Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-29 / 22. szám

9 K Ő V ÁUVIDEK. május 29. Mindenkinek kötelessége az egymás elve iránt tisztelettel, viseltetni, de amikor egy járás békéje forog kockán, az elvekről le kell mondani és nem szabad egy egész járás békéjét feldúlni. Mi kellő tisztelettel viseltetünk, Dr. Vajda Sándor úrral szemben, de akkor a midőn ö egy idegen vidékről a helyi viszo­nyok' figyelmen kívül hagyásával, csak azért jön hozzánk, hogy a járásunkban eddig tapasztalt békét úgyszólván feldúlja, a lakosság között gyűlöletet, ellenségeske­dést idézzen elő, és nemzetiségi pártot csi­náljon — elitéijük. De még jobban elitéljük azon helybeli 2-3 román intelligens urat akik úgyszólván beleugratták Dr. Vajda Sándor urat, hogy másodszor is föllépjen iiten, — mert tudomásunk van arról is, hogy neki nem volt szándéka csak azért, —hogy a já­rás nyugalmát és békéjét, megzavarják. Meggyőződhetett Dr. Vajda Sándor ur a legutóbbi képviselő választás alkalmával, hogy itten nen talált az általa kívánt talaj­ra, lakosságunk nem úgy volt nevelve, hogy azt egy könnyen eltántorítani és más útra terelni lehessen. Mindezek dacára mert éretlenségük és fejletlen ítélő képességük miatt könnyen befolyásolható földmiveiő román lakosságunk — nem helyeselhetjük, hogy ezen körülmény felhasználása által — a járás es kerület vitális érdekein seb ejtessék. Szomorú megdöbbenéssel olvastuk a »Pesti Hírlap« folyó hó 22-én megjelent számában a járás és választó kerületnek kellő tájékoztatása végett szó szerint kö­zölt alábbi cikkét: „Nemzetiségi terror és csendőr golyó. Két ha­lott 3 sebesült. Fogarasról távirozzák : Fagaras megyének mind a két választókerületében a leg­vadabb nemzetiségi izgatás folyik, amely már a közbiztonságot is veszélyeztető méreteket ölt, A magyar párt jelöltjeinek Htjába á 1 a fölizgatott, egész éjjel itatott csőcselék ; némely községben a kis csipkekendöt csókolni meg — méltóztnssék csak elképzelni ezt a szomorú helyzetet —rágni kínjában : — Olga, Olga ! Miért hagytál el engem ? — Nagyságos ur! —rázta meg egyszerre,a szobalány a kilincset és nyomban kopogtatott is utána az ajtón. — Elment a kocsi. Feljöttem. — Az ostoba ! — gondolta magaban bosszúsan a fogalmazó, a miért úgy megzavarták a fájó gyöynöve perceiben és még egy szén vedel yeset. harapva a csipkén (Olga. Olga, te vagy a legszebb nő a világon! — nyögte eközben tompán), kivette a szájából a kendőt és zsehrevágván ajtót nyitott. — No mi az Julcsa? Elmentek? Elvittek mindent rendesen ? — El, nagyságos ur, — telelte a termetes szoba lány és szitkozódva fűzte a szavához .* — De bogy a ménkti csapjon a tolvajba, ellopták a finom csipke1 emlőmet! Toppán hirtelen úgy érezte, mintha forogni kezdene vele a világ. A következő pillanatban szinte gépiesen rántotta ki a zsebéből a csipkét és az ámuló cselédnek a képe e'é tartotta. — Ezt? Hát hogy kerül magához a nagy­ságos uszonynak a esipkekendője, mi ? 3 olyan dühösen uézett a leányra, hogy az elnevette magát. — Mért tets ik már úgy haragudni? Sz az a kendő wem a magáé volt, hanem..; — Hanem ? — vágóit szavába elképedve a férj. — Hanem az öreg Zip erspach méltóságáé ! A Jeán adta nekem ajándékba, az inasa. Aztán ösztönszcrüleg is batraugrott. Szeren­cséjére, mert Toppán ur az egyszer komolyan wyakonütötte volna. Hogyisne! teljes felórán keresz­tül csókolta meg rágta, mint az őrült, annak a kirizsporozott GO esztendős vén csoroszlyának a csipkekendőjét. Zsoldos László. kőzáporon keresztül kell haladniok. Tiltott nem­zetiségi jelvények használata gyakori. A ro­mán jelöltek politikai kiáltványát a templomok aj­tajára szegezik. A negyvenkileticediki véres esemé­nyek megismétlésével fenvegelödznek és „Csiná­lunk Nagy Oláhországot F kiabalja egyik-másik kortesük. A féktelen izgatás következtében néhány napja Keusor Illény és S/.koré községekben vad jelenetek történtek. Margtnean községben hatósági szentély védelmében a esendőrség kény­telen volt a. nép a közé lőni. Ivét egyén meghalt kettő súlyosan és egy Könnyebben megsebesült. Széli József főispáné négy községben katonaságot kért- A vizsgáló biró kiszállott a he'ys/iaére ; az ügyészséghez följelentés ment. Fogarasmegyébe't soha sem voltak ily választások. Dr. Vajda Sándor de füképen Sierbán Miklós érdekében folyik a lelkiismeretlen,» saját fajtájuk vérét sem kímélő vad terrorizmus, mely azonban célját téveszti, mert egyrészt a fogara-d magyarokat és szászokat an­nál nagyobb kitiltásra serkenti, másrészt a józan román választókat eltéríti a nemzetiségi jelöltektől.“ Azt hisszük hogy a »Pesti Hírlap« itt közölt hire elég szomorú képet nyújt a bekövetkezhető állapotokra. Mán Lajos ur a munkapárt jelöltje a járás területén közszeretetben álló egyéni­ség, ami mellett bizonyít azon körülmény, hogy Nagysomkut község összes magyar érzelmű intelegenliája és a román földmi- velö nép legtekintéljesebb polgárai az ő zász­lója alá sorakoznak, mert ismerik egyéni­ségét, tiszta jellemét és jó szivüségét. Mán Lajos ur magyar érzelmű román ember, aki szereti úgy vallását és tiszteli és becsüli úgy nemzetét, de talán még jobban mint bármelyik román ember. Ismeri e vidék minden egyes lakosát, viszonyait tudja a járás és választó kerület minden községének szükségletét. Tevékeny a közügyért tenni vágyó, jó lelkű és min­denkor szolgálatra kész úri ember. Minden körülmények között csak nyerni fog a ke­rület, ha képviseletével öt ruházza fel. Mi megvagyunk győződve arról, hogy Mán Lajos ur aki nyíltan vallja magát ro­mánnak, saját nemzetének jogos érdekeit mindenkor megfogja védeni. Erről Dr. Vaj­da Sándor ur is meggyőződést szerezhet. Az ügynökök, Kicsinyke kis szél indítja meg a lavi­nát, — egy apró kis község akciója olyan példa lehet, hogy követik majd az egész országban. Az akció, amelyről szó van, az ügynökök, az utazó, »részlet« — ága ezek ellen irányul, a községnek Tótkomlós a neve. Bizonyos, hogy ebben a Tótkomlós­ban is mosolyogva olvasták azelőtt az emberek az elces elbeszéléseket, ahogy amikor az ágenst az ajtón dobják ki az ablakon jön vissza: a valóságban azután másmilyenek tapasztalták ezt a mulatattónak mondott elbeszélést. Olyannak, hogy az ügynök könyvügynük formájában jelenik meg nálunk, nyakunkban sóz; (vagy akar sózni,) remekíróknak kinevezett diszköté- ses értéktelenségeket, azután átalakul szö­vet,— vászon — varrógép vagy az Isten jobban tudja milyen ágenssé aláíratja a 3 vagy 6 vagy 10 koronás havi részletköte­lezettségről szóló ivet, és mindazok közül a dolgok közül amelyekre elet-halál lekö telezést vett, vagy semmit sem szállít, vagy olyan szemetet küld amely az esztendőre szóló részletfizetés első hat koronájával is busásan meg van fizetve. Ezek ellen a szél­hámoskodások ellen indított akciót Tót­komlós: arra akarja megnyerni vármegyéje törvényhatósági bizottságát, hogy módo­sítsa a kereskedelmi törvénynek erre a részletfizetési üzletre vonatkozó szakaszát, azt kívánja a község, hogy ezentúl a meg rendelő lapok aláírásánál a községi elöljáróság hivatalosan ügyeljen fel a vá­sárló érdekéire. Ez a kívánság jogos is okos is. Na­gyon jo volna, ha sok helyütt akadna kö­vetője, hálásak volnának érte az — ügynö- / kök persze a tisztességese*, éppen úgy, mint ahogy nagyobb szívességet nem tehet senki sem a tisztességes zsurnalisztikának, mintha büntető kézre adja a toll hatalmá­val visszaélő banditát. Az a törvény módo­sítás, amelyet Tótkomlós községe akar, csu­pán csak azt követelheti meg, hogy reális legyen az üzlet, amelyet az olyan részlet ágens megköt. Feltétlenül jogos érdeke ez a vevőnek de jó isten ueyanugy teltét le nül érdeke e: a kereskedőnek is, mert hi­szen a kereskedő jutalékot fizet az ügynök­nek, sőt előre fizeti ki, és az ágens szél­hámoskodása reá nézve is annyit tesz, hogy üzleti tisztességében károsodik meg. Óit »hói húsz koronás tételek fontos tényezők egy csalód háztartásában természetes a részletvásárlásra való ráfanya- lodas helyesebben rakényszeiü'és, mert mikép költsenek egyszerre ötven koronát például teliuabatra, amikor lü — 12 koro­na sincs egy pár cipőre, De hat korona ami bői télikabátot lehet venni: van. Olyan bár ez a hat korona, amelyet még tiz hónap elsejen mindig ugyanarra a télikabátra kell fizetni, de a lényeges az, hogy az első hat korona kifizetésekor kell a telikabát és a kabát meg is van. Hogy az ötven korona helyet haivanat vagy nyolcvanat ke’I kifi­zetni, az is igaz, de a kereskedő busás kamatot is akar és — mindig az marad a legfontosabb — kell a téli kabát. Mindezek kézenfekvőén természetes dolgoknak látszanak és mégsem fölösleges a megállapításuk, mert ez az ország nem­csak a resz^tfizetések és részletletagadások országa de az általánosításoké is. Az a Tótkomlós község, nagjoti okosan, véde­kezni akar a tisztin csak a maguk proví­zióját kereső vevőt és kereskedőt egyáltalán megkárosító szélhámos ügynökök ellen:erre azután szívesen terjesztik majd a szenten­ciát, hogy az ügynökök ellen kell védekezni. Nálunk amikor ez ügynök vagy ágens szót kimondják, csak úgy üvölt a szóból a lenézés, amióta pedig a részlet — szélhá­mosok elárasztják az országot lehetetlenné teszik a tiszteséges ügynök hasznos munká­ját. Ezeket a tiszteséges ügynököket kötelezi le nagy halira minden actió. amely a szél­hámos kereskedést üldözi. H I R F. K. Űrnapja. E hó 2Gán csütörtökön volt az Oltárszentség magasztos ünnepe. Községünkben azonban tekintettel arra, hogy ezen napon rend­szerint országos vásár van, a r. kát. egyház ma vasárnap hordozza körül a legméltóságosabb szentséget és tartja a körmenetet a szokásos sát­rakhoz. Az országos vasárról. Az e hó 25- én községünkben megtartott országos vásár alkalmá­val, úgy ; z állat felhajtás — mint az eladás és vétel igen elénk vo't. Hivatalos órák a kir. adóhivatal­nál. A péuzligyiuiuister rendelése alapján a helybeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom