Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-20 / 12. szám

március 20 KŐVÁRVTDÉK 3 emelkedett szólásra s beszédében jelezte ama coníliktust, mely a bankkérdésben a nemzet és korona között kitört. E politikának képvise­lője a miniszterelnök s a főispán is, ki a miniszterelnök politikáját képviseli. Kijelenti, hogy Csaba Adorján iránt biza­lommal nem viseltetik s vele szemben politikailag a végsőkig fog kilzdeni. Az installáció elé azon­ban akadályt nem gördit, sőt bogylia az nj főis­pán erőszakhoz nyalni nem fog, az együtt műkö­désre is kész, örvendetes jelenségek tartja, hogy a kormány megyebeli embert küldött Szatmármegyé- be, ki érzékkel bir a vármegye érdekei iránt s bízik abban, hogy az uj főispán törvénytelen intézkedé­seket nem fog alkalmazni s ez esetben a függet­lenségi párt nevében ígéri, hogy segítségére lesz abban, hogy a megye érdekei javára és a köz- igazgatás tisztasága érdekében működjön. (Élénk helyeslés) Luby Géza beszéde után Kende Zsigmond vezetése alatt Gróf Teleki Sándor, Gróf Dégeofeld Sándor, SzubányiFerenc, betencei Kovács Jenő, Dcbreczeni István s Nagy Béla bizottsági tagokból álló küldöttség ment a főispánért. Mikor a terem ajtójában megjelent a főispán rokonszen­ves alakja, remek diszmagyarban, szűnni nem aka­ró taps és éljenzés fogadta, majd elfoglalta az eluöki széket s a hivatalos esküt letette. Az eskütmiutát a főjegyző olvasta. Eskütétel után Pécby István vmegyei főjegyző lendületes beszé­det intézet a főispánhoz. Ezt követte a főispán székfoglaló beszéde. A beiktatás ntán a küldöttségeket fogadta a főispán. Délután 2 órakor a Magyar Király szálló éttermében bankett volt. HÍREK. A telefon kérdéshez Lapunk t. olva­sói előtt ismeretes azon körülmény, hogy a telefon hálózat létesítése kérdésében a köz­ségi elöljárósághoz érkezett értesítés köz­lése alkalmával, felhívtuk lapunk utján a nagyváradi posta és távírda igazgatóság figyelmét arra, hogy községünk nem ré­szesül kellő figyelemben a telefonhálózat létesítésénél, dacára annak, hogy 27 elő­fizető jelentkezett. Eme panaszos felszólalásunk tudomá­sára jutván a nagyváradi posta és távírda igazgatóságnak, inditatva érezte magát, hogy arra felvilágosító észrevételeit meg tegye. A szerkesztőségünkhöz intézett felvilá­gosító észrevételt a posta- és távirda igazgatóságnak mi őrömmel és köszönet­tel vesszük tudomásul és kérjük, hogy a község eme óhajának teljesítését annak idején támogatni szíveskedjék. A levél tartama szóról szóra a követ­kező: »M. kir. Posta és távirdá Igazgató­ság Nagyvárad. !0474J910|A »Kóvárvidék* c. lap tekintetes szerkesztőségnek Nagy- somkut. Nagyrabecsült lapjának múlt hó 27- én kelt 9-ik számában a tekintetes szer­kesztőség szives volt a nagysomkuti táv­beszélő hálózat létesítését gátló okokkal foglalkozni és arra a konklúzióra jutott, hogy ennek létesítése nem igényel, olyan nagy hitelfedezetet, amely nem állana arány­ban a befolyó évi előfizetési díjjal. Enged­je meg a tekintetes szerkesztőség, hogy erre nézve felvilágosító észrevételeimet én is megtehessem. Folyö évi február hó 14-én 8213 sz. alatt kelt iratomban már értesítettem az ottani községi elöljáróságot, hogy a városi távbeszélő hálózat létesítése s annak a helyközi [interurban] hilózatba, va'ó be­kapcsolása a folyó évben azért nem volt engedélyezhető, mert az 1910 évre elői­rányzott beruházást hitel teljes összegében le van foglalva. A tekintetes szerkesztőség bölcsen tud­ja, hogy a m. posta — távirda és távbeszélő költségvetése a magyar állami költségve­tésben nyer elhelyezést, és igy csak olyan munkákat hajthat végre melyek az állami költségvetésbe fel vannak véve. Minthogy azonban a költségvetési elői­rányzaton mindig a költségvetési évet meg­előző esztendőben állítják össze s akkor még a nagysomkuti távbeszélő hálózat lé­tesítését nem kértek, nyilván való, hogy ezen építés és berendezés költsége előirá­nyozható, nem volt. A magam részéről minden lehetőt el­követtem a nagysomku*i távbeszélő érde­kében és nagy megnyugvásomra szolgál az a tudat, hogy e távbeszélő központ a pos- és távirda vezérigazgatóság által előjegy­zésbe felvétetett. Legyen megyőződve a tekintetes szer­kesztőség, hogy kerületem minden egyes községének érdekeit szivemen viselem s m:nt a múltban úgy a jövőben is minden igyekezettel azon leszek, hogy az általam is elismert jogos érdekek legmesszebb me­nő kielégítést nyerjenek. Nagyvárad 1910. március hó 11. Siket s. k, m, kir. posta és táv. igazgató. Az utcai világításról. Lapunk egyik legközelebbi számában hirt adtunk arról, bogy a községi elöljáróság megengedte az „Oiso“ izzó féuylámpa gyár részvény társaságnak, bogy köz­ségünkben próba világítást rendezhessen. Nevezett részvénytársaság annak alapján már fel is állított községünkben bárom ilyen lám­pát és pedig: a Dr Olsavszky Viktor lakása előtt a Bocsánczy Tivadar és Fia cég üzlete előtt és a piac térre vezető ut sarkán a községháza közelé­ben. A néhány napi próba világításból már is meg­állapítható. hogy világitó fényük erőssége a villany­fény lámpákkal vetekedik s mégis 50 égési óra alatt 10 liter petróleumot fogyaszt tehát a jelen­legi petroleum ár mellet a 700 gyertya fényes világítás óránként 4 fillérbe kerül s minden más világítást folülhalad, s minden más világításnál olcsóbb, kezelésük pedig egyszerű és kevés gon­dosság és tisztántartás mellett működésük za­vartalan. — Meg kell jegyeznünk, hogy a községi jegyző több községhez — a hol ilyen világítás van berendezve — információért fordult és egyhangú­lag dic8érőleg nyilatkoznak azokról. — Mi a magunk részéről szívesebben látnék a villanyvilágítást községünk utcáin és az etryes lakás kba, tekintettel azonban arra, hogy az eddig beszerzett informátió szerint a villanyvilágitás berendezése circa 140,000 korona költséget igé­nyel, ezen óhajunk elérését «z időszerűit kizárt­nak tartjuk. Jól lehet, hogy a most felállított próba lám­pák beszerzése is tekintélyes költséget igényelnek de össze sem hasonlítható a villanyvilágitás beren­dezési költségeivel, a mennyiben egy ilyen lámpa esak 400—450 koronába kerül és az utcai vilá- gitárnál még is el van érve a cél mintha villany­világítással volua világítva. Véleményünk szerint az egész község teljes kivilágositására elegendő lenne a jelenlegi 50 ut­cai lámpa helyet 20 r01so“ izzó fénylámpa, a mi nagyou emelné a községet. Országgyűlési képviselő választók összeírása, Szatmárvármegye központi választ­mánya e iió 2. án tartott ülésében megalakította áz összeíró küldöttségeket az 1911 évre érvény­nyel bízandó ország gyűlési képviselő választók névjegyzékének elkészítésére. A nagysomkuti választó kerületbe az egyes üsszeirási szakaszokba a következőleg alakította meg a küldöttségeket: I, ső üsszeirási szakaszba Elnök Brunner Károly, rendes tagok : Komoróczy Péter Kapnikbánya és Lengyel Andor Szakállas- dombó. Póttagok : Szeráfin Elemér Nagysomkut és Székely Ernő Kővárgara II. üsszeirási szakaszba: Elnök: Gróf Teleki Sándor Nagysomkut Rendes tagok: Pap István és Szabó Ernő Magyarberkesz* Póttagok: Ilosvay Jenő Szakállosfalva és Szabó Albert Kohó. A III. üsszeirási szakaszba: Elnök: Mán Lajos. Kende» tagok : Barna Benő Nagysom­kut és Erdős Aurel CfOlt. Póttagok: Halmágyi Lajos Szamoslukácsi és Keresztény Lajos Hagy- máslápos. A IV. üsszeirási szakaszba. Elnök: Syllaba Ernő Jeder. Rendes tagok : Lüervald Gyula Nagysomkut és Rácz Dezső Kövárbosszufalu. Póttagok: Tóth János és Ambrus Mózes kővár- bosszufalu. Az összeírás március 20-tól április 5-ig terjdő időközben foganatosítandó. Március 15. A Nagysomkuti Ifjúsági.Egye­sület mint minden évben úgy most is szépen megünnepelte a március 15-ét. Az ünnepély ren­dezése Veress József igazgató-tauitó érdeme, ki­nek nagy fáradozása eredményezte a szép sikert. A program minden egyes száma igen jól si­került. Az ének számok melyet az áll. iskolai növendékek adtak elő a kellő fegyelemre és be­tanulásra vallanak. Igen megható alkalmi beszédet tartott Veress József igazgató tanító. — Kerülte nagyou helyesen — a politikai vonatkozásokkal a forradalom szociális jelszavait a testvériség egyenlőség, és szabadság jelszavait fejtegette. Beszéde nagy hatást keltett a közönségben, mely tetszésének hatalmas tapsolatban adott kifejezést. Jók voltak a többi szereplők is Derecskéi Árpád temperamentumosa» szavalta cl. a „Talpra ma­gyart“ Rósenthál Ferenc/, hatásosan olvasott fel Növi Piroska. Elek Mariska, Szabó Etelka ügye­sen szavaltak. Külön kell kiemelnünk Kiss József szavalatát ki a progranimtól eltérően Farkas Imre „A vén cigány*- cimü versét szavalta el nem közönséges érzéssel. Bátor fellépése, helyes hangsúlyozása, kitűnő orgsnuma gyakorlott és hivatott szavaiéra vallanak gesztusai bármely művésznek dicséretére válnának. A német közmondást tartva szem előtt utoljára, hagytuk Veress Erzsiké k. asszonyt, ki művészies zongora-játékával gyönyörködtette a közönséget. Pedig nem kis nehézséggel kellet megküzdenie, mert a zongora — mint a legtöbb nyilvánosan szereplő zongora cudarul rósz volt. A legcélszerűbb húsvéti ajándék. Nemsokára bekövetkezik a tavasz legszebb ünnepe, a husvét Ilyenkor minden családfő meglepi hozzátartozóit valami szép ajándékkal. A mai modern és számí­tó korszakban az ajándékozásnál is tekintetbe jő azonban, hogy az illető ajándéktárgy célszerű és maradandó legyen. A legcélszerűbb ajándéktárgy busvétra egy finom zongora, mely egyúttal a leg­szebb laká8disz is. De zongorákat és pianiuokat nem mindenütt vásárolhatunk és tényleg csak is ott vásároljunk, a hol mindeu tekintetben megnyug­tató garanciát kapunk. Mint ilyen elsőreudü céget ajánljuk olvasóinknak Keresztéi/ minta — zongo­ratermeit, (Budapest, VI. Váczi körút 21.) hol saját gyártmányain kivlil a világ összes gyártmányai a legideálisabb kiszolgálás mellet szerezhetők be. Felvilágosítással készséggel szolgál a ezég és ár­jegyzéket ingyen küld. Föniunkatárs: Ackerman Béla Laptulajdouos : Barna Ben6 í ? | ? t Elöleges jelentés. i RÁD RUBEN művészeti tan- £ folyamot végzett ^ . okleveles táncmester j f Szatmár város és vidéke táncinté- T í zet ténctanitójaf. év május havában. f Községünkben nyit: tánctanfolyamot 1-2 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom