Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-23 / 43. szám

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSQMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K begyed évre . . 2 K. Fel évre .... 4 K Egyes szám ára . 20 fillér Főszerkesztő: Mr. ölsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Itarna'Benő, Szerkesztőség és kiadóhívatat.-fijagysornkut,Teleki-tér 384 *8 I:íiJKü.KXIK M S X nKXIVA Si K.\ A a* * Az uj polgári perrendtartás. Irt« : Nagy Zol Ián szegedi kir. törv. bíró. Mar második hete hogy a kepviselő- ház igazságügyi bizottsága tárgyalja az uj polgári perrendtartás javaslatát. Minden tárgyalásról megjelenik a hivatalosan kia­dott tudósítások, amelyek azután belekerül­nek a lapokba és elvesznek a betűk töm­kelegébe. Az újságolvasó nagy közönség talán el sem olvassa ezeket, mert nem érdekes nem senzátiós és mert úgy találja, hogy szakdolog, csak a jogászokat érdekli. Pedig nagy tévedés. Mindenkit érdekel ennek a javaslatnak a sorsa; minden embert, mert hiszen minden ember érdeke az hogy az ő dolgát igazságosan, gyorsan és olcsón intéz­zék el, már pedig ezeken az elveken nyug­szik az uj perrendtartás. Igazságos, olcsó, gyors és egységes eljárást akar megvalósítani , a javaslat. Igazságot, a melyben ne a forma nyomja agyon az igazságot, gyorsat, a melybe ne kerüljön az eljárás a formák bilincsei közzé; olcsót, a mely lehetővé tegye minden em­ber szamára a sajst vagy vélt igaza kere­sését és egységest, a mely ne tördelje szét az igazság keresésnek a módját foiumok és hatóságok, ügyek és eljárások Között, hanem egyöntetűen szabályozva a peres ügy és általában a peres ügyek vitelét. A kinek valaha dolga volt a törvény- ny d, csak az tudja, hogy hány helyen való keresgélés, hány helyre való lótás-tu- tás, mennyi hosszadalmasság és sokszor minő csigalassúságba került egy látszólag is tiszta, világos ügynek a befejezése Mviinyi külömböző eljárás volt, hány fele bíróság, minő külömböző jogorvoslat, agy hogy kifogyott a lélegzet is azokból, kik igazságukat a törvény előtt kezeltek. És vájjon mi volt mindennek oka ? A rendszer. A rendszer, amely a gyakorlati életnek mar meg nem felelő alaki szabályodat f .ntartoit vagy össze módosította a törvény rendeket, joggyakorlat és bírósági felfogás eiapjan kialakult szokásjog szét int, min­denkor csak több és több dolgot adva a bírónak és hosszabbá, laposabbá téve az e járást. Mennyi idő és pénzű eset lést ered­ményezett ez. Elvonta a birót tulajdonké- peni hivatása teljesítésétől, tulon-tul megter­helvén munkával, hitvány fizetés és még hitványabb előléptetési lehetőségek elked- veniiefétc, elfonnyasztották minden erejét, tudásai es képesseget. Ez a rendszer ered­ményezte azt, nogya bírót létszám szaporítás szüksége merült fel mindtitalan és ennek a rendszernek vo't átkos következménye,hogy a bírónak az anyagi es erkölcsi függetlenné- j güket megszer-zni nem tudták. És ez a jelszó, a mely az ,.egysze­rűsítést “ irta fe! a zászlójára, a mely egy­szerűsítési törekvés irányítja úgy az újab­ban kiadott rendeleteket, mint azigazság- ügyminiszter által az egyes ügyvédi kama­ráknak megküldött tervezetet, mint előké­szített talaj fogadja már az uj polgári per- rendtartást, a melyben a hatáskör ki van terjesztve, a szóbeliség az eljárás minden fokán keresztül van írva, a felebbezés pedig korlátozva. — Kit ne érdekelne tehát a bizottság tárgyalása. Vagy kellene, hogy érdekeljen, hiszen ott készül el az az erjesztő kovász, a melynek jóságától, erejétől függ, vájjon milyen kenyeret adjanak az igazságra, a gyors olcsó eljárásra éhes nagy közönség­nek. Mert erre törekesznek. Évtizedekre menő tapasztalat alapján, nagy tudással és következetes kitartással olyan s akférfiak mint Erdélyi Sándor, Plosz Sándor volt miniszterek és Székely Ferencz jelenlegi miniszter. — Meg is csinálják emberül ahhoz sző sem férhet; nemcsak Ígéret, hanem valóság is lesz bizonyára, hogy az uj polgári per- rendtartás a jövő év vége felé életbe lesz léptetve. Ez még azonban nem minden, í Nem. Mert szoros összefüggés, valóságos X ~rp'T r • J rí f'S r r A A liovarvidea lareaya. ____fi_____________ _______ j A juharát. Voltak, «l<ik utókban afelől sugdolóztak, hogy Singling tanácsos alapjában csalán! képmu­tató s behízelgő bájos modorával leplezi ezt el ; tie ezek csak nagyon kevesen voltak és szavuk nem talált visüiangra, mert a hova eljutott, az emberek gúnyosan fintorították el a szájakat és azt mor­mogtak : Irigy fecsegő1*. Maga Singling tanácsos őszintén meg volt győződve arról, hogy nemcsak rendkívül tiszteséges tir, <le jó és érző s/.ivli ember is, aki ugyanolyan gonddal és leidísmeretcsséggel tartja tavid ma­gától még ez alkalmat is a pletykára, mint «hogy a legparányibb porszemet sem tűrhette mindig csinosan tiszta ruháján. Neki is volt itju-ága, mint másoknak, tanói >évei alatt lehetőség szerint ki­szipolyozta rokonait, mint mások és neki is voltak szenvedélyei, mint másoknak. De sohasem tette a rosszat magáért, hanem csak azért, hogy igaz él­vezetet vagy előnyt merítsen belőle. ízléses, sőt olykor drága koszorúkkal tisztelte meg öreg uaggybáösijainak és nagynéniéinek emlékét; akik még be nem váltott kötelezvényeire pénzt hitelez­tek volt neki a tanuláshoz és egy esetben, mikor kétségbe nem vonhatóan bebizonyosodott, hogy egy növel szemben köteleségei vannak, ellenkezés nélkül egyenlítette ki egy gyermekuevelö intézet számláját. Valaha pedig küWinlifgesobb ügye is akadt, De erre mar alig akart emlékezni. Megpróbálta elfelejteni és avval állatni magát, hogy nem is ttgy volt a dolog, a tiiut volt. Bőséges vacsoráit után, álmatlan éjszakákon, lázas elmélkedések közepette azonban látomásként tért vissza az idő, a nikor a becsülete megmentésére néhány ezer koronát kölcsönzött egy } óba rät j ál ói. aki egy na- gyobb pénztárt kezelt, „Csak néhány napra.“ De e rövid idő alatt a szomszédban lakó Singling jegyző egy reggel holtan találta barátját ágyában. Singling tényleg nagyon megijedt, de aztán nekiállt, hogy meghanyja vesse a helyzetet, mie­lőtt lármát csap. A halott egészen egyedül állót a világban, felesége, vagy menyasszonya nem volt, akit az emberek véleménye meghalt társukról sújthatott volna. Ez a vélemény mindenkép elég súlyos volna, m*it Singling aláírását senki sem fogadná el a hiányzó tétel rendes fedezetéül és Singling igen jól tudta, hogy lehetetlenség volna az összeget hamarjában [tótolni. Mit jelent egyáltalán egy ba'ottnak, akit sem feleség, sem gyermek netn él tűi, hogy fedhetetlen léi'fiúként vagy becstelenül kerül a sírba? Mit ss jelent? Singling annyiszor ismételgette magában e kérdést, mig napnál is világosabbnak látta, bog/ valójában — semmit sem jelent. így tehát kike­reste a halott Írásai közül a kötelezvényét, magá­hoz vette, zajt ütött és kimért, komor pózban helyet foglalt a halott mellett, egy karos székben . . Mindenfelé nagy megdöbbenéssel fogadták a liirt, hogy a jó, szerényen meghúzódott Svensson tolvaj lett volna, de kétségtől s>ó sem lehetett, hiszen néhány ezres hiányzott a pénztárból. Is­tennek hála, feleség nem bánkódott miatta, gyer­mek nem sitt szégyenében és undorodva és kevés jó „barátai“ közül, akik vilagélctébeu törődtek vele, Singling mutatkozott a legjobbnak, Mett eként viselkedett: bizony ö nem ke- riilte á szégyen tanyáját, hanem igazán megható hűséget tanúsított barátja iránt, csaknem egy résztvevő testvérét. Es amikor Svensson ifjú és rokonszenves lmga az ország valamelyik távoli részéből váratlanul előkerült, órákon át feküdt térdein a halott előtt és feihevülve, kétségbeeset­ten nyögte : — Hogy tehetted te ezt, fe, aki mindig oly jó és becsületes voltál ? Magához vonta a fiatal leány kezét és szép és megható szavakkal védelmezte a testvére „megtévelyedésél,“ Majd a penzióba is bevezette *ltol ö maga étkezni szokott, kisajátította magának a hozzátartozó jóg iit s alig tűnt elmellőle, mig cs«k Svenssont el nem temették, — ami meglehetősen sokáig húzódott, mert azt gyanították, megmér­gezte mag.-t, — Nem szabad ilyen jónak lennie az irá­nyomban ! Hagyjon magamra a bánatommal, A hallott szégyene ne vessen árnyékot a barátra, a ki s intén tévesen ismerte őt, módja tívenssen kist asszony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom