Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-13 / 20. szám
2 K ö v;á i; v i d E K. május 15, és rabszolgaságban tartó férfitársadalom posványából Kiemelje. A mai társadalmi élet törvényei olyanok, bogy minden kötelezettséget a férfi vállaira rónak és a létértküzdés nehéz és áldatlan harcaiból kiközösítették a nőt. Ezért nem adott jogokat fegyverek gyanánt a kezébe. Az alárendeltség, mely a feministák szerint a nőt a férfiak cselédjévé sülyesztette, adott elkeseredett harcra okot a férfiakkal szemben, — az egész társadalommal szemben. Ez az alárendeltség kergeti az elégületlenek küzdő táborába mindazokat, akik nem akarják elfogadni azt, bogy a nő a házasélet idealizmusaiért fel kell hogy áldozza magában — az embert!,., szabadon akar rendelkezni sajátrnagával és nem ismeri el magáénak a múlt társadalom előítéletekből megalkotott ferde törvényeit, melyek nyomorékká nevelik a nőt és nyomorult körülmények szűk korlátái között kegyelmi prédául dobjak oda akárkinek karjai közé. A feministák harca uéha többen ártott a nőkénlésnek, mint a világ valameuyi agglegényének tradíciókra alapozott gyülölsége. A mai társadalom alapja : — a család. Ennek erejét, enuek szilárdságát a nő hivatása ápolni, védeni a külső támadások elleti- 11a nőt a családi élet nyugalmas fészkéből a közélet forgatagába vetjük, kiragadjuk természetes hivatása köréből és ezáltal meggyilkoljuk a családi élet nyugalmát. A női hivatás fontosságának tudatában a férfitársadalom az önző szeretet kiváltságaival tisztelte meg a nőt. . . Ezek elvesztésért nem fogja kárpótolnia nőt a közéleti szereplés, mert elveszíti a házasélet örömei számára. A férfitársadalom a gazdasági harcokból szinte kikapcsolja a nőt és róla, ba erkölcsi alapon is, de csakis miut feleségről, anyáról gondoskodik anyagilag. Ezzel olyan kiváltságokat és előnyöket nyújt, melyekért, ha el is Ítéli a nő a férfiakat,—de nem áldozza fel egyelőre azokért az előnyökért melyeket azáltal akar megszerezni, hogy elfoglalja a férfi helyét a közélet harcaiban. A sufragettel ma még csak különckedő akarásain mosolyogni tudunk. De ki tudja, hogy idők során hová fejlődik, — vagy mérgesedik el az ő küzdelmük. Ki tudja, hogy milyen módon boszulják meg majd egykoron a mai emberek gúnyos nevetését, a mi fölé elkeseredett küzdelmükben emelkedni nem tudtak soha. HÍREK. Lapunk mélyen lisztéit olvasó közönségéhez. Legutóbbi számunk jelezte, hogy a főis- páni fogadtatás az üdvözlő beszédeket az arra adott válaszokkal együtt közölni fogjuk. — Csak most a beérkezett referádák után látjuk, hogy a lap szűk terjedelme miatt az igazán szívből jövö lelkes fogadtatás s annak a impozáns ellejében nem adhatunk mélyen tisztelt olvasóinknak tiszta képet — bántó és sajnálatos rövidítések ugyan. A kik azonban ott voltak, azok bizonyára hírül adhatták minden érdeklődőnek, hogy vármegyénk főispánját oly lelkesen fogadta ez a járás, mint főispánt még soha s hogy a főispáni válaszok minden felekezetek minden jó érzésű embert meggyőzhettet arról hogy sokszor elfeledett, mostohán kezelt járásunk lelkes mu- nií'es satirja Csaba Adorján Óméltósága iránt a jövöre nézve egy illustris pártfogót nyert meg a Kővárvidéknek, A községi és körjegyzők szabadság ideje. A Belügyminiszter körrendeletben hívta fel a napokban a törvény- hatóságokat, hogy a községi, kör- és segéd jegyzők szabadság idejéről és ezzel kapcsolatos helyetresitéséröl, — tekintettel arra, hogy a községi törvény erre nézve nem intézkedik — önkormányzati joguk alapján s keretében szabályrendeletileg gondoskodjék. — A kiadott szabályrendelet tervezet szerint a községi és körjegyzőket évenkint nágyjheti, a rendszeresített állásra é ethosziglan beválasztott segédjegyzőket évenkint 3 heti szabadság illeti meg. A szabadság idő alatt felmerülő helyettesítési költség a községet, i'letve a kör községeit terhelik. Ez már azután beszéd. Vajda Sándor a román nemzetiségi páit jelőlije megtartott programbeszédjébe többek között a következőket mondotta: Én ugyan egy fillért sem költők megválaszratásomra, merta pénzemet el tudom költeni a családo mrml együtt. Ke gondolják a választók, ha engem megválasztanak, hogy úrrá tesznek, mert ur voltam én eddig is és ur leszek ezután is. Ha meg is választanak, én ugyan egyesek privát ügyeit szolgálni nem fogom. Én a közpolitika szolgálatára és nem egyesek italmérési engedélyének kieszközlésére, katonák kiszabadítására és más seftelésre vállalkozom. — Ez az őszinte és önérzetes beszéd tetszik nekünk, de a mai kortes- és választői erkölcsök mellet úgy tetszik nekünk, hogy Vajda nem is komolyan pályázik a nagysomkuti képviselőségre. Nem tanácsos kivándorolni. Az Es^akamerikai • egyesület államokban 300 ezer bánya munkás van sztrájk folytan munkanélkül. A bányatulajdonosok nem hajlandók a munkások béremelési követelései teljesíteni, mert a készlet oly nagy, hogy üzem fennakadásról hónapokon át szó sem lehet. A kereset nélkül maradt s a legnagyobb nyomorba jutott munkások túlnyomó része magyar. A most kivándorolni szándékozóknak tehát, minthogy a magyarok nagyobb része a bányákban nyeri első alhalmaztatását még csak reményűk sem lehet aho?, hogy az ősz beállta előtt keresethez juthassanak. Altkor látjuk az üstököst ? A csillagászok számítása szeiint a lialley-üstökös feje májüs 19-én reggel 3 óra 22 perckor fog először érintkezni a nap korongjával. Ez a jelenség egy óra hosszáig fog tartani. A csillagászok ezen átvonulástól igen sokat várnak, mert ba elsötétíti a napot akkor az üstökös feje szilárd test, ba nem, akkor gáz. Mujus 20-tól kezdve a Hallay üstökös a nyugati égbolton lesz látható. A férj szakálla miatt. Ha az amerikai asszony el akar válni a férjétől, oly könnyen talál elfogadható válóokot, mint júliusban szedret. Edith Picerlen asszony a newyorki törvényszéktől azért kérte férjétől való elválasztását, mert vonakodik bosszú alkalmatlan fekete szakállát leborotválni s oly csupasz arcot viselni, mint a házassága előtt. A bíróság megeskedte az asszonyt, hogy sohasem ment volna feleségül a férjéhez, ha az a házasság megkötése előtt is szakáit viselt volna, mire az asszony megesküdütt s még hozzátette: „Mi nők éppen olyanok vagyunk az esküvő után is mint hogyan a férjünk először látott, megköveteljük tehát, hogy férjeink a házasság után is úgy jelen, jenek meg előttünk testileg-lelkileg, mint ismeretségünk első napjaiban“ Ez az érvelés annyira hatott a bitóra, bogy a következő salamoni Ítéletet mondotta ki: „A tapasztalat napról-napra világosabban igazolja, hogy a házasságra lépni szándékozó feleknek előbb próbaidőt kellene kiálniok. Ebből egyúttal az is következik, hogy az egyik félnek megvan a joga arra, hogy a másiktól azt követelhesse, miszerint ót bármiféle kellemetlen meglepetéstől megkímélje. Jelen esetben az a fekete körszakáit a kellemetlen meglepetés: miss Edith nem ment volna feleségül mostani férjéhez, ha már menyasszony korában is látta volna vőlegénye szakállát.“ A bölcs biró azonban nem mondta ki ridegen a válást, hanem a férjre bízta hogy vagy megborotválkozik, vagy elválasztják tőle a feleségét. Kiss szerencséje nagy ! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési eselyeket nyújtja, Nagy nyeremények mellet számos kisebb nyeréméuyek vannak és különösen az, hogv a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rrétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ilyen utón szegényből gazdaggá. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása már május 19 és 21 én lesz. Tegyen szerenc»ekisérletet és rendeljen sorsjgyet az előnyösen ismert Kiss Károly és Társa bank részvénytársaságnál Budapest, Kossuth Lajos u. 13, mert pontosait és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és meid „Kiss szerencséje nagy!“ ugrani s úgy nyakon teremteni, hogy elterült volna a földön. De az agyán keresztül futott ennek a tettnek a következviénye — a börtön, s egy nagyot nyelve állt tovább feszesen, glédábunAz őrmester gúnyoson mérte végig s kárörvendő, szinte nevető hangon, megszólalt: — Mi a kend cibil foglalkozása ? — Gazdálkodom. Mondja mán ki, hogy paraszt, no. Azért koptatta Kend egy pár évig az iskola padját í Megvetéssel lódította el kezét s mondott egy nagyot az ablakon át a zajos legényeknek, mire azok rögtön elcsendesedtek. Jól esett az őrmesternek, hogy lekeudezbeti s sértegetheti a legényt. Amaz meg csak állott, összráncolt homlokkal, komoran s várta, hogy hát mi következik ezután. Az őrmester újra kezdte : Hát azt mondta a doctor, hogy gyenge kend, és kilógják szuperálnij A legény megtántorodott. A szivét arra a gondolatra, hogy ott hagyja a katonaságot hogy megszabadni, hazamehet, végtelen öröm fogta el. Szeretett volna a nyakába ugrani az őrmesternek annak az embernek, aki hónapok óta kínzásaival pokollá telte neki az életet. De csak állt, feszesen, s megcsukló hangon felelte: Igenis. — Az édes anyjának meg megírhatja már, hogy kerítsen valami szép kedvest, az bizonyosan ért hozzá. — A legény szemeit elfutotta a vér. Hát. az anyját se rested bántani az a gonosztevő ? Hát abba a szentélybe is bele mer nyúlni szent- ségtelen kezeivel, ahová ö «sak hajtott derékkal 8 levett kalappal mer lépni ? Nem tudott gondolkozni. elkiáltotta magát: — Őrmester ur ne bántsd az anyám! A íegezésre, a szokatlan, kiabáló hangra az őrmesterben felébredt a hiú gőg. Hogy meri Őt egy közlegény tegezei ? — No néze meg az ember, talán a kezét csókoltassam a szép anyádnak'? Ezzel aztán hetedet a mérték. A fin elfelejtette, hogy kivel áll szemben. Elfelejtette, hogy kiszabadul, hogy itt hagyhatja örökre a kaszárnyát, — csak annyit hallott, hogy itt azt a drága jó anyát, aki öt felnevelte, aki őt tanitatta, ez a szemtelen ember sértegeti ezt már nem tűrhette. Egy gyors mozdulattal átlmjlott az asztalon s a súlyos vas tintatartót teljes erejéből vágta az őrmesterhez. A hatalmas szál ember állatias’ kiabálással megtántorodott a fekete folyadék, mely végig folyt arczán, ruháján, összevegyült a vérrel s odakapva hatalmas, nagy fejéhez, elterült a földön. A legény megállóit s meredten, mozdulatlan szemekkel bámulta az előtte heverő tömeget. Szemei előtt elvonultak tettének következményei a nehéz hosszú válság, a börtön, de azért j csak bámult némán meredten az üvegesedö sze- ! mekkel heverő, tintás véres őrmesterre. Odahaza pedig egy anyóka, meg egy szőke í leányka áhitatos bizakodó hangon zengik hogy: • Erős várunk nekünk az Isten. Irta : buday Zíraányi József
