingerlékenyek, gyöngék. sőt betegesek lettünk. Fokozódott izom munka által kellőm gyarapítjuk testi erőinket és szabaddá tesszük idegeink központjait; azonban figye__________KÖYÁRVIPEK______________ A ki vidám, annak minden könnyen megy és mindenütt szívesen látott. Smiles azt mondja a „Jellemről“ írott könyvében. „Jóllehet a vig kedély többnyire veleszliletett temperamentum dolga, de azért mint minden ez is szokás és eltanulható, kiképezhető.“ — Életünket a légjobbá és legrosszabbá tehetjük. Tőlünk fiigg teljésen, hngy az élet nekünk örömet vagy fajdal : mat nyújtson. Mert az életnek mindig két oldala j van, a melyet tetszésünk szerint tekinthetünk meg t. i. egy derült és egy sötét oldala. Hatalmunkban áll, hogy életünk sötét oldalára ne tekiutsünk és így hangulatunkat módosíthatjuk. A jó kedély, amit sokan optimisticusnak is neveznek azou alapszik, hogy az ember a szomorú és gyötrő, fájdalmas képzetek .által nem hagyja magát tyranitáltatni lenyügöztetni, hanem kedvvel lát utána, hogy az élet világosabb oldalán jó, szép, kedves, örömteljes és biztató vonásokat szerezzeu fel. Ha másnak akarsz látszani, mint a milyen vagy : légy vidámabb, mint különben. Kant azt mondja, hogy ha az ember jó kedvű akar lenni, nem kell egyebet tenni, mint vidám képet vágniA derűs mimikát eszközlő izommozgások, egymás után idézik fel a vidám gondolatokat. De viszont a vidám gondolatuk is meghozzák a nyájas, derült a'ckifeje/é-t. Képzeteink s-.ük köréből lépjünk ki néha-néha és vessük tekintetűnket a „mieink“-nél nagyobb fájdalmakra, türelmi példákra, igaztalanságokra és ha a kedély igy megnyugszik akkor az akarat is képes lesz erejét helyesen használni. A lélekben felmerülő képzetek, emlékképek gondolatok, mindig hasonló rokon képzeteket, emlék kép-ket, goldolatokat idéznek fel, ez a képzet lemmel kell lennünk arra is, hogy könnyebb testmozgással kezdjük és igy menjünk át fokonkint erősebbre. A jótékony befolyás tehát a mely izmaink fokozott foglalkoztatásában rejlik, félreismerhetetlen. Ámde ez még nem e’ég arra, hogy gyorsan és tartósan jussunk jobb életutra. A művelődés által jelentékenyen megváltozott elet módunk, egyúttal táplálkozásunk jobb ápolását és ésszerűséget is megköveteli. Ha éber szemekkel kö1 ü'pillantunk, úgy a társadalom minden rétegében számos embert látunk, kiknek arcáról leo'vasni lehet a táplálkozás érdemében való helytelen életmódot. Vérszegénység, sápkór, gyomor es bé - bajok gyakori és általánosan elterjedt kórtünetek. Hogvan lehetséges, hogy pl. a jobb módúak gyermekei, dseára az egészséges tiszta levegőnek, a tiszta lakásnak, a nyugalomnak stb. a fentemlitett koriünetek áldozatává esnek ? Ennek okát csakis a he'y- télén táplálkozásban kell keresnünk. Beef-r steak, vörös bor. sonka, vajas kenyér nem gyógyítja a vérszegénységet, a sápkórt, még kevésbbé a különféle gyomor és bélbajokat, hisz különben a jobb nó luak között az ilyen bajok alig fordulnának elő, pedig még gyakoriabbak, mint az egyszerű nép- osztalyban. Ha az említett jó ételek az egyedüli szerét képeznék, vérünk jó állapotban való fenntartására ez a középosz- ráiyra nézve, de leginkább az alsóbb néprétegekre igazi csapást jelentene. Szerencsére nem igy áll a dolog. A természet nem kegyetlen, — igy áll a jelen sorok bevezetésében is. A fent említett tápszerek ugyan tes'ünknek hasznára válnak, de egyoldalúan alkalmazva nem vezetnek célhoz. Vannak esetek, hogy pl. ideges gyomorgyöngíség vérszegénység, sápkór és hasonló bajok jobbmódu emberek között csak akkor szűntek meg, ha azok szokásos táplálkozásukat abban hagyták és egyszerű táplálkozással, ________________________________________2 asso ciatio. Például a lakóházra gondolva eszembe jutnak a szomszédok az utca. Ép úgy vannak az ellentétek is e törvénynek alávetve. A szegény gazdagságra gondol, a beteg az egészségre. E térvény az akarat győzelmének kivívásában rendkívüli horderejű. Ha például valamely kellemeilpo emlékkép merül fel lelkűnkben., igyékezni kell az ezzel kapcsolatos összes emlékképek sorozatú t gyorsan egy másutánban felidézni sorban el addig, inig az eredeti alap emlékképtől messze eltértünk. Természetes, hogy mivel as érzés állhatatosabb, mint a vele összefüggő képzet és igy az.könnyen újból felszínre juthat, szükség esetén e játszmát élűiről kell kezdeni és addig folytatni, míg az érzés — a gondolatok, associatiok tömkelegében le nem csillapul vagy el nem enyészik. , Harag, nyugtalanság, gondok és hasonló, kellemetlen (affectusok) indulatok, sőt az álmatl ínség elleu is ilyen gondolat láncolatoknak mesterséges kiképzése reproductioja és azok erélyes ismétlése. De ‘mindenek felett és minden csak úgy sikerül, ha bízni tudunk a sikerben. Mindent magadtól ieméli, semmit embertár saidtnl és keveset a véletlentől. Azt a meggyőződést, hogy amit az eniber szándékol, azt végre is tudja hajtani azt nevet- z ü k önbizalomnak. Erről mondja E p i k t e t, hogy „aki avval vért'zve van, azon nem fog ki senki és semmi “ Az ilyen emberek példázzák Schulze alábbi 4 sorát:
