Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
március 20 KŐVÁRVTDÉK 3 emelkedett szólásra s beszédében jelezte ama coníliktust, mely a bankkérdésben a nemzet és korona között kitört. E politikának képviselője a miniszterelnök s a főispán is, ki a miniszterelnök politikáját képviseli. Kijelenti, hogy Csaba Adorján iránt bizalommal nem viseltetik s vele szemben politikailag a végsőkig fog kilzdeni. Az installáció elé azonban akadályt nem gördit, sőt bogylia az nj főispán erőszakhoz nyalni nem fog, az együtt működésre is kész, örvendetes jelenségek tartja, hogy a kormány megyebeli embert küldött Szatmármegyé- be, ki érzékkel bir a vármegye érdekei iránt s bízik abban, hogy az uj főispán törvénytelen intézkedéseket nem fog alkalmazni s ez esetben a függetlenségi párt nevében ígéri, hogy segítségére lesz abban, hogy a megye érdekei javára és a köz- igazgatás tisztasága érdekében működjön. (Élénk helyeslés) Luby Géza beszéde után Kende Zsigmond vezetése alatt Gróf Teleki Sándor, Gróf Dégeofeld Sándor, SzubányiFerenc, betencei Kovács Jenő, Dcbreczeni István s Nagy Béla bizottsági tagokból álló küldöttség ment a főispánért. Mikor a terem ajtójában megjelent a főispán rokonszenves alakja, remek diszmagyarban, szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta, majd elfoglalta az eluöki széket s a hivatalos esküt letette. Az eskütmiutát a főjegyző olvasta. Eskütétel után Pécby István vmegyei főjegyző lendületes beszédet intézet a főispánhoz. Ezt követte a főispán székfoglaló beszéde. A beiktatás ntán a küldöttségeket fogadta a főispán. Délután 2 órakor a Magyar Király szálló éttermében bankett volt. HÍREK. A telefon kérdéshez Lapunk t. olvasói előtt ismeretes azon körülmény, hogy a telefon hálózat létesítése kérdésében a községi elöljárósághoz érkezett értesítés közlése alkalmával, felhívtuk lapunk utján a nagyváradi posta és távírda igazgatóság figyelmét arra, hogy községünk nem részesül kellő figyelemben a telefonhálózat létesítésénél, dacára annak, hogy 27 előfizető jelentkezett. Eme panaszos felszólalásunk tudomására jutván a nagyváradi posta és távírda igazgatóságnak, inditatva érezte magát, hogy arra felvilágosító észrevételeit meg tegye. A szerkesztőségünkhöz intézett felvilágosító észrevételt a posta- és távirda igazgatóságnak mi őrömmel és köszönettel vesszük tudomásul és kérjük, hogy a község eme óhajának teljesítését annak idején támogatni szíveskedjék. A levél tartama szóról szóra a következő: »M. kir. Posta és távirdá Igazgatóság Nagyvárad. !0474J910|A »Kóvárvidék* c. lap tekintetes szerkesztőségnek Nagy- somkut. Nagyrabecsült lapjának múlt hó 27- én kelt 9-ik számában a tekintetes szerkesztőség szives volt a nagysomkuti távbeszélő hálózat létesítését gátló okokkal foglalkozni és arra a konklúzióra jutott, hogy ennek létesítése nem igényel, olyan nagy hitelfedezetet, amely nem állana arányban a befolyó évi előfizetési díjjal. Engedje meg a tekintetes szerkesztőség, hogy erre nézve felvilágosító észrevételeimet én is megtehessem. Folyö évi február hó 14-én 8213 sz. alatt kelt iratomban már értesítettem az ottani községi elöljáróságot, hogy a városi távbeszélő hálózat létesítése s annak a helyközi [interurban] hilózatba, va'ó bekapcsolása a folyó évben azért nem volt engedélyezhető, mert az 1910 évre előirányzott beruházást hitel teljes összegében le van foglalva. A tekintetes szerkesztőség bölcsen tudja, hogy a m. posta — távirda és távbeszélő költségvetése a magyar állami költségvetésben nyer elhelyezést, és igy csak olyan munkákat hajthat végre melyek az állami költségvetésbe fel vannak véve. Minthogy azonban a költségvetési előirányzaton mindig a költségvetési évet megelőző esztendőben állítják össze s akkor még a nagysomkuti távbeszélő hálózat létesítését nem kértek, nyilván való, hogy ezen építés és berendezés költsége előirányozható, nem volt. A magam részéről minden lehetőt elkövettem a nagysomku*i távbeszélő érdekében és nagy megnyugvásomra szolgál az a tudat, hogy e távbeszélő központ a pos- és távirda vezérigazgatóság által előjegyzésbe felvétetett. Legyen megyőződve a tekintetes szerkesztőség, hogy kerületem minden egyes községének érdekeit szivemen viselem s m:nt a múltban úgy a jövőben is minden igyekezettel azon leszek, hogy az általam is elismert jogos érdekek legmesszebb menő kielégítést nyerjenek. Nagyvárad 1910. március hó 11. Siket s. k, m, kir. posta és táv. igazgató. Az utcai világításról. Lapunk egyik legközelebbi számában hirt adtunk arról, bogy a községi elöljáróság megengedte az „Oiso“ izzó féuylámpa gyár részvény társaságnak, bogy községünkben próba világítást rendezhessen. Nevezett részvénytársaság annak alapján már fel is állított községünkben bárom ilyen lámpát és pedig: a Dr Olsavszky Viktor lakása előtt a Bocsánczy Tivadar és Fia cég üzlete előtt és a piac térre vezető ut sarkán a községháza közelében. A néhány napi próba világításból már is megállapítható. hogy világitó fényük erőssége a villanyfény lámpákkal vetekedik s mégis 50 égési óra alatt 10 liter petróleumot fogyaszt tehát a jelenlegi petroleum ár mellet a 700 gyertya fényes világítás óránként 4 fillérbe kerül s minden más világítást folülhalad, s minden más világításnál olcsóbb, kezelésük pedig egyszerű és kevés gondosság és tisztántartás mellett működésük zavartalan. — Meg kell jegyeznünk, hogy a községi jegyző több községhez — a hol ilyen világítás van berendezve — információért fordult és egyhangúlag dic8érőleg nyilatkoznak azokról. — Mi a magunk részéről szívesebben látnék a villanyvilágítást községünk utcáin és az etryes lakás kba, tekintettel azonban arra, hogy az eddig beszerzett informátió szerint a villanyvilágitás berendezése circa 140,000 korona költséget igényel, ezen óhajunk elérését «z időszerűit kizártnak tartjuk. Jól lehet, hogy a most felállított próba lámpák beszerzése is tekintélyes költséget igényelnek de össze sem hasonlítható a villanyvilágitás berendezési költségeivel, a mennyiben egy ilyen lámpa esak 400—450 koronába kerül és az utcai vilá- gitárnál még is el van érve a cél mintha villanyvilágítással volua világítva. Véleményünk szerint az egész község teljes kivilágositására elegendő lenne a jelenlegi 50 utcai lámpa helyet 20 r01so“ izzó fénylámpa, a mi nagyou emelné a községet. Országgyűlési képviselő választók összeírása, Szatmárvármegye központi választmánya e iió 2. án tartott ülésében megalakította áz összeíró küldöttségeket az 1911 évre érvénynyel bízandó ország gyűlési képviselő választók névjegyzékének elkészítésére. A nagysomkuti választó kerületbe az egyes üsszeirási szakaszokba a következőleg alakította meg a küldöttségeket: I, ső üsszeirási szakaszba Elnök Brunner Károly, rendes tagok : Komoróczy Péter Kapnikbánya és Lengyel Andor Szakállas- dombó. Póttagok : Szeráfin Elemér Nagysomkut és Székely Ernő Kővárgara II. üsszeirási szakaszba: Elnök: Gróf Teleki Sándor Nagysomkut Rendes tagok: Pap István és Szabó Ernő Magyarberkesz* Póttagok: Ilosvay Jenő Szakállosfalva és Szabó Albert Kohó. A III. üsszeirási szakaszba: Elnök: Mán Lajos. Kende» tagok : Barna Benő Nagysomkut és Erdős Aurel CfOlt. Póttagok: Halmágyi Lajos Szamoslukácsi és Keresztény Lajos Hagy- máslápos. A IV. üsszeirási szakaszba. Elnök: Syllaba Ernő Jeder. Rendes tagok : Lüervald Gyula Nagysomkut és Rácz Dezső Kövárbosszufalu. Póttagok: Tóth János és Ambrus Mózes kővár- bosszufalu. Az összeírás március 20-tól április 5-ig terjdő időközben foganatosítandó. Március 15. A Nagysomkuti Ifjúsági.Egyesület mint minden évben úgy most is szépen megünnepelte a március 15-ét. Az ünnepély rendezése Veress József igazgató-tauitó érdeme, kinek nagy fáradozása eredményezte a szép sikert. A program minden egyes száma igen jól sikerült. Az ének számok melyet az áll. iskolai növendékek adtak elő a kellő fegyelemre és betanulásra vallanak. Igen megható alkalmi beszédet tartott Veress József igazgató tanító. — Kerülte nagyou helyesen — a politikai vonatkozásokkal a forradalom szociális jelszavait a testvériség egyenlőség, és szabadság jelszavait fejtegette. Beszéde nagy hatást keltett a közönségben, mely tetszésének hatalmas tapsolatban adott kifejezést. Jók voltak a többi szereplők is Derecskéi Árpád temperamentumosa» szavalta cl. a „Talpra magyart“ Rósenthál Ferenc/, hatásosan olvasott fel Növi Piroska. Elek Mariska, Szabó Etelka ügyesen szavaltak. Külön kell kiemelnünk Kiss József szavalatát ki a progranimtól eltérően Farkas Imre „A vén cigány*- cimü versét szavalta el nem közönséges érzéssel. Bátor fellépése, helyes hangsúlyozása, kitűnő orgsnuma gyakorlott és hivatott szavaiéra vallanak gesztusai bármely művésznek dicséretére válnának. A német közmondást tartva szem előtt utoljára, hagytuk Veress Erzsiké k. asszonyt, ki művészies zongora-játékával gyönyörködtette a közönséget. Pedig nem kis nehézséggel kellet megküzdenie, mert a zongora — mint a legtöbb nyilvánosan szereplő zongora cudarul rósz volt. A legcélszerűbb húsvéti ajándék. Nemsokára bekövetkezik a tavasz legszebb ünnepe, a husvét Ilyenkor minden családfő meglepi hozzátartozóit valami szép ajándékkal. A mai modern és számító korszakban az ajándékozásnál is tekintetbe jő azonban, hogy az illető ajándéktárgy célszerű és maradandó legyen. A legcélszerűbb ajándéktárgy busvétra egy finom zongora, mely egyúttal a legszebb laká8disz is. De zongorákat és pianiuokat nem mindenütt vásárolhatunk és tényleg csak is ott vásároljunk, a hol mindeu tekintetben megnyugtató garanciát kapunk. Mint ilyen elsőreudü céget ajánljuk olvasóinknak Keresztéi/ minta — zongoratermeit, (Budapest, VI. Váczi körút 21.) hol saját gyártmányain kivlil a világ összes gyártmányai a legideálisabb kiszolgálás mellet szerezhetők be. Felvilágosítással készséggel szolgál a ezég és árjegyzéket ingyen küld. Föniunkatárs: Ackerman Béla Laptulajdouos : Barna Ben6 í ? | ? t Elöleges jelentés. i RÁD RUBEN művészeti tan- £ folyamot végzett ^ . okleveles táncmester j f Szatmár város és vidéke táncinté- T í zet ténctanitójaf. év május havában. f Községünkben nyit: tánctanfolyamot 1-2 r
