Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-06 / 45. szám
2. csoportjából vagy azoknak egyesületéből indul ki. A legelemibb és nélkülőzhetlen követelménye azonbart az ily ármegállapodásoknak, hogy azok túlzottak ne legyenek. Az áraknak helyre kell állitaniok a helyas viszonyt a munka és dijjazása közt és nem szabad e viszony határait túllépnie. Az ilyen méltányos megállapodások, melyek nem irányulnak a vevő közönség megzsarolására, sokat javíthatnak a tönk szélére jutott kisipar szánalomraméltó helyzetén. A talaj termő ereje. Csakugyan elsőrangú fontosságú dolog minden gazdára nézve, hogy talajának termő képissége minél nagyobb legyen, mert nem csak az időjárási viszonyoktól lügg a termések nagysaga. nem is első sorban attoi, hanam a talaj termő képességétől. Iga* ugyan, hogy olyan szántható talaj nincsen, amelynek term® képessége absolut nem volna, valami silány vegetátió minden talajon csak van, van pedig azért, mert a talaj tápláló ereje sohasem fogy ki teljesen, amennyiben a nap heve, a fagy, meg az eső behatása alatt a talaj folytonosan elmállik és a növények táplálkozására alkalmas anyagokká változik at. Ez az el- mállási folyamat azonban olyan kicsiny, hogy az így képződé tápláló anyagokkal adhat ugyan a talaj minden 5—Ő-od evbén egy silány termést, de keptelen minden évben teremni, a mire csakúgy válik alkalmassá, ha mi gazdák adjuk bele azon tápláló anyag mennyiséget, amelyek az érenkinti termések céljából elkerülhetetlenül szükségesek. Ezért kell tehát trágyáznunk a talajt, s mennél dusabban trágyázzuk azt, mennél több tápláló anyagot jutattunk bele, annál nagyobb termésekre képesítjük,* A rendelkezésünkre álló istálló trágya menyiség azonban távolról sem elegendő arra, hogy talajainkat nagy termésre ösztönözhessük, mert állatállományunk csak fél akkora, mint a mennyi trágyára termő talaAz öreg oda fülelt. — Először ekkor történt, amikor mértéktelel dühében a saját feleségét kergette ol a házából a gazda .. szegény asszon/ akkor a hegycsúcsról vetette le magát .. Másodszor akkor jött a lavina1 amikor a gazda felesége szeretője lett az egyik szelgalegénvnek és a két bűnös együtt ölte meg .« gazdát — őket is eltemette akkor a zuhanó fergeteg... — E' ről magam sem tudtam eddig ! — mondta csöndesen az öreg. — A harmadik ^eset — foytatta Gyuri — a gazda leányának nászejszakájáa törtéit. Szegénykét egy gazdag vén emberbe* kénjszeritottók — pedig az ö szive az erdészé volt. Az öreg gazda maga elé meredt. — Mindig akkor tartéut — amikor a szerelem ellen követtek cl nagy bűnt ! Csönd lett a szobába. Gyuri felállott. — Jó é'Hzakát apám ! — mondta. — Elmégy ? — kérdezte aa ápja, de Gyuri szó nélkül ment ki A gazda utána hullgatódzott. Dörwögött valamit és kisáatikált a ház elé. Holdfényes este volt Az udvar mögött emelkedő meredek hegyoldali-I langyos szél tájt és havat garitott lefelé .. Szócsövet csinált a kezeiből András gazda és utána kiáltott a fiának : — Hová készüli* ? Minek futsz el haiulról ? Künn alszom ma az «rdősxéli kunyhóban — KŐVÁRVIDÉK. november 0. jainknak szüksége voln«. De szerencsére ma már ezon a hiányon könnyen segíthetünk, amennyiben olcsón beszerezhető műtrágyák állanak rendelkezésünkre, a melyek segítségével az istálló trágya hiányát könnyen és olcsón pótolhatjuk. Ezen műtrágyák közül a auperfoazfát az, amelynek segélyével őszi halászosaink termés átlagán rendkívüli módon fokozhatjuk. Sok ezer kísérlet bizonyítja, nagy termés fokozó hatását, de leginkább az, hogy Magyaror- országon évente 20.000 vaggon azuperfosz- tát fogy él. A szuperfoszfát legalább is otyan súlyú termés többletet eredményez, mint a milyen aulyu szuperfoszfat a vető szántás előtt kiszórott, de legtöbb esetben 3—4 mázsás termés többletet eredményez a kiszórt 1—2 mm. szupferoszfát, holott a szuperfoszfátnak, ára locco vasúti állomás 8 — 10 korona, ellenben csupán 1 mm. termés többletnek értéke ennek közel kétszerese. Alig lehet tehat jövedelmezőbb befektetést elképzelni az őaziek alá adott szuper* foszfátnál, mert azon rövid idő alatt míg a tőke a földben fekszik 100 *|„-os kamatozást biztosit. Most az őszi vetésnek idején gondoljuk meg, hogy a legváltozatosabb termelés dacára, a legnagyobb is legbiztosabb jövedelmet mégis csak a búzából és rozsból látja á gazda, saját jól felfogott érdekében kövessen el tehát mindent, hogy ezen terményeiből minél nagyobb termés átlagokat érhessen el. HÍREK. ElJ®gyaéa.' Lusztig Imre kővárgarai s. jegyző október 30-án eljegyezte Lőv Rózsikét Magyarberkeszen, Lőv Mihály kóvár- garai körjegyző húgát. KlBATeada. Ó felsége a király Hegedűs Ferencz, p. ü. tanácsos, pénzflgyigaz- gató helyettes fiát, Hegedűs Ferenc, a 4-ik honvéd gyalogezred zászlósát, Nagyvárad állomáshelyén való meghagyása mellett, hadnagygyá nevezte ki. I M... a-«.*. I ES7 **•** jank8 S7Blle* I Blm*w AT«I- I ma uri ember Lalt mag Misztótfalnban java férfikarában. Misztótíalunak régóta nem volt nevezetesebb lakosa, miut, Simon Aurél gyógyszerész, aki o't kapszulagyárat létesített, gyógyszerészi íölszeroléieket, üvegnemüeket, tükröket szállított nagyban, Erzsébet-vizet palacz- kolt, droguariát rendezett be ; a uiisztótlalusi tele* pen sok gép zakatolása és sok uinnkáskéz verte föl a csendet s az állam is honorálta Simon érdemeit, nyomdai gépekkel Is segítette, vagyis sek év múlva megjelent ismét a sajté Misztétialuban- Sokat kUzdött, utazott vállalkozott, dt minden tt^yes* sóge mellett is nem volt üzleti szerencséje. Annál több azonban a ^társadalomban. Igen szerették, sziveién látták a társaságokban, élvezetes kedves társalgó volt, jó dalos, különösen pedig jé szavaló aki hazafias költeményekben valóság*» specialista. Erőteljes, hatalmas hang, tiszte, zsmstos, lelkes magyaros előadás jElemezték. Halála egy pillanat müve volt, leroskadt a karosszékbe és meghalt, kidőlt a munka mállót. Egy gróf. ki ügyvédi Íredét íylt. Mint bennünket értesítene*, egy erdélyi fiatal mágnás, ősrégi fejedelmi család sarja polgári pályára * épeit. Van bátor* iga szakítani a hagyományokkal- Ugyanis iíj. Dr. Bethlen Pál gróf a fővárosban ügyvédi irodáit nyit, melyről ő maga a következő nyilatkozatot tette: „Igaz, hogy november elsején ügyvédi irodát nyitok ; a napokban már kértem a kamarától bejegyzésemet. Az ügyvédi vizsgát már egy éve letettem Marosvásárhelye*. Da kizárólag jogi természetű dolgokkal fogok foglalkozni, üzletekkel, közvetitésekkel nem. A magánjogot szeretem legjobban ; ids terelem prxkszi 0«a‘. Csak klienseim legyenok.-* Ez utóbbit aggódó ar.cal tette hozzá. Mintha az egy percig is kétséges lehetne, hogy a mai demokrata világban egy gró* ügyvéd kliensek nélkül marad ! 1TJ ayvgdij tlrvéay. A „Politikai Híradó“ teljesen megbízható hrrásból értesült, hogy a Pénzügy®iumtsriumban serényen folyaak is most már Igen előrehaladott stádiumba jutottak azon előkészítő munkálatok, amelyek az állami tisztviselők, altisztek és siolgik nyugdijáról rendelkező törvény korszerű reformjára vonatkoznak A most érvényben levő 1835. évi XI. t. e. és az azt módosító 1892. évi XXX- t. o. sok rendelkezése meglehetősen elavult és különösen az özegyek, árvák ellátására és a gyermekek nevelési járulékára vonatkozó rendelkezései tarthatatlanok, A tisztviselők körében sok panaszra és elégedetlenségre szol» gáltattak okot. 17J hivatal A m. kir. földművelésügyi szólt vissza Gyuri — csavargókat láttak errefelé — űzőbe szeretném venni őket! Amig csak láthatta, szemmel követte őt az '•reg; «rutén kutatva uézett fel a hegyoldalra. A b»l.'fényben csillogó, hatalmas hótöMegek emelkedtek ég felé Igaz, itt négy veezély fenyegeti a házét ! Ha nekiindul a lavina, eltemet itt mindent és akit eltemet, a tavaszi olvadásig pihenhet alatta.!, Andris gazda félrehúzta ablakáról a piros függönyt és fel bámult a hegyre. Odafenn hatalmasáé megdagadt a hó tömeg, nűatha minden pillanatba* Ivahanni készülne .. Nagyon megijedt az öreg, — a Mi szekrényből kivett egy kis törkölyt — */.iverütitönak — és akaratlanul eszébe jutott az Évi ! Hiszen az irigység sem tagadhatta, begy becsületes leányzó — pedig nagy sor ám az, amikor olyan koldustzegóny és olyan szépséges egy fehér cseléd — ő veit a legszebb leány a faluba •.. Igaz szép is, becsületes is — de aiueeen annak semmije .. Nem nem engedheti, hogy az egyetlen fia éppen azt a leányt vegye feleségül.. A Gyuri már nyugodtan slbstik hiszen a j kunyhót megvédi az erdő. Ott kéne állani sz ud- I varháznak is. Odaepitetű a házat — ennek a he! lyébe még jöhet a kunyhó — Csavargó — ha benne hál — nem kár érte — ha eltemeti a lavina - De hiszen a ház erős és tartód — minek azt lebontani — new tehet róla, de folyton csak arra gondol, hogy eltemeti a lavina a házat — már számol is véle ? ! .. Tyüb.i de melege let', pedig ezt nem csak a törköly okozta ! Ott a hegytetőn a leingó hó- tömeg, — amrdyet mindjobban dagasztott a szél — már ott csüngött a ház fölött — nyomta lefelé a levegőt már szinte lélegzeul se lehetett. András gazda az asztalba kapaszkodott, félve nézett körül. . igyekezett bátorságot önteni magába . . de hirtolenül megfordult kisántitntt az ajtón és futólépésben gázolt át a havon az erdő- széli kunyhó felé. —■ Gyuri! — kiáltatta — Gyuri !• Soká tartott, amíg feltudta rázni, mély egészséges álmából a liut. Végre mégis kidugta a fejét az ablakon. — Mit történt apám f — kérdezte. — Tán megosipte a csavargót. ? — Kent én .— felelte András gazda és aggódva nézett a hegy felé. — Csak azt akartam megmondani noked, hogy meggondoltam, — feleségül veheted az Évit. . elverheted, hallod-e ? E percben dörögve, dübörögve, sivitva, ordítva rohant le a helyről a lavina, , szorosan az udvar ház ine’lett és a velejáró szél a ktieybófal- koz szorosan az udvarház mellett és a selejáró szél a kunyhóiéihoz szorította az öreget . . — Lássa apám — mondta csöndesen Gynri — istennek, hala, hogy a! néni késett! — Közbe« töltete magában, hogy még a nyáron az erdőszélre építi az advatházat.. DÓRA.
