Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

2. IC Ő V Á Ti V I D É K. •któbsr 30 ** in HlIi.i. ■■■— i ................................ ...........................■■■—­ke ll változni. Ezt pedig kétféleképen érhet­jük el: tanítás által és a község egészség- ügyi törvényeinek szigorú végrehajtása által. Tanítás által úgy, ha az iskolákban már alsó fokon tartanak előadásokat a ragályos betegségek ellen való védekezés­ről ; ha ismeretterjesztő füzeteket osztanak ki a köznép között, melyekben kitanitjak a népet a járványok ellen való védekezésre, mint e2t a tiidővész elleni védekezésnél tették; továbbá, ha a nép hivatott vezetői szintén megragadnak minden alkalmat, hogy a köznép ferde felfogását helyes irányba vezessek. Ezzel tartozunk annak a népn*k mely között élünk. Aki csak a szorosan vett hivatali kötelességét teszi meg, lehet jó hivatalnok, de minden irányban köteles­ségét még uem teljesítette. Halót ak napján. Az élet elcsigázott, zaklalott vándora, kifáradhatlanul járta meg útját, az ut szélén kimerültén összerogy. A szerencse utáni szilaj hajszában elzsibbadtak tagjai és fejét immár egy kőre hajtja, melyen ez a felírás díszeleg: „Emlékezzél 1“ Igen — gondolj a halálra, mely szaka­datlanul suhogtatja fölötted szárnyait és sóvárgó szemekkel leselkedik testedre. Gondolj az elmúlásra, gondolj a pusztulás útjára, melyet a világ minden lénye megjár. A halottak birodalmának is inegvan- a maga jogai, mint az élőkének. Eniitt tülekedik az emberiség, kipked-kapkod semmiségek lót fut, talakodik a látszat után; — amott máltóságos, csak egyszer évente tömeges látogatás által megzavart csend honol, s mig itt mindig többet elérni igye- kesznek, ott .{már minden be van fejezve, minden lázas sürgölödésnek vége — az élet folyama túlhaladta czélpontját és az emberek lázas tevékenysége után nem ma­(»ökrök közt. S mily szépen magtérnek egymás­melleit ez ó és uj világ: alkotásai. Az a múlt di­csőségével nagy ; ez a jslan szépségével hat. Szandién a kastélyával a távolban egy ka­pós hegy emelkedik. Nyugodt méltósággá! veti meg Lilát a viilgy fenekén. Hány oz*?r év vonult el lVlette! Ha megszólalna, mennyi öröm 'és szenve­dést beszélhetne el- ügy elgondolom. íme egy elit piramis. Szebb, fenségesebb ar. «gypinmi pirami­suknál, mert nem szó'g* népek milliói ömölték, bánéin a niiudensáf Ura hozta létre. A* 0 hitei­met hirdeti ez is.Csak kévést)» halljak, keveset) értik iieg. Inkább csodálják azt a maikat, a vérrel, verej­tékkel iintözoltot, melynek minden porszeme ka­romló vád. Mégis kedveltebb mint ez honnan fon- ímiséges erővel harsog le az isteni szózat. Ilyen az ember, csodálja a nulláiul ót és feledi, hogy Ő í* a múlandóság gyermeke. A Szamos partján pihenőt tartottunk. Előttünk szántóföldek szóllüskertek s a rét zöld táblái sora­koztak. Az emberi szorgalom hangos hirdetői. Lt- bam előtt egy kis hangya erőlködik óriás terhével siet a bangyaboly feló. Erőlködik, dolgom. Dolgo­zik, aztán arasznyi Pilo megszakad. Kis repedés lesz a sirja, száraz levél borút leiéje fejfaja uires, emléke nem marad. De ott a hangyaboly, ő is segített építeni: A milliók sorgát látom a hangya eleiében, akik dolgoznak és elmúlnak ; pihennek aztán jeltelen sitban s minden faradságuk jutalma csak <*gy kis gödör .. . És mégis, hogy törnek egymásra az emberek hogy egymás romjain emelkedhessenek . - * Lassan aláhanrmloU a nap, kékes szürkésig borult a láthatárra, csendoaeu beköszöntött az est, kihalt az élet zaj», hatig helyet adjon a nagy Csőidnek, pihenésnek, melyet követ m«jd az álotu- tal m álom- ; radt «gyéb—egy kicsi göröngynél, éppen annyi, hogy a hátramaradottaknak kegye­letük alkalmául szolgálhasson. Tovább nem ér a halandó földi útja. Felette csak a hit áll, — a boldogító, any­» hité, lélekemelő és fijesztalb fiit. Es semmi­süljön meg, hulljon porba bár mindan, erő­sen és szilárdan marad a hit. Múlandóságunk emlékének napján sere­gestül zarándokol ki a tömeg a halottak hazájába és elszomorodott szívvel gondo­lunk szeretteinkre, kiket a halál elragadott tőlünk. Az érzelmek vihara tomboi bensőnk­ben és szívesen tennök meg nem történ­tekké a perlekedés, viszálykodás és egye­netlenség nem egy óraját, melyet az elköl­tözött körében, még életében töltöttünk, s mily örvendezve, emlékezünk axokra a de- rüs, kedves perczekr«, melyeknek boldogsá­gát megosztottak velünk. S most elérkezett a pillanat, ahol hantjaikon sírunk é* kesere­günk. A Nirvana clizedelt tőlünk mindent. Össze kellene .roskadnunk, ha a hit nem csöpőgtetné lelkűnkbe a vigasz balzsamát, a reményt a más világban való viszontlá­tásra. Nem lehetséges, súgja meg nekünk sejtelmes lelkünk, hogy i!t a íöldön érjük el a végek végéc Lehetetlen, hogy egy matek föld magában rejtsen minden fensé­gestéi magasztosát, ami után egész életen át tűrtük magunkat. Okvetlenül léteznie kell egy felsőbb lénynek, ki uralkodik fölöttünk, sorsunkat intézi — és Isten még halálunk után sem hagyja el övéit. Ragaszkodjatok az Istenben való hithez! Csak ha hittek benne, szabadulhattok meg az élet salakjaitól, csak igy tisztíthatjátok meg cselekedeteiket azoktól a hiányossá­goktól és hibáktól, mely mindan emberi tettre különben rátapad, s csak így térheti«k át vé^ül arra a tudatra, hogy szeretetteikkel, kedveseitekkel a túlvilágon jobb életet fogiok folytathatni, — oly tudat, mely az élet legnehezebb óráiban is erőt, kitartást fog kölcsönözni nektek. Halottak napjan pedig engedjük át egészen magunkat az elfeUjthetlen boldo­gultak emlékének és maritsünk tanulságokat életükből, kövessük jó példáikat, melyeket nekünk adtak es legalább most az egyszer hagyjuk abba a kenyérküzdelem kíméletlen harczát Szenteljük a napot egészen és tel­jesen a kegyeletnek, mely nemesíti szivün­ket, edzi lelkünket! Aki emlékezik a halottakról, annak bensejebe engesztelődés vonul es e szelíd hangulat benyomása alatt erényei kereked­nek fölénybe, istenfélé, nemes éa jószivü lesz. Mait a holtak birodalmában megszűnt j minden szenvedélyesség éa csak isteni ma- laszt tatai bánná helyet. Emlékezzetek halottak napján a halot­takról 98 edzzéték meg utána erényeiteket! hírek. KBzgyüléü- Községünk képviselő tesililete e hó 2-í-áu remtkivUll Ülést tartót'. Ez alkalommal a községi szerveres! szabályrendelet jóváhagyása tárgyában érkezett határozat lett kihirdetve. A kö/gyülés egyhangúlag kimondta, hogy a hozott j h*tár»/atot a mennyiben az a képviselő testület j határozatától, allúően állnpUtntoit meg— mogfe- leiiböz.i és életbe nem lépteti. Egyben kimondta azt is, hogy a mennyiken az eddigi tapasztalat szerint az nem fele! me<j n község vhz''nyr,ÍDsk és anyagi érdekeinek, a szabályrendeletet módosí­tani kívánja. K ozélból egy bizottságot küldött ki, kegy a szabályrendelet módosítására nézve regyeu javaslatot. A bizottság tagjaiul egyhangúlag meg­választattak : Gróf Teiékl Sándor, Más Lajos, Hirsoh N’átháu, Dr. Simon Miksa, Nyilván Miklós, Bottyán Péter, Zsarzse Mojsza és Benedek Fereaos. Az építkezésre kitűzött árlejtés eredményének bejelentésére kimondta a közgyűlés, hegy a ktii- ségltásán és községi vendéglő épületén szükséges­sé vslt javításokat nem tartja olya« iBrgówek, hegy art még ez őss felyamán elkészítesse, miért is azt tavaszra elhalasztja. Aa istálló és hullaház* nak házilag való felépítésével a községi bírót bízta meg. A kösségi jegyző által bemutatott villa­mos világítási tervet kiadta a jegyzőitek hogy aat ái - tiktalon szakértővel vizsgáltassa felül ée véle­ményét kikérve kész kiviteli tervet mutasson boa közgyűlésnek. Yármegjsi bizottsági tagok válasz­tása. Ózatmárvármegye törvényhatósági bizotsaga e lm 13-án tartott Ülésében, az UiiO évi des. 31-én kilépő választott megyebizottsági tagok választá­sára, járásunkra határidőül a f. 1910 nov, 3 ik nap­ját tűzte ki. Választási elnökökül és hslyettst elnö­kökül az alábbi bizottsági tagokat válosztotta mag. A nagysomkuti választó kerületbe: tinókul Gróf Teleki Sándor - h. elnökül Dr, Olsarssky Gyula nagvsomkuti lakosokot. A magyarberkeszi választó kerületbe, elnökül : Gróf Teleki Jenő, nagysomkati h. elnökül Szabó Ernő nugyarbarkerzi. Hagymás láposi választó kerületté, elnökfii: Jeszenszky Béla nagysomkuti, U. elnököl líácz Dezső kővárhossts- falusi. A kövárremetei választó kerületbe, elnökül : Brunner Károly pribéktaivi, h. elnökül Farkas Jánas kevási. A kohói választ*) kerílletbtn elnökül: Pap István magyarberkeszi, h, elnökül: llosvtty Jenő szakállasfalvN A Jóházi vátaszló kerületben elnö­kül : Barna Benő nagysomkuti, b. elnökül: Erdős Aurél csolti. A nagynyiresi választókerületben, elnökül: Schönpflug Lászlé, h. elnökül: László Sá­muel nagysomkati- A kővérbosszufalasi választó- kerületben, elnökül: lián Lajos nagysomkuti k. elnökül: .Leményi Olivér kövárremetei lakosokat. A nogysoakmti hitelszlrotkoaotrdl. Márkus Béla központi hitelszövetkezeti ellen­őr, a nagysomkuti hitelszövetkezetet a na­pokban megvizsgálta, úgy a vezetéssel mint az ügy kezdéssel teljesen meg volt elégedve. Kedélyes ostélyok. A nagysomkuti polgári olvasókor alnóksége és vigalmi bizottsága a szokásos ingyenes felolvasást estélyt két az idén is meg fogja tartani. Az első kedélyes estét november hó 13-án este 7 és fél órakor tartja az egyesület helyi­ségében. A fölolvasást Pilcz Ed« r, kát. plébános fogja tartani. Vendégeket szívesen lát az elnökség. Rossz emlékese tehetség. Miksa bá­csinak nagyon rósz az emleaezö tehetsége s akárhányszor gondolkodik valami fölött, amit elfe­lejtett. Az öreg Eszter nénit is csak azért vett* magához, hogy mindig megtudja Mondani a eselód- uek, hogy Esterházy coguacot hozzon a boltból. Keresik a keesokat, Zebikét és Pimpi- két, a kik elkalandoztak valamere, Dörmögő Dö­mötör és társa, Hörpentő bátya, do ügyelőre nem tudnak nyomukba akadni. Ezt mondja el Sebők Zsigmond gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb számában a Dörmögő Dömötör a fogorvosnál ezimii e/.iklusban. Ugyauebben a számban van Beuedok Elek szép verse, Szemera György elbe­szélése ; Zsiga bácsi történetet mond el, Elek nagy. apó mesét az aranytojó madárról, Talliáu Gábor verset, Jávor Pál kepves kópéhoz, Schöpflín A'adár törtáuetet a pápua gavallérról meg a kókuszdióról. Egy japán gyermekmese; tarka történet, Kmetykó János tornatanár ozikke a tornaszásvél, Benedek Elek A félkezü óriás ovimii regénye, a rejtvényolt seorkeeztöi izenetek adják e szám további taltalmát. A Jó Pajtást a Franklin Társulat adja ki; Előfize­tési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, Egész évre 10 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Élőfizetéseki-t elfoga 1 a kívánatra mutatvány zámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala (Budapest VI Egyetem u. 4).

Next

/
Oldalképek
Tartalom