Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

Vili. évfolyam. Nagysonikut, 1910. december 11. 50-ik sziím. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTÍ JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Égési évre .... 8 K Jegyed érn . Fél évre .... 4 K Egyis »«ám ári . . 2 K. 20 filler Főszerkesztő: Dr. ftligTiiky VIktar. Felelői szerkesztő: Birai^Beef, SccrkiHtfaég é« kiadóhívaUl Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A társadalmi morál Korántsem elméleti nyargalás, még kevésbé unalom űző beszédtárgy, hanem komoly, igazan komoly kérdés az, a miről oly gyakran esik szó, hogy van-e társa, dalmi morál és hogy mi is az a társadalmi morál. Axiómákat, tantételeket nem sorol­nak fel most és holmi vallási, erkölcsi és nevelési antik rekvizitumok helyett a mo­dern felfogás szerint próbáljuk megállapí­tani nem a kérdést, hanem ennek ellenke­zőjét, hogy mikor nincs morál és csakha­mar reá jövünk, hogy mikor nem lehet morál. Azt szokták erre felelni, hogyha elveszett a becsület, a tisztesség, akkor nincs morál. Igaz, nagyon igaz, de ismét elméleti útra térünk, mi pedig tényeket, oko­kat vagy legalább is jelenségeket keresünk, a melyekből a morál hiányára következte­tünk. Fordítsuk meg a kérdést és úgy te­gyük fel, hogy micsoda tényezők okozzák a vesztét, pusztulását a morálnak, hátha így hamarabb célhoz jutunk. Kettőt raga­dunk ki ezen tényezők közül kártyáról, ital­ról nem beszélve; kettőt, a melyek egy­mással semmi összefüggésben nincs-nek, sőt a dolog úgy áll, hogy a keltő közül az egyikre nézve az a baj, ha van, a másikra pedig, ha nincs. Ez a keltő a másé, egy idegen harmadiké és a mikor ezeket meg­szerezni igyekezünk. Vegyük csak a pénzt először. Letagad­hatlak hogy minden törekvés erkölcsi ra­gyogója csak a pénz. A pénz, az a minden, a miért mindent megszerezni lehet: az az egész, a melyben annyi parány és nagy egyesül. Ezért küzd az ember. És a hogy küzd, a mint megszerzi, annak van törvé­nyes, erkö'csi társadalmilag elfogadott, meg­engedett vagy tűrt alakja a mi mind-mind belegyömöszölhető amoral fogalmába, csak a mi ezen a szűk vagy tág körön kívül esik és abból a keretből mintegy kilóg, az az immorális. De ekkor- sem absolute, hanem relative. Mert bármennyire igaz is legyen, hogy a pénznek nincs szaga, bizo­nyos pénzszerzés valósággal bűnt terjeszt, a melyet paragrafussal dezinficiálni nem lehet. Másrészt és most vegyük a másikat, az asszonyt a minden földi javak között legdrágább asszonyt, legtöbbször nem a mi asszonyunk, a mit megszerezni igyekszünk. Ne méltóztassék mindjárt a közönséges ér­tékmérőre : a pénzre gondolni, mikor az értéket, a becset hozzuk a pénzzel kapcso­latba. Legtöbbször nem is a pénz az ellen­érték, hanem ennél több, értékesebb a be­csület, a tisztesség a jellem, mint a mely­nek éppen ezért pénzbeli egyenértéke nincs. Hány példa, annyi eset igazolja azt, hogy mi mindent nem áldozott fel és tett tönkre egy-egy ember az asszonyért. Ne méltóz­tassék azonban szó szerint értelmezni ezt a szót, hogy asszony jelenthet ez szenve­délyt, erotikumot avagy éppen érzékisé­get is. És most abban a nagy forgatagban, amit világnak nevezünk és ezen belül csak abban a körben is, amelyben ;ki-ki társa­dalmilag él, nem tud-e olyan esetekről, amelyeknél külön a pénz és külön az asz. szony legtöbbször együtt mind a kettő te­remt elő olyan helyzetet, amely kifogás alá esik a társadalmi morál tekintetében. És hogyha egyszer kifogás alá esik, akkor bíz­vást elmondhatni, hogy adott esetben Ä ^Kövárvidék** íáreája­A liftben. Irta : Bókeffj Jécaef. Rohonczy István, a világjáró magyar mágnás tnég mindig ott állott a szálloda várótermé­ben, holott már rég elolvashatta volna a neki kéz­besített leveleket; végre azonban mégis megindult a szobája felé, hogy a klubebédhez íelöltözködjék. Csakhogy a klnbebéd csakhamar kiment az eszéhől Annak a bizonyos levélnek a tartalma minden más gondolatot kizavart az agyából. Barátjától, Birchtól kapta, akit épp egy hó­napja, hogy Karióban elhagyott és aki most arról értesíti, hogy a Kingsley-család is elutazott Lon­don felé, de valami 14 napra Parisban is megpi­hennek. — így hát a tengerpart ismét megüresedett, üregem • ka kedved tartja, most visszajöhetsz megint — hangzott a baráti rábeszélő izózat. — Különben ia boldogság volt megszökni így, mint ahogyan te tetted. Keress tel 14 nap malva itt ezen a helyen s még mindig idejében foghatunk hozzá a tervezett kóborlásunkhoz. Rohonczy összeszoritottu a fogait s mikor a liftbe szállt, a szeme is összeráncolódott. Tudta, hogy a Kingaley-család tagjai ezzel a rögtönzött elutazással, eredeti tervüktől eltérve, tartózkodásukat megrövidítették. S könnyű volt ki­találnia ennek az okát is. Azért jöttek haza hama­rabb. hogy a lányuk tervezett házasságát minél gyorsabban lebonyolíthassák. —Nokem pedig el keli menekülnöm, még mielőtt ők megérkeznének — határozta el magá­ban a fiatal ember. — Minden további késedelem nélkül visszatérek Kairóba. Gondolatainak ilyen elfoglaltsága mellett alig vette észre, hogy egy hölgy telepedett le melléje a liftnek egyik, homályban fekvő sarkába . de ennek a hölgynek a jelenléte sem adott a gondo­latainak más irányt* Mikor a saját maga hat lábnyi magasságából letekintett rá, csak éppen a kalapját láthatta meg; ő maga nem is ült le, bánéin a tuá.‘ elfoglalt má­sik sarokban állva maradt; a liftkezelő gyerek becsapta as ajtót, megindította a gépezetet a a kocsi csikorogva a magasabb régiókba szállt. A lift hirtelen megállolt; olyan hirtelenül, hogy Rohonczy, aki erre egyáltalán előkésztllve nem volt, ftnkénytelenül lábujjra emelkedett, kar­jait, mint a repülésre készülő madár, két oldalt kiterjesztené, aztán kecsesen a másik sarokban ülő utashoz lejtelt. Mielőtt az egyensúlyt megtalálta volna, a litt ismét néhány lábat visszasülyedt s olyan hir­telen állott meg, mint valami aeéliugó, elaunyira, hogy a társnője előtt térdre borulni volt kény­telen. Még rosszabbá vált a helyzete azáltal, hogy az egyensúlyt megtartandó, valami támpont után kapott s leültében bájos társnőjének mindkét kar­jába belefogódzott, még pedig olyas görcsösen, mintha ketté akarta volna törni. A zavar első pillanatában úgy vette észre, hogy a nagy kalap valami csinos fehér arcot ár» nyal s a nő megmarkoltatásától szabadulni Igye­kezvén, gyenge sikolyt hallatott. Ez a sikoltás észre térítette. Felugrott s valami érthetetlen men- tegetődzést mormogott. — Nincsen semmi veszély, asszonyom — kezdte al megnyugtató hangen — csak éppen, hogy két emelet közt fennakadtunk s várnunk kell, amig . . . De raegtttődve hirtelen elhallgatott, mikor a Karácsonyi és újévi vásár megkezdődött Barabás Á. és Társa utóda cégnél, ahol a legújabb costüm kelmék, blúz és pongyolaszövetek, selymek, bársonyok, barchet és flanelek, kretonok, jäger alsó ruhák harisnyák, ruhadiszek dús választékban kaphatók, előirt árakból 10 koronán felüli vásárlásnál 10 *|, árengednéay.

Next

/
Oldalképek
Tartalom