Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
"VIII. évfolyam. Niiírvsomliut, 1910. jan, 30 •1-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Égé** irrt .... 8 K Kegyed évre . Fel évre .....................4 K Egyex ssám ár* . . 2 K . 20 Altér FöszerkesztO: I>r. Olaavitiky Tiktar Felelős szerkesztő: Barn» Beat, cet kese tőség és kiadéhív»t«i.Haflysomkut.Tel«ki>tér 38 t MEGJELELIK MILDEV TASÁIIV AI* Állami gyermekvédelem és társadalmi erkölcs. Gyakran hangoztatják főleg bizonyos kegyes ájtatoskodók és ama Lady Tartuffe- ők a gyermekvédelemnek a társadalmi erkölcsre való káros visszahatását. A vádat, hogy a gyermekvédelem a társadalmi erkölcs standardját sülyeszti, főleg azzal okolják, hogy elősegíti a házasságon kívüli gyermeknemzést és meglazítja a családi kötelékeket. Azt a kényes kérdést, hogy a szabad szerelem egyáltalán a bűn fogalma alá esike, kizárjuk a vitából Nézzük e kérdést a statisztikai adatok világánál. S itt annak az országnak statisztikai adatából merítünk, ahol a gyermekvédelem a legszélesebb alapra van fektetve, ahol minden gyermeknek, akinek szülei vagy nagyszülei nincsenek, vagy a tartásra kellően nem képesek, joga van állami védelemre s ahol a végrehajtás a legliberálisabb, mert a a fölvétel a menhelybe ment minden birok- ratikus nehézségtől. S ez Magyarország! A jelenlegi széles alapon működő gyermekvédelem 1903. szeptember hó 1 -én lépett életbe. Nézzük most a statisztikai adatokat: 1904-től 1908.-ig az újszülöttek száma emelkedett 2. 17 %-al. Ugyanezen idő alatt a házasságon kívül születtek száma csökkent 3. 92 *|,-al Ha most megfigyeljük a statisztikai adatokat abban a 17 városban, ahol a gyermekmenhelyek székhelyei vannak s ahol ott mindjárt helyben egyszerű jelentkezésre minden házasságon kívül született gyermeket felvesznek, az eredmény ez: Fel kell még a figyelmet hívnunk arra hogy 1904-ben volt államilag védett elha- gyott gyermek 20.969, mig 1908-ban 44.453. Emelkedés 52. 83*1,. Tény tehát, hogy 1904-tól 1908-ig az összes újszülöttek számának emelkedése s az államilag védett elhagyatott gyermekek számának óriási növekedése dacára a házasságon kivül születettek száma úgy az egész országban, mint a szóban levő 17 városban csökkent. Tény továbbá, hogy ebben a tizenhét városban nagyobb a házasságon kivül születettek számának csökkenése — dacára, hogy köztük van Budapest székesfőváros is s az ország nagyobb városai, mint az összes törvényhatósági városokban. Ezekben ugyanis a házasságon kivül születettek számának csökkentse ugyanazon időben 4. 49 '], Hogy a városokban a házasságon kivül születettek számaránya nagyobb, mint falun, ez a kérdéssel mi összefüggésben sincs. Mert igy van az világszerte s mert nagyobb volt a gyermekvédelmi intézmények előtt is. A felsorolt statisztikai adatok megvilágítják, hogy a gyermekvédelem emelkedé* sével a házasságon kivül születettek száma nem emelkedik. Sőt e szám az állami gyermekvédelem klasszikus földjén, Magyarországon — dacára, hogy az államilag védett elhagyatott gyermekek száma rohamosan emelkedett, csökkent. Ennek okfejtése ez általános fejtegetések szükreszaboti keretén kivül esik. Áttértünk most az erkölcs nevében fölhangzó ama érvre, hogy a gyermekvé* delem meglazítja a családi kötelékeket. Érzelmi frázisok bennünk visszhangot nem keltenek s a fajért való küzdelem széles országijáról minket mellékutak letéri- teni nem fognak. Igenis; meg kell lazitani a családi kötelékeket mindenha, vagy mondjuk a mi nyelvünkön, változtatni kell a millión mindenha, ha millió amelybe a gyermek vérség szerint tartozik, akár anyagi, akár erkölcsi okokból pusztulásnak indul. És nem évezredes közhelyek, sem érzelmi gyöngeségek minket meg nem ejtenek. És sohasem fogjuk glorifikálni de még értékelni sem azt a szülőt, de leginkább anyai szeretetet, amely hiába látja, hogy anyagi nyomortól, pnsztitó ragálytól, erkölcsi fekélytől megmételyezett otthonában veszendőbe megy a gyermek, valóságos állati önzéssel igy kiált fölnem adom oda gyermekemet, inkább pusztuljon el velem.* Nos, kérdem: ez a szülő kit szeret? Gyermekét-© vagy önmagát y Különben is egész rendszere van annak hogy még a pusztító millióból kiragadott gyermek s szülei közt se szakadjon-meg minden fonál és hogy ha a millió amelybe vérszerint tartozik, ismét teljes biztosíték a gyermek fejlődésének, — abba visszajusson. Ott van továbbá korrektivumként bár ezzel fölötte óvatosan kell bánnunk — az is, hogy a védett gyermek ha fejlődése érdekében szülei köréből ki kell ragadni, ott maradhat tágabb rokonsága körében, ha abban a fejlesztésre föltétlenül alkalmas család akad. Még egy dolgot ajánlunk erkölcsös Ä ^Kőváradéit** fáreája. Az ezüstlakadalom. Kovács egy jó fizetésű bankbívatalnok volt s nem tartozott a csinosnak nevezett férfiak táborába; Arcára már rajzolódtak a vénlegények vonalai 8 bizony a férfi évek is úgy ránehezedtek kopaszodó fejére, hogy kissé kajlottan járt s ba oldal ról nézte valaki, láthatta, bogy a háta is gömbölyű a sok görnyedéstöl, mert Kevács egész ifjúságát az Íróasztal mellett töltötte, mint a számok rabszolgája, ő örökké csak számolt a világot, az eseményeket, az embereket, mindig csak a számok szemüvegén keresztül mérlegelte seit a házasságát is a számok idézték elő. Ugyan abban akivatalban volt egy jóval öregebb kartársa .akinek Juliska volt az egyetlen eladó leánya- A „Flirszt bácsi“ — mert úgy szólították fiatalabb kartársai — ki olyan vőröl álmodozott, a ki mestere a számolás maga- sabbrendli művészetének s Kovács úgy tudott számolni, ahogy kívüle seaki az egész pénzintézetben. Az igazgató, a titkár, a könyvelő, mind Kovács- csal dicsekedtek, ba egyszerű és gyors számolásáról vala szó. Ha valaki egy tételt elhibázott, az rögtön Kovácshoz fordult s egy—két perc alatt meg volt a hiba s a tétel rendben volt. És miután Fürszt bácsi életfilozófiája az volt, bogy egész ember csak az lehet, aki nagy szerűen tud a számokkal bánni, tehát az emberi ideál szimbolumaképen Kovács lebegett lelki sze- mei előtt. A hivatalos órák alatt pedig, ha Juliskája jutott eszébe, öukényteletiül Kovácsra is gondolt! Heteken át tépelődött magával és nem tudta, miként fogja meg az ostor nyelét; valami formát szei etett volna kitalálni, egy ürügyet, amelylyel meghívássá magához Kovácsot s bemutassa neki Juliskát az ő szépséges eladó leányát. Valami babonás bit élt benne, s ez súgta ucki bogy nem fokára ö lesz Kovács apósa, az ö lsánya megérdemli, hogy egy „egész ember“ legyen a férje Urak l El ne mulasszák megtekinteni Barabás A. és Társa divatáruházát hová megérkeztek a legdivatosabb Pelüch és valódi angol kemény és puhakalapok elegáns nyakkendők, ingek, gallérok, kézelők jiger alsó ingek, harisnyák, kesztyűk s mindenféle férfi divat cikkek a legolcsóbb árakban lesznek árusítva.
